Vannak az Orbán-kormánynak nagy kedvencei
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország. - írja a Portfolio
Mennyi az annyi? De mi mennyi?
Egy friss határozat értelmében a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával áttekinti a költségvetés egyes területeit. A részletekből az is kiolvasható volt, hogy a kormány első körben az egészségügyi, a lakástámogatással, családtámogatásokkal kapcsolatos kiadásokat tekinti át, valamint a legfontosabb szja-kedvezményeket. Azért is érdekes, hogy a kormány ezeknek a kiadási céloknak az átvizsgálását vette előre, mert a Portfolio részletes vizsgálódásaiból kiderül: nem ezeken a területeken szálltak el a kiadások az elmúlt években és a visegrádi négyekhez, valamint az EU-átlagához viszonyítva pont nem ezekre a területekre költ túl a magyar állam.
Csütörtökre végül kiderült (Gulyás Gergely Kormányinfón elmondott válaszából), hogy nem eszik olyan forrón a kását, ami a kiadások lefaragását illeti. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság elvárásai miatt tervezi a kormány a közkiadások felülvizsgálatát. Arra a felvetésre, hogy ha a kormány azt állítja most, hogy nem fog megtakarítani a család és lakástámogatásokon, de ennek ellenére elvégzi ezen kiadások felülvizsgálatát, akkor ez azt jelenti-e, hogy a felülvizsgálatok eredményétől függetlenül a kormány döntése már most megszületett, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a kormány álláspontjának lényegét jól megfejtette az újságíró.
A módszertan
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az állam egy-egy kiemelt területre sokat vagy keveset költ, több eszköz, mutatószám állhat a rendelkezésünkre, a módszertan viszont közös alapokra épül: a nemzetközileg egységes, állami kiadások funkcionális kiadásait 10 területre bontó megközelítés. Ezt használja szinte minden nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Eurostat, OECD, IMF, Európai Központi Bank), alapvetően 10 kategóriát megkülönböztetve: általános közszolgáltatások, honvédelem, közbiztonság, gazdasági funkciók, környezetvédelem, lakhatási-közösségi szolgáltatások, egészségügy, kultúra-vallás-rekreáció, oktatás, jóléti kiadások.
Cikkünkben több mutató és több összehasonlítás alapján mutatjuk be, hogy a magyar állam mire költ sokat és mire keveset. Egyszerre ugyanis több kérdést is fel lehet tenni, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a magyar állam hogyan költi el a közkiadásokat.
- A különböző kiadási célok közül mire költi a legtöbbet, mire kevesebbet és mire a legkevesebbet a magyar állam? Vagyis, hogy a közkiadások tortájából az egyes célok mekkora tortaszeletet hasítanak ki? Ez a kérdés arra világít rá, hogy a kormánynak melyek a kedvenc és kedves területei.
- Az elmúlt években mire költött az állam relatíve többet és mi volt az a terület, amit relatíve elhanyagolt? Vagyis hogy az egyes közkiadások tortaszelete az idő folyamán hogyan változott? Ez azért is kifejezetten érdekes, mert megismerhetjük ezen trendek alapján, hogy hogyan is változtak a kormány prioritásai
- A versenytársainkhoz képest mire költ a magyar állam sokat és mire költ relatív keveset? Ahhoz, hogy a kiadási szintek egységesen összehasonlíthatóak legyenek, a GDP-arányos mutatókat érdemes nézni.
A válaszokat a következő mutatókra van lehetőségünk építeni:
- A közkiadások szerkezete: a teljes állami kiadásokon belül az egyes területek mekkora részarányt képviselnek.
- Az egyes közkiadások mérete: az egyes területekre fordított kiadások a GDP hány százalékára rúgnak.
- Mindezen mutatószámok összevethetők egy időpontra különböző országok között.
- Valamint a kiadások szerkezetének változása bemutatható idősorosan.
Nemzetközi összevetés
Elsőként érdemes a nemzetközi kontextussal indítani, és hogy összehasonlítható alapjaink legyenek, a GDP-arányos mutatószámokkal (a lentiek 2021-es adatok). Az alábbi ábrákról a következő megállapítások tehetők:
- A GDP arányában a magyar állami kiadások szintje V4-es viszonylatban magas (48,4%-os magyar érték vs. 46,4%-os V4-átlag), de az EU átlagától jócskán elmarad (3,1 százalékponttal).
- GDP-arányosan nagyon sokat költünk relatív más országokhoz képest az általános közszolgáltatásokra, vagyis drágán működik a magyar állam. A magyar érték ebben a tekintetben a GDP 8%-a, míg a V4-es átlag 5,7%, az EU-átlag pedig 6%.
- Nagyon sokat fordít a magyar állam a gazdasági funkciók fenntartására (vállalatok működtetése, feltőkésítése, cégvásárlás-felvásárlás, államosítás stb.): a 9,2%-os GDP-arányos szám 1,8 százalékponttal haladja meg a szűken vett versenytársaink átlagát, és majdnem 3 százalékponttal az uniós átlagot. Külön érdemes kiemelni, hogy egész Európában csak két ország előzi meg a magyar államot a gazdasági funkciókkal kapcsolatos kiadások méretét tekintve: Görögország (10,7%), Ausztria (9,3%).
- A harmadik terület pedig ahol jól láthatóan a magyar állam relatíve túlkölt az a kultúra, vallás és rekreációs terület. Itt a magyar közkiadások aránya eléri a GDP 3%-át, ami több mint a duplája a V4-es átlagnak, és jócskán meghaladja az EU átlagát is.
A fenti megállapítások az alábbi részletes grafikonokról jól leolvashatóak. A grafikonokat aszerint rendeztük sorba, hogy mely területekre költ GDP-arányosan a legtöbbet a magyar állam.
Forrás: Eurostat, Portfolio
Hogyan változott a kiadások szerkezete?
Az idősoros magyarországi adatokból négy egyértelmű trend emelhető ki:
- A gazdasági funkciókra költött állami kiadások aránya látványosan növekedett: a 2012-ben látott 14,6%-os arányról 19-re (2021-ben).
- A kulturális-vallási-rekreációs célokra fordított közkiadások jelentősége 10 év alatt megduplázódott: ma már minden 14. beérkező adó (és egyéb bevételi) forintot erre költ el a kormány.
- Tíz év alatt lassú, de határozott lecsorgást szenvedtek el a szociális, jóléti kiadások: ugyan még mindig ez a cél szakítja ki a legnagyobb szeletet az állami kiadások tortájából, de már egyre kisebb ennek a mérete: 33,8%-os részaránya mára 27,1%-ra csökkent.
- Bár GDP-arányosan és más országokhoz képest relatíve drága a magyar állam működése, az elmúlt években a kiadásokon belül egyre kevesebbet költött erre az állam.
Ugyanezt az adatsort mutatja be az alábbi táblázat, viszont részletes hazai adatokkal.
Forrás: EKB, General Government Expenditures by Function.
Nagyobb méretért kattintson a képre!
Elemzésünkben egyúttal elvégeztük azt az összehasonlítást is, hogy a magyarországi közkiadások szerkezete hogyan viszonyul az EU átlagához. Az alábbi ábráról viszonylag gyorsan leolvasható, hogy
a magyar állam mennyiben más prioritásokkal rendelkezik, mint a széles értelemben vett EU.
A grafikon fő üzenete, hogy az uniós átlaghoz képest relatív és arányaiban keveset költ jóléti célokra, és egészségügyre, cserébe viszont sokkal több jut a gazdasági funkciók ellátására, az általános működési kiadásokra, valamint a vallási és kulturális, rekrációs-sport célokra.
Ugyanezeket az összevetéseket el tudjuk végezni a régiós versenytársainkhoz képest is. Ezt foglalta össze az alábbi táblázatunk a 2021-es adatok fényében. Ezek az adatok valós pillanatképet adnak arról, hogy a többi visegrádi országhoz képest miben tér el a magyarországi állam kiadásainak szerkezete.
Nagyobb méretért kattintson a képre!
