A kormány két hetet adott az üzemanyag-kereskedőknek, hogy a régiós országokhoz igazítsák az áraikat. Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint nem mindegy, hogy a KSH mely környező államok árait fogja alapul venni.
Bulgária és Lengyelország nem régiós országok. Nem gondolom, hogy bárki Várnába vagy Varsóba járna tankolni, velük nem kéne bármit is összehasonlítani
– mondta az rtl.hu érdeklődésére Egri Gábor, a Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányülés után rendkívüli sajtótájékoztatón szólította fel az üzemanyag-kereskedőket, hogy „önkéntes alapon igazítsák a régiós átlaghoz” az áraikat a lehető legrövidebb időn belül. Ha ez nem történik meg két héten belül, „a kormány újra megtárgyalja a szabályozási eszközök bevezetésének lehetőségét”.
Az „objektív módon meghatározott átlagot” a Központi Statisztikai Hivatal közli minden pénteken 8 óra 30-kor, az az a referenciaérték, ahol a kormány szeretné látni az árakat. A kormány azt állítja, hogy a gázolajnál jelenleg 10 forinttal, a benzin esetében pedig 27 forinttal magasabbak a hazai üzemanyagárak a régiós átlagnál.
Mit mondanak erre a független kutasok?
Egri Gábor azt mondta, a következő két hétben áttekintik a KSH-adatok elemeit, hogy mi alapján és hogyan elemezték a régió árait, egyáltalán mit tekint a statisztikai hivatal régiós országoknak.
Szerinte az üzemanyagárakat a környező, Magyarországgal határos országokkal lehetne összevetni – elsősorban EU-s tagállamokkal, esetleg Szerbiával, de Ukrajnával semmiképpen –, azon belül is egy maximum 50 kilométeres határsáv a meghatározó.
Senki nem fog még Sopronból se elmenni Bécsbe tankolni, ha esetleg ott olcsóbb az üzemanyag
– tette hozzá.
Mint kifejtette, az is nagyon fontos, hogy milyen benzinkutakat elemzünk, beleszámolják-e mondjuk az autópályakutakat. Megjegyezte, a Mol más termékárat követ Magyarországon, mint Ausztriában. „Almát almával hasonlítsunk össze, ne szilvával” – mondta, hozzátéve, a folyamat komoly elemzési munkát igényel. Hozzátette, a Független Benzinkutak Szövetsége már felvette a KSH-val a kapcsolatot, egyeztetni szeretnének velük ezekrőlszempontokról.
A Független Benzinkutasok Szövetségének elnöke szerint egyébként a szerdai kormányülésen egy józan döntés született. Úgy véli, ezeket a kritériumokat nagyon fontos pontosítani, és ez a két hét arra pont elegendő lenne, hogy a KSH szempontjait áttekintsék a kereskedők. Hozzátette:
a kormány azután gondolkodhatna bármiféle döntésen, hogy megismerte a tényszerű és tárgyilagos adatokat.
Megjegyezte, az adóztatás nagyon nagy terhet ró az üzemanyagárakra. Emlékeztetett, itthon a benzinnél 50 százalék az adótartalom, azaz 640 forintos árnál 320 forintot fizet be a lakosság az államkasszába. „Nézzük meg az adatokat mélységében, tárgyilagosan hasonlítsuk össze a környező országokéval, és akkor látni fogjuk, hogy versenyképesek a magyar üzemanyagárak. Ahogy azt is, hogy teljesítjük a kormány elvárásait” – mondta Egri.
Az üzemanyag-kereskedőket érintő kormányzati lépésekről az rtl.hu megkérdezte a Mol-t is, de kérdésükre nem válaszoltak még.
Adót csökkenteni nem fog a kormány
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón nem mondta meg, hogy milyen eszközei vannak a kormánynak arra az esetre, ha az üzemanyag-kereskedők nem viszik le az árakat az elvárt szintjére. A kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan a benzinkutasok árképzése, adót csökkenteni nem fognak.
Bár a kormány azt hangoztatja, hogy a kereskedők miatt drága az üzemanyag, addig az iparági szereplők szerint a kormány intézkedései miatt. „Növekedtek az adóterhek. Ez mindenképpen módosítja a hazai üzemanyagárak szintjét, pozícióját a régióban” – magyarázta korábban az RTL Híradónak Grád Ottó, az Ásványolaj Szövetség elnöke. (rtl.hu)