A kanadai kormány szerint indiai ügynökök öltek meg egy kanadai állampolgárt egy kanadai városban.
Az áldozat az indiai szikh származású Hardeep Singh Nijjar, akit India terroristának tart, támogatói szerint azonban békés aktivista, aki egy független szikh állam létrehozásáért küzdött. Autójában lőtte agyon két nagydarab férfi pár nappal az után, hogy a helyi sajtónak elmondta: félti az életét.
Indiai ügynökök ölhettek meg egy kanadai állampolgárt, egy indiai származású szikh vezetőt Kanadában, és erre a kanadai hírszerzésnek „megbízható bizonyítékai vannak” – jelentette be hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő a parlament előtt elmondott beszédében.
Hardeep Singh Nijjart júniusban találták holtan az autójában, egy szikh templom parkolójában. Az ablakon át lőtték le.
Trudeau szerint a kanadai állam szuverenitásának „elfogadhatatlan megsértése”, ha „egy külföldi kormánynak bármi köze van egy kanadai állampolgár kanadai földön történt megöléséhez”. Hozzátette, hogy „szorosan együttműködünk a szövetségeinkkel ebben a súlyos ügyben”. A CBC kanadai televíziónak egy magas rangú kormányzati tisztségviselő elmondta, hogy a kanadai kormányfő a brit miniszterelnököt, a francia elnököt, valamint az amerikai elnököt is értesítette az esetről. Trudeau beszéde után Mélanie Joly külügyminiszter bejelentette, hogy
az eset miatt kiutasítottak az országból egy magas rangú indiai diplomatát, akit az indiai hírszerzés kanadai részlegének vezetőjeként azonosítottak.
Az indiai kormány „teljes mértékben visszautasította” és „abszurdként” jellemezte a kanadai vádakat. Bekérették az újdelhii kanadai nagykövetet, és közölték vele, hogy válaszul India is kiutasít egy kanadai diplomatát. A Hindustan Times indiai lap értesülései szerint a kérdéses diplomata Olivier Sylvestere, a kanadai hírszerzés indiai irodájának vezetője volt, akinek öt napot adtak az ország elhagyására.
Trudeau elmondta, komoly aggodalmát fejezte ki az indiai kormány legfelsőbb hírszerzési és biztonsági tisztségviselői felé az esettel kapcsolatban, és hozzátette, hogy „a lehető leghatározottabban sürgetem India kormányát, hogy működjön együtt Kanadával ennek az ügynek a felderítésében”. Hozzátette, hogy az ügyet „személyesen és közvetlenül” is szóvá tette Narendra Modi indiai miniszterelnöknek a G20-ak múlt heti csúcstalálkozóján Indiában.
Az indiai külügyminisztérium közlése szerint Modi visszautasította a vádakat, hozzátéve, hogy Kanada szikh „terroristáknak és szélsőségeseknek” nyújt menedéket,
Indiából arra sürgették a kanadai kormányt, hogy lépjen fel a felségterületein működő „összes India-ellenes elemmel szemben”.
Terrorista vagy békés aktivista? Ki volt Hardeep Singh Nijjar?
A független, önálló szikh állam, Khalistan léterhozásáért küzdő Hardeep Singh Nijjart június 18-án ölték meg a Vancouverhez közeli Surrey elővárosban, közel az amerikai határhoz. A 45 éves szikh vezető hazafelé tartott a templomból, aminek a vezetője volt, és az autójába ült be, amikor lelőtték.
A kanadai rendőrség közlése szerint két nagydarab, erős testalkatú, maszkot viselő férfi ölte meg, majd egy ott várakozó Toyota Camryvel menekültek el, amiben egy harmadik elkövető várt rájuk. A rendőrség máig nem találta meg a gyilkosokat.
Megölése után rögtön felmerült, hogy az indiai kormány áll a gyilkosság mögött. Nijjar pár nappal korábban a helyi sajtónak elmondta, hogy félti az életét, egyik barátja pedig lelövése után elmondta, hogy Nijjart bandatagok figyelmeztették: az indiai hírszerzés vérdíjat tűzött ki a fejére. Továbbá a kanadai hírszerzés (CSIS) is közölte vele, hogy információik szerint „profi bérgyilkosok vadásznak rá”. Ügyvédje szintén azt mondta, hogy a CSIS figyelmeztette Nijjart, hogy „politikai aktivitása miatt fenyegetések érték”.
Míg a kanadai és nemzetközi sajtóban „szikh vezetőként” jellemezték Nijjart, az indiai sajtó „szikh terroristavezérként” emlegette a 45 évesen megölt férfit.
Nijjar 1997-ben érkezett Kanadába hamis útlevéllel, miután állítása szerint testvérét követően őt is letartóztatta a rendőrség Pandzsáb államban, és megkínozták, hogy információkat szedjenek ki belőle fivéréről – írta a Global News. A kanadai lap információi szerint menedékkérelmét a kanadai hatóságok elutasították, mert nem hittek neki.
11 nappal később feleségül vett egy kanadai nőt, hogy házastársként letelepedhessen Kanadában, de a bevándorlásügyi hatóságok hamis házasságnak ítélték a frigyet, és újra elutasították kérelmét. A döntést bíróságon támadta meg, de 2001-ben elveszítette a pert.
Ennek ellenére később kanadai állampolgárként azonosította magát, és Justin Trudeau is kanadai állampolgárként hivatkozott rá. A bevándorlási hatóság a halála után nem nyilatkozott vele kapcsolatban a Global Newsnak, a magánéletet védő jogszabályokra hivatkozva, így nem tudni, hogyan szerezte meg végül a kanadai útlevelet.
A Surrey városában egy kis vízszerelő vállalkozást vezető, kétgyerekes Nijjar később aktív tagja és vezetője lett a helyi szikh közösségnek, egy szikh jótékonysági szervezet elnökévé választották, és szerte a világon küzdött a szikhek jogaiért. Részt vett egy globális szikh népszavazás megszervezésében, és el akarta érni, hogy az ENSZ népirtásnak bélyegezze a népe ellen Indiában elkövetett erőszakot.
Szikh tüntetők a torontói indiai konzulátus épülete előtt. - Fotó: Mert Alper Dervis/Anadolu Agency via Getty Images
Indiában azonban „az ország egyik legkeresettebb terroristájaként” emlegetik, a terrorszervezetként nyilvántartott Khalistan Tiger Force (KTF) vezetőjeként, aki Kanadában terrorista kiképző tábort üzemeltetett, és hindu vezetők elleni merényleteket tervezett. Az indiai kormányzat 2020-ban hivatalosan is terroristának ítélte, és kiadatását kérték Kanadától.
Az indiai sajtóban megjelent beszámolók szerint köze volt több robbantásos merénylethez, köztük egy olyanhoz is, amelyben hatan meghaltak, és 42 ember megsebesült. Szerepe volt emellett egy hindu félkatonai szervezet több vezetőjét célzó merényletben, valamint egy hindu pap meggyilkolásában. Az elfogásához vezető információkért az indiai terrorellenes ügynökség (NIA) egymillió rúpiás (négymillió forintos) nyomravezetői díjat ajánlott fel.
Nijjar tagadta az ellene felhozott terrorvádakat, a helyi sajtónak nyilatkozva „a közösség szolgájaként” jellemezte magát, aki keményen dolgozik vízszerelőként és a templomban. Hozzátette: „1997 óta Kanadában élek, és nem mentem vissza Indiába”. Nijjar egy Trudeau-nak küldött levélben békés aktivistaként jellemezte magát, és arra kérte a kanadai kormányfőt, hogy ne higgye el „az indiai kormány kitalált, alaptalan, valótlan és politikai okokból tett vádjait” ellene.
A Sikhs for Justice nevű, amerikai központú szikh szeparatista csoport egyik szervezője a kanadai sajtónak nyilatkozva „példaképnek”, valamint a szikh közösség „oszlopos tagjának” nevezte Nijjart, aki demokratikus úton, választással küzdött a független szikh állam létrehozásáért.
Dan Stanton, az Ottawai Egyetem nemzetbiztonsági szakértője, a kanadai hírszerzés egykori tisztje a The Star című kanadai lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy érdemes óvatosan kezelni az indiai kormány állításait. Elmondása szerint
Kanadában az elmúlt években szinte egyáltalán nem voltak jelen nemzetbiztonsági kockázatként a szikh szélsőségesek.
Véres harcok a független szikh államért
Indiában a szikhek a lakosságnak kevesebb mint 2 százalékát teszik ki, de többségben vannak az ország északnyugati részén fekvő, Pakisztánnal határos Pandzsáb államban. Az indiai fővárostól alig 150 kilométernyire található területen a legutóbbi, 2011-ben végzett népszámlálás adatai szerint 57 százalék a szikhek aránya, és évtizedeken át véres harcok folytak egy teljesen független vagy Indián belül autonóm jogokkal rendelkező szikh állam, Khalistan létrehozásáért.
Kődobáló hindu és szikh tömeg összecsapása Delhiben, Pandzsáb állam hovatartozása kapcsán, 1966 márciusában. - Fotó: Keystone/Getty Images)
A Khalistan-mozgalom az indiai függetlenség kikiáltása után jelent meg, de csak a hetvenes években kezdett el igazán terjedni Pandzsábban, ami a „Zöld Forradalom” néven ismertté vált mezőgazdasági fejlesztések hatására India fő élelmiszer-termelő vidékévé és egyben egyik leggazdagabb államává vált. A szeparatista mozgalom a nyolcvanas években érte el a csúcsát, miután egy karizmatikus vezetőnek – Jarnail Singh Bhindranwalénak – sikerült összefognia a Khalistan-mozgalom gyakran egymással is harcoló szervezeteit.
Az indiai kormányzat utasítására a hadsereg 1984 júniusában támadást indított az Amritszár városában található Arany Templom ellen, ahova Bhindranwale és fegyveresei bevették magukat. A szikh vallás egyik legszentebb helye elleni támadásban az indiai kormányzat szerint több százan, a szikhek szerint több mint ezren haltak meg.
A támadásra utasítást adó miniszterelnököt, Indira Gandhit október 31-én két saját szikh testőre ölte meg a kertjében, bosszúból az Arany Templom elleni akció miatt. A merénylet utáni napokban szikhellenes lázadások törtek ki főleg Delhiben, ahol templomokat, házakat és üzleteket gyújtott fel a hindu tömeg.
A mészárlásokban csak Delhiben több mint háromezer szikhet öltek meg, országosan pedig nyolcezer és húszezer közé teszik a meggyilkolt szikhek számát.
Zavargások Delhiben Indira Gandhi megölése után, 1984. október 31-én. - Fotó: Jacques Langevin/Sygma/Sygma via Getty Images
A Bhindranwale halálával végződő támadás után a szeparatista mozgalom erőtlenné vált, de nem tűnt el teljesen, és az indiai kormányzat az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyeli erősödését. A Khalistan-mozgalmat betiltották, több azzal kapcsolatban álló szikh szervezetet terrorszervezetnek minősítettek, és mostanra főleg a külföldön, Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő szikhek ügyévé vált.
Ashutosh Kumar, az indiai Panjab Egyetem politológus professzora a CNN-nek márciusban, egy szikh szeparatista vezető letartóztatása után azt mondta, hogy a Khalistan mozgalomnak nincsen nagy támogatottsága a Pandzsáb államban élő szikhek körében, „elenyészőnek” tekinthető, mert „tudják, ha a fegyveresek visszatérnek, akkor ők fognak szenvedni”. (rtl.hu)
