A kormány látszólag a lakhatási válságon siránkozik, miközben a saját intézkedései jelentik a gyújtórakétát az újabb ingatlanpiaci áremelkedéshez.
Egyre többen tiltakoznak a nyugdíjpénzek lakáscélú felhasználása ellen, nem véletlenül kell az erőszakos piaci beavatkozást külön megmagyarázni és hangsúlyozni az önkéntességet. - írja az enpenzem.hu
Nem csitulnak az indulatok az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása körül. Az NGM augusztus végén már közölte, hogy annak lehetőségét vizsgálják, hogyan fordíthatná a lakosság otthonteremtésre a hosszú távú megtakarításait. Majd a Kovács Zsolt miniszteri biztos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szeptember végi konferenciáján bejelentette, hogy 2025. január 1-től egy éven át adómentesen feltörhetőek lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, amennyiben a pénztártag lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) fordítja az összeget.
Az egész erőszakos, újabb állami beavatkozás az ingatlanpiac működésébe, a kereslet mesterséges felpumpálása ismét az árak emelkedését vetíti előre. Vagyis éppen azt okozza majd a kormány, ami ellen – meglehetősen képmutatóan – felemeli a szavát. Nem oldja meg a lakhatási problémát, hiszen nem lesz nagyobb a kínálat, ami mérsékelhetné az áremelkedést. Rombolja az öngondoskodást, hiszen a nyugdíjpénzeket előre elkölteti az emberekkel, kicsinálja a nyugdíjpénztárakat, és egyébként magának is gondot okoz, hiszen állampapírt kell majd eladni a pénzek felszabadításához.
Azóta a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöksége is hasonló véleményeket fogalmazott meg. A BAMOSZ szerint a javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti költségvetés áfa bevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása.
A szakszervezeteknek sem tetszik
Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség sem. Szerintük ez szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ tegnapi közleményében. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert úgy véli, a kormány ezzel a megoldással a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe hozza a majdani nyugdíjasokat, akiket most, még aktív korukban arra ösztönöz a lehetőség, hogy éljék fel az idős korukra szánt tartalékot.Élénkítsd a gazdaságot te magad!
Az NGM most külön közleményben magyarázta el, pontosan mire lehet majd felhasználni a nyugdíjpénztári megtakarítást (gyakorlatilag bármilyen lakáscélra). Ebben külön hangsúlyozta, hogy a lakáscélú felhasználhatóság egyéni döntésen alapul. (Még jó, hogy nem kötelező!) Nem véletlenül kell erre hangsúlyt helyezni, hiszen a magánnyugdíjpénztárak 14 évvel ezelőtti államosítása mély nyomokat hagyott a társadalomban, és számos esetben olvasóinknak az a reakciója a hosszútávú megtakarításokkal kapcsolatban, hogy majd az állam azt is lenyúlja.
Az NGM közleménye még azt is tartalmazza, hogy ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek része a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélra fordítása. És bár az otthonteremtés fontosságával magyarázza ennek egyik pontját, a nyugdíjpénzek felhasználását, valójában a közlemény szövegéből az derül ki, hogy ez is szükséges a növekedéshez.
Semmi másról nincs tehát szó, mint arról, hogy üres a kassza, nincs már mivel megtolni a lakáspiacot, hát tolják meg maguk a szereplők a saját nyugdíjas éveikre félretett pénzükkel. Így mesterségesen felpumpált keresletet zúdítva a piacra tovább emelkednek majd az árak, amik egyébként a lakhatási válságot is okozzák. Tehát nyugodtan hagyhatjuk a maszlagot, amivel a kormány indokolja a lépéseit. A valóság az, hogy nagyon kellene pénz valamilyen bevétel (áfa) formájában, és nagyon kellene a plusz kereslet az ingatlanpiacon érdekelt NER-es szereplőknek.
Az, hogy ez rombolja az öngondoskodást, betesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, az áremelkedés miatt tovább fokozz a lakhatási válságot, nem érdekes.
Az élet közbeszól?
Kérdés persze, hogy mennyire válik majd be. Mert ma mindenki készpénzként kezeli, hogy a nyugdíjpénztárakból 300 milliárd forint jelenik meg a piacon, további ezermilliárd pedig az állampapírok után fizetett kamatokból ömlik az ingatlanpiacra. Ezek viszont nem evidenciák. Míg 5 százalékos lakáshitel kamatokról álmodik Nagy Márton, egy euróért már 403 forintot kell fizetni. Amióta gyengélkedik a forint, a Bubor (Budapesti Bankközi Kamatláb) folyamatosan emelkedik. Ha ez így megy tovább, kérdés, mennyire lesznek tarthatóak az alacsony kamatok. A magasabb kamatok pedig betesznek a lakáshitelezésnek.De elég lehet a pszichológiai hatás is. Hiszen már a várakozásokra emelkedhetnek az ingatlanárak, és ismét emelkedésnek indulhatnak a felújítási költségek. A magasabb árakból pedig többlet bevétel lehet. Hacsak le nem fagy a piac teljesen. (enpenzem.hu)
