Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egyre durvább viharok csaphatnak le Európára

Tudomány
2024.06.21.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
9

Csupán a véletlenen múlik, hogy hazánk is a Németországot elmosó anticiklonhoz hasonló viharok frontvonalába kerül-e vagy sem. 

Május végén történelmi viszonylatban is rendkívüli méretű és erősségű anticiklon alakult ki a Brit-szigetek közelében. A jelenség szokatlan az év ezen időszakában, a klímaváltozással azonban tendenciává válhat.

Május végén nagyon komoly viharok, esőzések sújtották Európa középső részét, elsősorban Németországot – itthon csak arra kaptuk fel a fejünket, hogy árad a Duna, de ebből szerencsére komoly baj nem történt. A háttérben álló időjárási jelenség viszont egyrészt rendkívüli, másrészt bármikor összeállhat úgy is, hogy mi kapjuk a javát.

Egy jókora anticiklonról van szó, központi területén az év ezen szakaszában rekordnagyságú, 1037 hektopascal nyomással. Kontinensünk nyugati része felett tanyázott, északról húzott le hideg, sarkvidéki levegőt, ami a mediterrán térség enyhe nedves levegőjével találkozva épp az Alpok északi lejtőin, Ausztriában és Németországban iszonyatos energiával pusztított és zúdította magából a vizet napokon át. Egy anticiklon, ha mégoly hatalmas is, azért nem az izgalmak csúcsa, ám ezt az egészet így is meg lehet fogalmazni:

Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt.

A folyamat hátteréről Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdezte a 24.hu.

Többletenergiát kap a légkör

Azzal kell kezdeni, hogy a légköri folyamatok legfőbb mozgatórugója az északi féltekén az Egyenlítő és az Északi-sark között fennálló hőmérsékleti különbség. Télen ez sokkal nagyobb mint nyáron, a Föld forgástengelyének dőlése miatt ugyanis a nyári félévben az északi területeket is sokkal nagyobb szögben éri a napsugárzás.

Az időjárási jelenségek energiáját e hőkülönbség kiegyenlítődése szolgáltatja, nagyságrendileg egyharmadát a tengervíz, kétharmadát a levegő közvetítésével

– magyarázza a 24.hu-nak Molnár László.

Az Atlanti-óceánra szűkítve a kört a Golf-áramlat mint egy óriási folyó az óceánban szállítja az egyenlítői területek meleg vizét északra. Útközben fokozatosan hűl, energiáját lassanként átadja a levegőnek, miközben egyik ága a Kanári-szigeteknél lesüllyed, és délnek veszi az irányt, míg a másik Skandinávia északi csücskéig jut. Ez utóbbi az Észak-atlanti-áramlás, amely oroszlánrészt vállal a kiegyensúlyozott hőcseréből.

A felszabaduló energia alkotja az olyan időjárási jelenségeket, mint az óramutató járásával megegyező irányban örvénylő, akár ötezer kilométeres átmérőt elérő anticiklonok. Télen, amikor az Egyenlítő és az Északi-sark hőkülönbsége a legjelentősebb, logikusan a ciklonok és anticiklonok energiája is nagyobb, mint nyáron, amikor jóval kevesebb energiát kell kiegyenlíteniük. Az anticiklon „erejét” a középpontjában uralkodó légnyomás mutatja meg, télen ez átlagosan 1040, míg nyáron 1020 hektopascal körüli.

Ez tehát a normalitás, ami alapján érthető, miért volt történelmi méretű a május végi anticiklon a maga 1037 hektopascaljával, arról nem is beszélve, hogy milyen áradásokat okozott.

Ilyenkor tele van vízzel

Nézzük, miért hivatkoztunk kiváltó okként a klímaváltozásra. Az Észak-atlanti áramlás jelentősen gyengült, vízhozama az elmúlt két évtizedben 15-20 százalékkal csökkent, aminek két fő oka a korábban említett egyenlítő és sarkvidék közötti hőmérséklet-különbség és a grönlandi jégtakaró olvadása: az óriási mennyiségű édesvíz „idő előtt” lebukásra készteti a meleg sós vizet. Ettől még az energiának ki kell egyenlítődnie, ezt viszont a vízhez képest sokkal kisebb fajhővel rendelkező levegőre (egységnyi térfogatú levegőnek nagyjából 3200-szer kisebb a fajhője, mint ugyanakkora térfogatú víznek) hárul.

Ezért jelenik meg a légkörben az a plusz energia, ami az év ezen szakaszában soha nem látott anticiklonokat képes létrehozni.

És miért okoz ilyen felfordulást tavasszal, kora nyáron, mikor télen az „ugyanilyeneket” teljesen természetesnek tartjuk? A választ itt is a hőmérsékletben találjuk meg, pontosabban a levegő vízmegtartó képességében, ami a hőmérséklettel együtt nő. Csak a példa kedvéért, míg az 5 Celsius-fokos levegő köbméterenként maximum 7 gramm vizet tud megtartani vízgőz formájában, addig ugyanennyi 25 fokos levegő már 23 grammot. E mennyiség fölött túllépi az úgynevezett harmatpontot, a pára kicsapódik, azaz a felhőkből elered az eső.


Fotó: H. Szabó Sándor

Télen tehát a ciklonok és az anticiklonok közti nagy nyomáskülönbség járhat viharos széllel, de a hideg levegő nem képes jelentős mennyiségű csapadékhoz elegendő vizet szállítani. Nyáron azonban más a helyzet, ilyenkor a rengeteg pára özönvízszerű esők formájában csapódik ki a rekordméretű anticiklon okozta óriási hőmérsékleti kontraszt hatására.

A jelenség légkörfizikai magyarázata tehát azt támasztja alá, hogy a klímaváltozással egyre durvább anticiklonok alakulhatnak ki a tavaszi, kora nyári időszakban. Amikor májusban vagy júniusban  a légnyomás meghaladja az 1030 hektopascalt a Brit-szigetek térségében, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ezzel összefüggésben valahol Közép-Európában áradások következnek be. Később már azért nem – legalábbis egyelőre –, mert ahogy haladunk előre a meleg évszakban, úgy csökken az észak-dél közötti hőkülönbség. A rossz hír viszont, hogy ha egy-egy ilyen brutális anticiklon csak néhány száz kilométerrel helyeződik át keletre, rögtön hazánk is a frontvonalába kerül. (24.hu)

Időjárás
ciklon
anticiklon
CSAPADÉK
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2024.06.21. - 09:28
9
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

    Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

  • Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

    Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

  • 13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

    13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

  • Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

    Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

  • 15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

    15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

  • Kenyérszakadék van Magyarországon

    Kenyérszakadék van Magyarországon

  • Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

    Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

  • Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

    Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

  • A magyar polgárság pusztulása

    A magyar polgárság pusztulása

  • Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

    Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

  • Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

    Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

  • Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

    Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

  • Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

    Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

  • Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

    Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

  • Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

    Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

  • Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

    Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

  • Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

    Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

  • Földrengés volt Pápán

    Földrengés volt Pápán

  • Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

    Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

  • Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

    Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

  • Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

    Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element