Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Így rejtik el vagyonukat Orbán bizalmasai

Gazdaság
2023.10.16.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Mutatjuk, milyen egyszerű a művelet.

Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét – olvasható a G7.hu cikkében.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát – írják a cikkben.

A portál nyáron mutatta be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.

Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek.

A két történet látszólag független egymástól valójában azonban több ponton is összeérnek.

A tízmilliárdok olyan vállalkozóktól indultak, akiket korábban nem tartottak egyértelműen NER oligarcháknak.

A furcsa kifizetéseket megelőzően ugyanakkor elkezdett ömleni hozzájuk az állami pénz. Jellinek Dániel tízmilliárdos nagyságrendben üzletelt az állammal, és ugyanilyen nagyságrendben kaptak támogatást is a cégei. A Soltút pedig az elmúlt bő öt évben durván 150 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott. A pénz olyan vállalkozók közelébe került, akik jóval erősebb kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, és így az állami döntéshozatalra is erősebb hatásuk lehet.

A pénz-, illetve vagyonáramlást mind a két esetben igyekeztek rejtve tartani, és ennek a legfontosabb eszközei Jellinek Dánielnél illetve a Soltútnál is az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények voltak.

Sem a bíróság sem a NAV nem tudhatja ki a tulajdonos

Az osztalékelsőbbségi részvény egy olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. A gyakorlat önmagában nem ördögtől való, az üzleti életben nagyon sok dolog indokolhatja, hogy egy cég tulajdonosai ne részesedésük arányába osztozzanak a nyereségen, hanem aszimmetrikus módon. Rengeteg hazai vállalat élt is ezzel a lehetőséggel.

A fenti két eset azonban elég jól megmutatja: az osztalékelsőbbségi részvény arra is felhasználható, hogy elrejtse, ki is a tényleges haszonélvezője egy vállalkozás nyereségének.

Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét (nem ritkán a 95-99 százalékát), hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.

Az ilyen kisrészvényesek pedig gyakorlatilag minden nyilvános adatbázist kikerülhetnek.

Bár a törvény szerint bármilyen érdemi változás történik egy vállalatnál, azt jelezni kell a cégbíróság felé, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni. Sőt, 2021-ben egy vállalat a fővárosi törvényszéken harcolta ki, hogy a cégbíróság felszólítása ellenére se kelljen az alapító okiratában feltüntetnie az akkor belépő új tulajdonosát. A cégben természetesen vannak osztalékelsőbbségi részvények, amelyek (immár bírói jóváhagyással homályban maradó) tulajdonosa vagy tulajdonosai a nyereség 95 százalékát markolhatják fel.

Persze nem csak a cégbíróságon kell elvileg a részvényesekről számot adni: néhány éve a NAV is vezet egy nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról. Az adóhatóság számára ráadásul az adatokat a bankok szolgáltatják, így itt nem is a cégek döntenek arról, hogy kiadják-e tulajdonosaikat.

Igen ám, de a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot. A Soltútnál ehhez elég a részvények szűk 15 százalékát birtokolni, míg a Jellinek-Tiborcz sztori kulcsvállalatában a nyereség 99 százalékát kapta az, aki az összesen 500 részvényből mindössze kettőt megszerzett. A tulajdonosa titokban tartása érdekében a fővárosi törvényszékhez forduló vállalatnál pedig az új részvényes épp 24,95 százalékos részesedést szerzett, így kilétét nem csak a cégbíróság, de a NAV felé sem kellett felfedni. Ráadásul, ha a részvényeket kinyomtatják, akkor a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs is.

Az osztalékelsőbbségi részvényeket egyre szélesebb körben használják a nagy bizniszek tényleges haszonélvezőinek elrejtésére. A portálnál kíváncsiak voltak, hogy mennyire terjedt el ez a gyakorlat a kormányközeli vállalkozások körében, ezért különböző keresési módszerekkel több száz cég tulajdonosi struktúráját nézték át az elmúlt hetekben. Ebből pedig az derült ki, hogy mostanra tényleg sok NER-es vállalat használja ezt az eszközt.

A portálon egybegyűjtötték az érintettek körét, amelyben egyebek közt Jellinek Dániel cégcsoportja, Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, Szíjj László legfontosabb cége, a Duna Aszfalt Zrt., valamint a Tiborcz István üzlettársaként ismert Balázs Attila vállalata, a Bayer Construct is feltűnik. (24.hu)

A további részletek itt érhetők el.

Címlapkép forrása: Corporate Finance Institute
Mészáros Lőrinc
ner
TIBORCZ ISTVÁN
DUNA ASZFALT
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.16. - 16:39
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Fizetési felszólítást kapott a Dunaferr

    Fizetési felszólítást kapott a Dunaferr

  • Fény derült a magyar kormány ezermilliárdos tervére: izgulhat Spanyolország

    Fény derült a magyar kormány ezermilliárdos tervére: izgulhat Spanyolország

  • Leszavazta a Fidesz a gyermekvédelmi alapítvány támogatását

    Leszavazta a Fidesz a gyermekvédelmi alapítvány támogatását

  • Éhségsztrájkba kezd Bakács Tibor a Parlament előtt a végrehajtók miatt

    Éhségsztrájkba kezd Bakács Tibor a Parlament előtt a végrehajtók miatt

  • Radikálisan növelte a bizonytalanok számát a kegyelmi-ügy

    Radikálisan növelte a bizonytalanok számát a kegyelmi-ügy

  • Tiszaföldváron pedofilügyben tett feljelentést a DK, a kocsmai verekedés miatt távozó fideszes alpolgármester cáfol és jogi lépéseket tesz

    Tiszaföldváron pedofilügyben tett feljelentést a DK, a kocsmai verekedés miatt távozó fideszes alpolgármester cáfol és jogi lépéseket tesz

  • Fenntartóváltás után fizetőssé tennének egy budapesti állami iskolát, a 100-150 ezres tandíj miatt kitört a felháborodás

    Fenntartóváltás után fizetőssé tennének egy budapesti állami iskolát, a 100-150 ezres tandíj miatt kitört a felháborodás

  • Sulyok Tamásnak köze lehetett a szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizálásához

    Sulyok Tamásnak köze lehetett a szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizálásához

  • Indul a patikamutyi? Egyetlen szereplőé lenne a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzés

    Indul a patikamutyi? Egyetlen szereplőé lenne a 200 milliárdos kórházi gyógyszerbeszerzés

  • A diákszervezetek Magyar Pétert is várják a március 15-ei tüntetésükre

    A diákszervezetek Magyar Pétert is várják a március 15-ei tüntetésükre

  • Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel zárná le végleg a kegyelmi ügyet

    Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel zárná le végleg a kegyelmi ügyet

  • A méhészek Nagy István agrárminiszter korábbi munkaadóját sejtik az ukrán méz importtilalmának eltörlése mögött

    A méhészek Nagy István agrárminiszter korábbi munkaadóját sejtik az ukrán méz importtilalmának eltörlése mögött

  • Izgalmasan és gyorsan alakult a magyar belpolitika utolsó egy hónapja

    Izgalmasan és gyorsan alakult a magyar belpolitika utolsó egy hónapja

  • Eljárást indított az EU csalás elleni hivatala a Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós hitel miatt

    Eljárást indított az EU csalás elleni hivatala a Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós hitel miatt

  • Milyen munkakörökben nem dolgozhatnak vendégmunkások?

    Milyen munkakörökben nem dolgozhatnak vendégmunkások?

  • A Fidesz elengedte Balog Zoltán kezét, most már önmagáért lobbizik

    A Fidesz elengedte Balog Zoltán kezét, most már önmagáért lobbizik

  • Készenlétben tarthatjuk az esernyőt

    Készenlétben tarthatjuk az esernyőt

  • Karsai: Az új államfő apja náci szimpatizáns volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata

    Karsai: Az új államfő apja náci szimpatizáns volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata

  • A lengyelek hozzáférhetnek 137 milliárd eurónyi, eddig blokkolt uniós forráshoz

    A lengyelek hozzáférhetnek 137 milliárd eurónyi, eddig blokkolt uniós forráshoz

  • Magyar Péter mindenkit Budapestre hív március 15-ére

    Magyar Péter mindenkit Budapestre hív március 15-ére

  • Lázár János cáfolta Magyar Péter állítását

    Lázár János cáfolta Magyar Péter állítását

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element