Eleshetnek az állami segítségtől a recski sárlavina károsultjai. A károsodott ingatlanok felméréséről és a lehetséges megoldásokról szóló jelentés ugyan elkészült, de titkolják.
Az idén június elején Recsken a település feletti hegyről lezúduló sárlavina miatt több házból is ki kellett költözniük az ott élőknek. A kormány – nagy gonddal kerülve a település feletti NER-közeli tulajdonban lévő bánya említését is – nem sokkal később bejelentette, hogy a központi költségvetés terhére 500 millió forinttal segíti a „rendkívüli időjárás következtében” megrongálódott házak tulajdonosait. A károsodott házak felmérésével, az ott élők szükség szerinti elhelyezésével az MR Közösségi Lakásalapot bízta meg a kabinet.
„A kormány határozata értelmében megkezdtük a munkát a rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanokban élők helyzetének rendezésére. Első lépésként jelenléti pontot hoztunk létre a településen, ahol lehetőség nyílik a személyes egyeztetésre és ügyintézésre, az egyéni élethelyzetre szabott lehetséges lakhatási megoldások felmérésére” – válaszolta az MR Lakásalap a Népszava kérdésére.
Mint írták: „az elsődleges feladat a rendkívüli időjárási körülmény által ténylegesen okozott, az ingatlan lakhatóságát befolyásoló károk felmérése volt. A műszaki szakvélemény megállapította, hogy az épületekben a káresemény következtében ún. állékonysági veszélyhelyzet nem keletkezett, statikailag nem sérültek, azok különböző állagmegóvási munkálatok után továbbra is lakhatás céljára használhatóak. Az érintett területen a sár-, iszapmentesítés, illetve az utcában egy területre összegyűjtött szeméttel szennyezett iszap és sár elszállítása és megfelelő engedéllyel rendelkező szemétlerakó helyen történő deponálása megtörtént”.
Az MR Közösségi Lakásalap ugyanakkor jó megoldásnak tartotta volna, ha a bánya alatt fekvő, iszapömléssel érintett településrészt kiürítik, az ott lévő épületeket elbontják, a lakókat pedig más ingatlanokba költöztetik át az események esetleges ismétlődésének elkerülése miatt. A lehetséges alternatívák között szerepelt, hogy a településen belül más ingatlanokat vásároljanak vagy béreljenek az érintetteknek, vagy a lakásalap által megkapott – volt devizahiteles – ingatlanokból ajánlanak fel nekik egyet a vármegye vagy akár az ország más településén. A felmérés eredményét és egyénekre lebontott megoldási javaslataikat összegző tanulmányukat megküldték a Belügyminisztériumnak. A jelentést azonban végül nem az MR Lakásalap, hanem az érintett kormányhivatal és a katasztrófavédelem készítette el.
A jelenleg tíz károsult családot képviselő Magyar György ügyvédi iroda is kíváncsi volt a fejleményekre, ezért az MR Közösségi Lakásalapot és a Belügyminisztériumot is megkereste azt tudakolva, hogy mit is tartalmaz ez a jelentés. A civil szervezet arról tájékoztatta őket, hogy az országos és a megyei katasztrófavédelmi hatóságok, valamint a kormányhivatal bevonásával tartott helyszíni bejárást, amely az érintettek jelenlétében történt. Ingatlanforgalmi szakértői vizsgálat viszont nem történt. A jelentésről azt közölték,
hogy ez „nem nyilvános adat.
Hasonló választ adott a Belügyminisztérium is. A tárca az elején sietett rögzíteni, hogy a magántulajdonban keletkezett károkkal kapcsolatban a kormánynak nincs jogszabályban rögzített helytállási kötelezettsége. De egyedi döntéssel szerepet vállalhat helyreállításban.
Recsk nagyközség esetében ezt a „segítségnyújtási szándékot” rögzíti a kormányhatározat. Ilyen esetekben egyébként „sajátos, a hatósági és a peres eljárásoktól eltérő eljárási folyamatot állapítanak meg”. Ilyen „atipikus” eljárás zajlik Recsk esetében is. „Ez viszont lényegében azt eredményezi,
hogy ebben az eljárásban a károsultaknak semmilyen eljárási jogosultsága nincs, ahogyan az eljáró hatóságoknak és minisztériumoknak sincs semmilyen konkrét eljárási kötelezettsége
– fogalmazott Magyar György ügyvéd.
„Demokratikus jogállamban még a segítő jó szándék vélelmezése mellett is furcsának hat ez a fajta eljárás, ráadásul semmilyen tájékoztatást nem kaptak az érintettek, hogy ingatlanaik felmérése után, a felmérések eredményeit pontosan hogyan, milyen adatvédelmi szabályok szerint kezelik az eljárni hivatott szervezetek, se arról, hogy az általuk lakott és tulajdonolt házak hosszú távú lakhatóságáról mit állapítottak meg” – teszi hozzá a károsultak ügyvédje.
A jelentés célja az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának felmérése, illetve annak vizsgálata volt, hogy az ingatlanok károsodása összefüggésben volt-e az időjárási eseményekkel. A felelősség megállapítása nem volt cél.
Ezzel együtt a jelentésről további információval szolgálni nem áll módomban, mivel az abban szereplő adatok és iratok nem nyilvánosak” – írta az ügyvédi irodának a BM illetékes helyettes államtitkára. A válaszban a bánya működése, mint lehetséges ok, fel sem merült.
Az viszont kiderült belőle, hogy az 500 milliós keretet az MR Lakásalap külön kérelmére készülő támogatási okirat alapján biztosíthatja a BM. A Népszava információi szerint a lakásalap a támogatási kérelmet már megküldte a tárcának, de az egyelőre nem fogadta el. Mintha a kormánynak már korántsem lenne olyan fontos a recskiek megsegítése.
A Népszava ügyre rálátó forrása szerint könnyen elképzelhető, hogy az 500 milliós keret soha nem nyílik meg és a kormányzati szerepvállalás be nem teljesült ígéret marad. (Népszava)
