Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egyre durvább viharok csaphatnak le Európára

Tudomány
2024.06.21.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Csupán a véletlenen múlik, hogy hazánk is a Németországot elmosó anticiklonhoz hasonló viharok frontvonalába kerül-e vagy sem. 

Május végén történelmi viszonylatban is rendkívüli méretű és erősségű anticiklon alakult ki a Brit-szigetek közelében. A jelenség szokatlan az év ezen időszakában, a klímaváltozással azonban tendenciává válhat.

Május végén nagyon komoly viharok, esőzések sújtották Európa középső részét, elsősorban Németországot – itthon csak arra kaptuk fel a fejünket, hogy árad a Duna, de ebből szerencsére komoly baj nem történt. A háttérben álló időjárási jelenség viszont egyrészt rendkívüli, másrészt bármikor összeállhat úgy is, hogy mi kapjuk a javát.

Egy jókora anticiklonról van szó, központi területén az év ezen szakaszában rekordnagyságú, 1037 hektopascal nyomással. Kontinensünk nyugati része felett tanyázott, északról húzott le hideg, sarkvidéki levegőt, ami a mediterrán térség enyhe nedves levegőjével találkozva épp az Alpok északi lejtőin, Ausztriában és Németországban iszonyatos energiával pusztított és zúdította magából a vizet napokon át. Egy anticiklon, ha mégoly hatalmas is, azért nem az izgalmak csúcsa, ám ezt az egészet így is meg lehet fogalmazni:

Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt.

A folyamat hátteréről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdezte a 24.hu.

Többletenergiát kap a légkör

Azzal kell kezdeni, hogy a légköri folyamatok legfőbb mozgatórugója az északi féltekén az Egyenlítő és az Északi-sark között fennálló hőmérsékleti különbség. Télen ez sokkal nagyobb mint nyáron, a Föld forgástengelyének dőlése miatt ugyanis a nyári félévben az északi területeket is sokkal nagyobb szögben éri a napsugárzás.

Az időjárási jelenségek energiáját e hőkülönbség kiegyenlítődése szolgáltatja, nagyságrendileg egyharmadát a tengervíz, kétharmadát a levegő közvetítésével

– magyarázza a 24.hu-nak Molnár László.

Az Atlanti-óceánra szűkítve a kört a Golf-áramlat mint egy óriási folyó az óceánban szállítja az egyenlítői területek meleg vizét északra. Útközben fokozatosan hűl, energiáját lassanként átadja a levegőnek, miközben egyik ága a Kanári-szigeteknél lesüllyed, és délnek veszi az irányt, míg a másik Skandinávia északi csücskéig jut. Ez utóbbi az Észak-atlanti-áramlás, amely oroszlánrészt vállal a kiegyensúlyozott hőcseréből.

A felszabaduló energia alkotja az olyan időjárási jelenségeket, mint az óramutató járásával megegyező irányban örvénylő, akár ötezer kilométeres átmérőt elérő anticiklonok. Télen, amikor az Egyenlítő és az Északi-sark hőkülönbsége a legjelentősebb, logikusan a ciklonok és anticiklonok energiája is nagyobb, mint nyáron, amikor jóval kevesebb energiát kell kiegyenlíteniük. Az anticiklon „erejét” a középpontjában uralkodó légnyomás mutatja meg, télen ez átlagosan 1040, míg nyáron 1020 hektopascal körüli.

Ez tehát a normalitás, ami alapján érthető, miért volt történelmi méretű a május végi anticiklon a maga 1037 hektopascaljával, arról nem is beszélve, hogy milyen áradásokat okozott.

Ilyenkor tele van vízzel

Nézzük, miért hivatkoztunk kiváltó okként a klímaváltozásra. Az Észak-atlanti áramlás jelentősen gyengült, vízhozama az elmúlt két évtizedben 15-20 százalékkal csökkent, aminek két fő oka a korábban említett egyenlítő és sarkvidék közötti hőmérséklet-különbség és a grönlandi jégtakaró olvadása: az óriási mennyiségű édesvíz „idő előtt” lebukásra készteti a meleg sós vizet. Ettől még az energiának ki kell egyenlítődnie, ezt viszont a vízhez képest sokkal kisebb fajhővel rendelkező levegőre (egységnyi térfogatú levegőnek nagyjából 3200-szer kisebb a fajhője, mint ugyanakkora térfogatú víznek) hárul.

Ezért jelenik meg a légkörben az a plusz energia, ami az év ezen szakaszában soha nem látott anticiklonokat képes létrehozni.

És miért okoz ilyen felfordulást tavasszal, kora nyáron, mikor télen az „ugyanilyeneket” teljesen természetesnek tartjuk? A választ itt is a hőmérsékletben találjuk meg, pontosabban a levegő vízmegtartó képességében, ami a hőmérséklettel együtt nő. Csak a példa kedvéért, míg az 5 Celsius-fokos levegő köbméterenként maximum 7 gramm vizet tud megtartani vízgőz formájában, addig ugyanennyi 25 fokos levegő már 23 grammot. E mennyiség fölött túllépi az úgynevezett harmatpontot, a pára kicsapódik, azaz a felhőkből elered az eső.


Fotó: H. Szabó Sándor

Télen tehát a ciklonok és az anticiklonok közti nagy nyomáskülönbség járhat viharos széllel, de a hideg levegő nem képes jelentős mennyiségű csapadékhoz elegendő vizet szállítani. Nyáron azonban más a helyzet, ilyenkor a rengeteg pára özönvízszerű esők formájában csapódik ki a rekordméretű anticiklon okozta óriási hőmérsékleti kontraszt hatására.

A jelenség légkörfizikai magyarázata tehát azt támasztja alá, hogy a klímaváltozással egyre durvább anticiklonok alakulhatnak ki a tavaszi, kora nyári időszakban. Amikor májusban vagy júniusban  a légnyomás meghaladja az 1030 hektopascalt a Brit-szigetek térségében, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ezzel összefüggésben valahol Közép-Európában áradások következnek be. Később már azért nem – legalábbis egyelőre –, mert ahogy haladunk előre a meleg évszakban, úgy csökken az észak-dél közötti hőkülönbség. A rossz hír viszont, hogy ha egy-egy ilyen brutális anticiklon csak néhány száz kilométerrel helyeződik át keletre, rögtön hazánk is a frontvonalába kerül. (24.hu)

Időjárás
ciklon
anticiklon
CSAPADÉK
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.06.21. - 09:28
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

    Ma lenne 89 éves az egykori tévés legenda, Antal Imre

  • Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

    Tízmilliárdokat fizet a MÁV egy NER-közeli cégnek irodabérlésre

  • A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

    A határon túli diákok iskolakezdését fejenként 100 ezer forinttal támogatja a kormány, a hazaiknak jóval kevesebb jut

  • Országszerte visszatér a kánikula

    Országszerte visszatér a kánikula

  • "Magam vagyok a bukás oka"

    "Magam vagyok a bukás oka"

  • Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

    Ipartörténeti emlékkel toltak be egy utasokkal teli vonatot Bicskénél

  • Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

    Röpködnek a mínuszok Mészáros Lőrinc borászatai körül, de már nem látjuk, kinek termelik a veszteséget

  • Ismét drágulnak a lakáshitelek

    Ismét drágulnak a lakáshitelek

  • Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

    Terelik be az utcáról az embereket, ez már az időjárási armageddon

  • De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

    De mégis hol lakjanak a fiatalok?!

  • Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

    Külföld, Kim Dzsong un, Észak-Korea, betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás

  • Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

    Robert Fico az ukrajnai gázolajimport leállítását helyezte kilátásba, amennyiben Kijev nem indítja újra az orosz kőolajtranzitot

  • Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

    Elhunyt Király Levente, a nemzet színésze, Szeged díszpolgára

  • Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

    Emlékezzünk Együtt: 80% Kedvezmény a Holokauszt Múzeumban

  • A párizsi olimpia hétfői győztesei

    A párizsi olimpia hétfői győztesei

  • Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

    Fábián Jankával, Lackfi Jánossal, Csernus Imrével is találkozhatnak az érdeklődők Esztergomban

  • A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

    A BMW nem az Opera vezetőségét, hanem az intézményt akarja támogatni a több tízmilliós autókkal

  • Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

    Mekkora a dollár leértékelődésének kockázata?

  • Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

    Az izraeli külügyminiszert szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

  • Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

    Olimpia: nagyot zuhantunk az éremtáblázaton

  • Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

    Donald Trump teljes hátraarcot tervez környezetvédelmi szempontból

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element