A felmérések alapján a Fidesz abszolút többséget ér majd el az európai parlamenti választáson, az önkormányzatin pedig több vidéki nagyvárost is visszaszerezhet a kormánykritikus erőktől.
A DK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd emiatt leginkább azért küzd majd, hogy megőrizze eddigi pozícióit, valamint hogy eldöntse: melyik párt diktálhat majd az ellenzéki tárgyalásokon 2026-ban. Az idei év a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak hozhat áttörést, ha ugyanis bejutnak az Európai Parlamentbe vagy a Fővárosi Közgyűlésbe, akkor sokan úgy gondolhatják, mégsem veszik el a rájuk leadott szavazat.
„A felmérések alapján a Fidesz abszolút többséget szerez majd a jövő évi európai parlamenti választáson, és arra is minden esélye megvan, hogy visszahódítson néhány megyei jogú várost az ellenzéktől” – mondta az rtl.hu-nak László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Az előző önkormányzati voksoláson az ellenzék 10 megyei jogú városban nyert, csodálkoznék, ha ezt meg tudná ismételni
– tette hozzá.
A kormánypárt helyzetét erősíti, hogy a magyar gazdaság 2023-ban már túllendült a mélyponton: 2024-ben az infláció elviselhető szintre szelídül, a reálkeresetek ismét növekedésnek indulnak, ráadásul az uniós pénzek egy része is megérkezhet. A gazdasági folyamatok hatása ugyanakkor a korábbi hiedelmekkel szemben igen korlátozott, például a 20 százalék feletti pénzromlás sem látszott érdemben a kormány támogatottságán. László Róbert szerint ennek alapvetően három oka van:
- az általános apátia,
- az alternatíva hiánya,
- valamint a mindent elsöprő propagandagépezet, amely bizonyos választói csoportok kizárólagos információforrása.
Az is a Fidesznek kedvezhet, hogy az európai parlamenti választáson megerősödhetnek az euroszkeptikus erők, erre utal legalábbis a német AfD előretörése, valamint a holland választás eredménye is.
Az önkormányzati és az európai parlamenti választást Magyarországon egy napon tartják (várhatóan június 9-én), azt ugyanakkor nagyon nehéz megjósolni, hogy ez kinek kedvez majd. A korábbi ep-választásokhoz képest feltehetően magasabb lesz majd a részvétel, de ez nem biztos, hogy az ellenzéknek jön majd jól. „A rekordmagas részvétel láttán a 2018-as országgyűlési választás napján is sokan azt feltételezték, hogy rejtőzködő ellenzéki szavazók tömege mozdult meg. Késő este aztán kiderült, hogy egy újabb Fidesz-kétharmad jött össze” – mondta László Róbert.
Szerinte a két voksolás egyaránt fontos a kormánykritikus pártoknak, de a választásoknak más lesz a tétje. Az önkormányzati például leginkább a hídfőállások megtartása miatt jelentős, ezekre építkezve lehet nekifutni 2026-nak. „Ez még akkor is fontos, ha 2022-re nem sikerült a 2019-es sikerekre építkezve áttörést elérni, és mivel azóta jelentősen csökkent az önkormányzatok hatásköre és finanszírozása, az előttünk álló időszakban ez még nehezebb lesz” – fogalmazott László Róbert. „A Fidesz mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy a mai ellenzék ne tudja megcsinálni azt, ami neki sikerült 2006 és 2010 között. Akkor ugyanis egy sikeres önkormányzati választás után, de ellenzéki pozícióból, a helyi erőforrásokat felhasználva tudták megerősíteni a szervezetüket” – tette hozzá.
A pártközpontoknak várhatóan az európai parlamenti választás lesz a fontosabb, ennek alapján dőlhet el ugyanis, hogy ki lesz a tárgyalóasztalnál a meghatározó ellenzéki erő 2026-ban.
„A választás után ugyan egyszerűsödhet a paletta, de hiába nem szerez öt százalékot az MSZP vagy az LMP, attól még lesz parlamenti frakciójuk, azaz továbbra is jelen lesznek a politikai életben” – mondta az rtl.hu-nak Mikecz Dániel politológus.
Az ellenzéki választók jelentős részét ugyanakkor feltehetően kevésbé érdekli majd, hogy melyik a legerősebb ellenzéki párt, ezért ennek a témának igen kicsi lesz a mobilizáló ereje. Éppen emiatt arra lehet számítani, hogy az ellenzék inkább helyi ügyekkel próbálja majd az urnához csalni a választókat, miközben a kormány az eddigi témáival kampányolhat: brüsszelezés, migránsozás, valamint Ukrajna uniós tagsága.
Mikecz Dániel szerint az önkormányzati választás „elcivilesedése” (azaz, hogy egyre több kormánykritikus jelölt inkább valamilyen civil szervezet aspiránsaként indul, hogy távol tartsa magát a pártoktól) veszélyt jelenthet az ellenzékre nézve. „A felmérések alapján a kormánykritikus erőknek azért is küzdeniük kell, hogy megőrizzék a mostani pozícióikat.
Ha viszont ezt csak civil jelöltekkel tudják elérni, akkor az így megválasztott képviselők kevésbé lesznek alkalmasak arra, hogy megjelenítsék az ellenzéki alternatívát.
Ezek a politikusok ugyanis depolitizált, egyfajta „közös képviselői” szerepben jelennének meg, ráadásul abban lennének érdekeltek, hogy forrásokat szerezzenek a kormánytól, azaz az ellenzéki arcélt nagyrészt el kellene hagyniuk – fogalmazott.
A kormánykritikus oldalon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt várhatja leginkább az új év fejleményeit, a felmérések alapján ugyanis – és az új választási szabályok miatt – szinte biztosra vehető, hogy a pártnak lesz mandátuma a Fővárosi Közgyűlésben. „Eddig sok kutyapárti szimpatizáns a választásokon nem az MKKP-re adta le a voksát, mert úgy gondolta, hogy ezzel elveszik a szavazata. Ha viszont a választók azt látják, hogy ezekből a voksokból mandátum lett 2024-ben, akkor többen is az MKKP-t választhatják 2026-ban” – mondta Mikecz Dániel.
László Róbert szerint az EP-mandátum sem kizárt, de a Fővárosi Közgyűlésben szinte biztosan lesz kutyapárti politikus, sőt az is könnyen elképzelhető, hogy királycsináló szerepbe kerülnek. A mostani felmérések alapján ugyanis az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a DK-nak, a Momentumnak, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Párbeszédnek közösen, vagy esetleg csak az MKKP-val együtt lesz meg a többsége Budapesten. „Szerintem a fővárosi választási rendszer átalakításának leginkább az lehetett a célja, hogy megbontsák, de legalábbis törékenyebbé tegyék a többséget Karácsony Gergely mögött.
Arra ugyan még az új rendszerben sincs sok esély, hogy a Fidesz Budapesten többségbe kerüljön (a Mi Hazánkkal vagy nélküle), arra viszont annál több, hogy a Karácsonyt támogató pártoknak sem lesz többségük, csak az MKKP-val együtt
– fogalmazott a Political Capital választási szakértője.
Azt ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy a Mi Hazánknak összejön-e a mandátum Budapesten: a pártot 4 százalékra mérik a fővárosban, ami a tapasztalatok alapján a választáson lehet 3 és 6 százalék is. Az új szabályoknak köszönhetően, amit éppen a Mi Hazánk javaslatára fogadott el a kormánytöbbség, viszont – ellentétben a korábbi rendszerrel – már nem kizárt, hogy a párt bejut a Fővárosi Közgyűlésbe is. Az európai parlamenti választáson pedig a felmérések alapján jó eséllyel mandátumot szereznek majd. (rtl.hu)