A fideszes politikusnak a keresztény örmények Azerbajdzsán általi szisztematikus elüldözését sikerült „felszabadításnak” titulálnia.
Hosszú ideje ismert eleme a Fidesz külpolitikájának, hogy az általa máskor fennhangon zászlóra tűzött keresztény értékrend huszadrangú szemponttá válik, amikor a keresztény Örményország és az iszlám Azerbajdzsán konfliktusára terelődik a szó. Most épp a fideszes Hoppál Péternek sikerült némi szovjet nosztalgiát tanúsítva „felszabadításnak” titulálni azt, hogy az azeri diktatúra 2023-ban etnikai tisztogatást végrehajtva elüldözte Hegyi-Karabahból az örmény lakosságot.
A jelenleg a magyar-török tudományos és innovációs évet koordináló kormánybiztosként funkcionáló Hoppál Péter így jelentkezett be Hegyi-Karabah fővárosából, Sztepanakertből:
Villámlátogatást tettem a másfél éve teljesen felszabadított Karabahban, a türk világ 2023-as kulturális fővárosában, Shushában, ahol tárgyaltam Aydin Karimov kormányzóval.
Hoppál Péter nem állt meg itt, ugyanis gondolatait folytatva „megszállásnak” nevezte, hogy az etnikai tisztogatásig túlnyomórészt örmények lakta terület megpróbált függetlenedni Azerbajdzsántól a Szovjetunió felbomlása után. „A terület még csak egyedi kormányzati-diplomáciai engedéllyel látogatható, de bámulatos gyorsasággal építi újjá Azerbajdzsán az 1993-2020 közötti megszállás idején rommá lőtt városokat, főutakat, reptereket" - lelkendezett Hoppál, majd úgy folytatta: „Karabah az azeriek ”Tündérkertje„. Az évszázadok során a megszállások idején erről a részlegesen szabad karabahi térségből származtak a legfontosabb művészek, muzsikusok, irodalmárok.” Végezetül a kormánybiztos még bejelentette azt is, hogy „egy karabahi kisváros, Soltanli Magyarország segítségével épül újjá. Mi pedig magyar művészeti, egyetemi együttműködések lehetőségeiről egyeztettünk.”
Hegyi-Karabah a világ egyik legrégebbi keresztény civilizációját képezte, Örményország pedig a világ első országa, ahol államvallás lett a kereszténység 301-ben, sőt, az első keresztény közösségek már Krisztus után 40 környékén megjelentek itt. Az Orbán-kormányt azonban mindez nem érdekli, a karabahi civilek elleni etnikai tisztogatás dacára is nyíltan a háborús agressziót végrehajtó Azerbajdzsán melletti szövetségben kötelezte el magát.
A kommentszekcióban ezzel többen szembesítették is Hoppál Pétert, amit a fideszes politikus szokásához híven nem vett jó néven és ezúttal is kommentharcba bonyolódott.
„Ember, az a szomszédos Örményország (a világ legrégebbi keresztény állama) a muzulmán Azerbajdzsán által elszakított és kiürített kvázi Erdélye. Mintha egy örmény 1922-ben bejelentkezett volna a ”felszabadított dél-Szlovákiából„ - milyen lenne az optikája?” - tette fel a kérdést egy kommentelő, mire Hoppál lesajnálóan azt írta: „arc nélküli tiszás trollok semmihez nem értenek, csak vagdalkoznak. Bukni fogtok!”
A fideszes politikus itt sem állt meg. „Pártpolitikától független erkölcsi alapvetés, hogy nem fényképezkedünk olyanokkal, akiknek keresztények vére szárad a kezén" - írta a hozzászóló, mire Hoppál Péter úgy reagált: „hamar jöhet ilyen rágalmakért a zászló-zászló-börtön!”
Persze Hoppál Péter stílusát ismerve akár azt is lehetne gondolni, hogy egyéni kirohanásról van szó Azerbajdzsán ilyen fokú pártolásával, de esetünkben nem ez a helyzet: Orbán Viktor például 2023 novemberében nyíltan gratulált Ilham Alijev azeri elnöknek az alig néhány hónappal korábban végrehajtott etnikai tisztogatáshoz. „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy sok sikert kívánjak Ilham Alijev elnök úrnak a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához és sok sikert a karabahi újjáépítési munkálatokhoz is. Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!” - mondta a kormányfő Asztanában.
„Stabilizálás” alatt pedig az év szeptemberében egész pontosan az történt, hogy Azerbajdzsán „terrorellenes” akciónak nevezve villámháborút indított a túlnyomó többségében keresztény örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, mintegy százezer embert elüldözve. Hegyi-Karabah fővárosa, Sztyepanakert gyakorlatilag teljesen kihalt, az autoriter azeri vezető pedig október 15-én ünnepélyesen megtaposta a hegy-karabahi zászlót és felhúzta az azerit. Azerbajdzsán blokád alá vonta a térséget, amelynek köveztében például egy üzemanyagtározónál történt detonáció legkevesebb 125 ember halálát okozta és több százan megsérültek. Az azerbajdzsáni agressziót az Európai Unió határozatban ítélte volna el, amit azonban az Orbán-kormány megvétózott, mondván, hogy a szövegben úgymond „azeriellenes” állítások vannak.
A kétes dicsőségű azeri kapcsolatok egyik hasonlóan maradandó emlékezetű jelenete volt, amikor 2012-ben Magyarország átadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkos néven hírhedté vált Ramil Safarovot, hogy a hazájában töltse le azt az életfogytiglant, amelyre Magyarországon ítélték. Az azeri hadsereg őrnagya 2004-ben Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen előre megfontolt szándékkal meggyilkolta örmény tiszttársát, Gurgen Margarjant. Egy NATO által szervezett angol tanfolyamon voltak itt. A baltás gyilkos az Azerbajdzsánba való visszatérése után azonnal hősnek kijáró fogadtatást, amnesztiát, lakást és életjáradékot kapott. Mindezek után 2017-ben kiderült, hogy a Safarov átadása előtti és utáni időszakban több mint hétmillió dollárt utaltak át egy MKB-s számlára, valószínűleg az Azeri Pénzmosoda művésznéven ismert pénzmosási és befolyásolási kísérlet keretében. Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy „sumák”, aki a pénzt összeköti a baltás gyilkossal. (Népszava)
