Háztartási napelemet telepíteni Magyarországon ma már alapvetően nem éri meg, miután a kormány a lakosság számára rendkívül kedvezőtlen elszámolási és áramátvételi szabályokat alakított ki.
Kivételt jelenleg csak az állami támogatásos konstrukció (NPP) jelent, de ez hamarosan kifut, és nem tudni, mi lesz utána.
A szabályok meglehetősen bonyolultak, de a fő problémát az okozza, hogy az elektromos áramot jellemzően kilowattóránként 37, a rezsicsökkentett éves kvóta határa után 71 forintért veszik meg a háztartások, de a napelemek által (az adott időpontban feleslegben) termelt áramot 2024-től havi elszámolásban és mindössze 5 forintért adhatják el az áramszolgáltatóknak. Ez a 32-66 forintos különbség azt eredményezi, hogy a napelem nem csökkenti annyira az éves villanyszámlát, hogy megérje felszerelni (a mondat végén lévő csillagra kattintva megnyíló jegyzetben bemutatunk egy egyszerűsített példaszámolást erre).
Hogy mennyire kevés az 5 forint, az abból is látszik, hogy az áramtőzsdén (HUPX) tavaly a havi átlagos vételi ár sosem volt 24 forintnál kisebb (annak ellenére, hogy az adott hónapon és napon belüli ingadozások elég nagyok, sőt negatív árak is rendre kialakulnak). Amennyiben egy napelemes háztartás nem az áramszolgáltatójának (amely már az ország teljes területén az MVM Next a lakosság számára), hanem a tőzsdén adná el a felesleges áramát, havi átlagban szinte biztosan sokkal jobban járna. Ezt a lehetőséget próbálja kihasználni egy most induló cég, a PentaSun Kft.
Ahogy Boczkó Tamás fő tulajdonos és ügyvezető magyarázta nekünk, a PentaSun egy aggregátor cég, vagyis összegyűjti azokat a lakossági (később talán céges) ügyfeleket, akik az állami átvételi ár helyett az aktuális tőzsdei áron vállalják eladni a feleslegben termelt áramot. A tőzsdén óránként változik az árfolyam, és 100 kilowattóra a legkisebb egység, amellyel kereskedni lehet, az aggregátornak tehát annyi ügyfélre (annyi termelési kapacitásra) van szüksége, hogy ennek az alsó határnak biztosan megfeleljen.
Magyarországon területi alapon hat áramhálózati elosztó van, és mi a számításaink szerint akkor fogunk tudni elindulni a tőzsdén, ha mind a hat területről összességében legalább 1-1 megawattóra névleges kapacitással rendelkező ügyféllel kötünk szerződést
– mondja az ügyvezető.
Ha az átlagos 4-5 kilowattos háztartási méretből indulunk ki, akkor ez a minimum elosztókörzetenként 200-250 ügyfélnél lehet majd.
Boczkó Tamás a saját házán lévő napelemrendszer adataival le is modellezte, hogy 2023-ban mennyiért tudta volna eladni a fel nem használt áramot, ha a PentaSun a tervezett üzleti modellben már működött volna, és 15 forint lett az eredmény.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy (ebben a konkrét esetben) a 10 kilowattos napelemrendszer mellett a ház éves összesített villanyértékesítése 44 ezer forint lett volna 5 forintos állami átvételi árral, a 15 forintos tőzsdei átlagár viszont 133 ezer forintra növelte volna ezt. Ez háromszoros növekedés, és fizikailag semmit sem kell tenni érte, csak máshol kell eladni az áramot.
Boczkó Tamás hangsúlyozza, hogy a fenti számolás nem jelenti sem azt, hogy a PentaSun fix átvételi árat vagy fix villanyszámla-csökkenési mértéket ígérne bárkinek. Az állami rendszerrel szemben ez a modell tisztán piaci alapon működik, így semmi sincs kőbe vésve, a 15 forint sem, és a 200 százalékos növekedés sem. Kizárólag arról van szó, hogy az ügyfelektől összegyűjtött kilowattórákat mindig az aktuális tőzsdei árfolyamon adják el, ami állandóan változhat – de azért vélhetően átlagosan sosem lesz 5 forinthoz közeli mélységben.
Ma már gyakran előfordul, hogy bizonyos órákban túltermelés van a nemzetközi árampiacon, ilyenkor negatív árak is kialakulnak a tőzsdén (fizetni kell azért, hogy az áramot átvegye valaki), és kiegyenlítési díjat is kell fizetni a hálózatirányítónak. A PentaSun úgy számol, hogy az ügyfelektől átvett és tőzsdén eladott áram utáni bevétel 40 százalékát kell visszatartania ezek fedezetére (és saját maga működésére), vagyis a bevétel 60 százalékát fogja kifizetni az ügyfeleinek (ennek fényében külön érdekes, hogy az állami 5 forint helyett még így is átlagosan 15-öt adott volna 2023-ban).
Mivel a cég bevételei euróban keletkeznek (a tőzsdén), euróban is fog havonta fizetni az ügyfeleinek. A csatlakozók mérlegelhetik, hogy megéri-e emiatt devizaszámlát nyitniuk, ha azonban forintszámlára kérik az elszámolást, akkor a bankjuk az utaláskor érvényes saját árfolyamán és feltételei mellett fogja az összeget forintra váltani. A PentaSun ugyanakkor fintech számlákra (Revolut, Wise és hasonlók) is tud majd utalni.
A napelemeseknek a beérkező összegek után nem kell adót fizetniük,
amennyiben évi 12 ezer kilowattóra mennyiség alatt maradnak, és az éves adóbevallásban sem kell szerepeltetniük a tételt. Magánszemélyes adószám igénylésére szükség lesz, a számlázást pedig a PentaSun a számlázz.hu-n keresztül önszámlázással fogja intézni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az egyszeri engedélyek online megadása és a szintén online regisztrálás után az ügyfélnek semmilyen bürokratikus dolga nem lesz. A napelemes háztartás szemszögéből a rendszer automatikusan működik, csak havonta egyszer megjelenik a számlán az eladott áram aktuális egyenlege-értéke.
Mindez természetesen csak azoknak éri meg, akik nem a 2024 előtti, úgynevezett éves szaldóelszámolásban vannak. A szaldó ugyanis képes teljesen nullára kihozni az éves villanyszámlát (ezért is volt annyira népszerű), ezért nem lehet nála jobb a tőzsdei értékesítés sem. A jelenlegi szabályok szerint éves szaldóval azonban csak a telepítés utáni első 10 évig lehet elszámolni, vagyis mostanában azok kerülnek ki a rendszerből, akik 2014-ben kezdtek napelemmel áramot termelni. A PentaSun és a hozzá hasonló aggregátorok azokra az ügyfelekre számíthatnak, akik a következő években folyamatosan kikerülnek a szaldó alól, és azzal szembesülnek, hogy ha 5 forintért kénytelenek átadni az áramot, akkor elég magas villanyszámlájuk lesz ahhoz képest, hogy saját maguknak termelnek. (g7.hu)
