Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik.
A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik. - írja a Portfolio
Egy év alatt 10%-kal nőtt a külföldi állampolgárok száma Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Idén már 226 ezer külföldi volt az országban, ilyen magas számot még egyetlen korábbi évben sem láthattunk; tíz évvel ezelőtt még 140 ezren voltak.
Az elmúlt évtizedben a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma folyamatosan növekedett, ez alól csak a Covid19-járványtól sújtott 2021-es év jelentett kivételt
- írta a hivatal elemzése. Idén januárban az ország népességének 2,3%-a volt külföldi állampolgár.
Amíg 2013-ban a hazánkban élő külföldiek felét a szomszédos országok állampolgárai tették ki, addig ennek a csoportnak az aránya a következő években csökkenni kezdett, 2019 óta pedig 35–37% körül stagnál. Idén januárban a hazánkban tartózkodó külföldiek közel kétharmada (144 ezer fő) az európai kontinens állampolgára volt, míg 29%-uk Ázsiából (közel 65 ezer fő), 4% Afrikából (9050 fő), 3,4% pedig Amerikából származott (7600 fő).
Az adatok azt sugallják, hogy sokan, akik Magyarországra jönnek dolgozni, az egész családdal érkeznek. Hazánkban 14%-kal, 81 ezer főre nőtt tavaly a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma a hivatalos adatok alapján.
A NÖVEKEDÉSHEZ A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN AZ UKRÁN MUNKAVÁLLALÓK JÁRULTAK HOZZÁ, AKIK EGY ÉV ALATT 5200 FŐVEL, 24%-KAL LETTEK TÖBBEN, ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN A HÁBORÚ HATÁSAIVAL.
A KSH korábbi elemzése is kiemeli, hogy 2022 második felében egy kisebb átrendeződés is történt az állampolgárságok tekintetében: míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, így a külföldi alkalmazottakon belüli arányuk kevéssel csökkent, addig néhány unión kívüli országból (pl. Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt.
EZ ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY NYÁRON TÖBB UNIÓN KÍVÜLI ORSZÁG TEKINTETÉBEN IS ENYHÜLTEK AZ ONNAN ÉRKEZŐK MUNKAVÁLLALÓK FOGADÁSÁNAK FELTÉTELEI.
2019 elején 50 ezer külföldi dolgozót foglalkoztattak a magyar vállalatok, ami annak az évnek a végére 60 ezer főre emelkedett, majd a Covid-válság időszakában csökkenést láthattunk, ahogy a korlátozó intézkedések hatásai kiteljesedtek. Ahogy feloldódtak a korlátozások, illetve a gazdaság is magára talált, az átmeneti visszaesést követően újra trendszerű növekedést mutatott a külföldiek foglalkoztatása.
- Ez egyrészt azzal függ össze, hogy egyre több országból érkezhetnek könnyített feltételekkel dolgozók Magyarországra,
- másrészt a trend azt jelzi, hogy a vállalatok a Covid után újra gyorsan korlátokba ütköztek, ami a hazai munkaerő létszámát illeti.
Miután Magyarországon a munkanélküliségi ráta alacsony szinten alakult a koronaválság után, így a vállalatok növekedése már nagyban függött a külföldi munkaerő behozatalától, és ez még most is így van. Mindezek miatt pedig közel lehetnek a valósághoz azok a szakértői becslések, amelyek szerint havonta többszáz külföldi dolgozó érkezik.
A hivatalos adatok alapján hazánkban dolgozó külföldiek száma évente 5-10 ezer fővel nő (a nem Covidos években), miközben az itt lakó külföldiek száma 20 ezer körül bővül, így elmondható, hogy egyre többen igyekeznek a családjukkal letelepedni.
A következő években is folyamatosan érkezhetnek az országba külföldi munkavállalók. "A magyar gazdaság fejlődésének egyik kulcsa a jelenlegi beruházások megőrzése és fejlesztése. A beruházások működőképességének fenntartásához nélkülözhetetlen a szükséges munkaerő rendelkezésre állása. Az esetlegesen rendelkezésre álló munkaerő lokálisan szétszórt, vagy képzettség tekintetében nem megfelelő" - olvasható a "Vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról" szóló jogszabálytervezet hatásvizsgálatában. A kormányzat érvelése szerint
a mobilitási problémák kezelése, az átképzések megvalósítása mellett szükséges ideiglenes jelleggel a beruházások fenntarthatóság, a versenyképesség megőrzése érdekében a vendégmunkások foglalkoztatása.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője - aki maga is hoz be az országba külföldi dolgozókat - a Portfolio megkeresésére minderről korábban úgy vélekedett, mindenkinek látnia kell, hogy elsősorban a beruházások bővítése miatt külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon. "A szakemberhiány egyes területeken évek óta tapasztalható, folyamatosan keresnek hegesztőket, CNC-seket, a logisztika területére targoncásokat, nehézgépkezelőket. Nyelvet beszélő mérnökök és számítástechnikai szakemberek is kellenek" – foglalta össze.
Belföldről már nem elégíthető ki teljesen a vállalatok munkaerőigénye. A külföldi befektetők nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem biztosított elegendő dolgozó a munkavégzéshez
- mondta a szakember. Kiemelte:
ahhoz, hogy a magyar munkahelyek megmaradjanak, a beruházásokat pedig Magyarországra hozzák, kulcskérdés lett a külföldi munkavállalók behozatala.
"Évek óta rendkívül feszes a munkaerőpiac, vannak olyan régiók, ahol 1%-hoz közeli a munkanélküliségi ráta, viszont a beruházások megvalósításához, az új külföldi befektetések elnyeréséhez rendelkezésre kell állnia az új munkaerőnek, amit viszont csak a magyar dolgozók tartalékaiból már nem lehet kielégíteni" - foglalta össze a jelenlegi piaci helyzetet és a főbb kihívást Czomba Sándor egy háttérbeszélgetésen. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezért van szükség a külföldi vendégmunkások szabályozott bevonására, és ezt a célt szolgálja a minisztérium által beterjesztett új törvényjavaslat. Érdeklődésünkre, hogy a következő években hány tízezer külföldi dolgozó érkezhet Magyarországra harmadik országokból, pontos számot nem mondott, de egy viszonylag pontos sávot meg lehet határozni.
A 81 ezer fős külföldi munkavállalói létszám az aktív korú munkavállalók arányában 1,7%, ehhez képest a lengyeleknél 6%, a cseheknél 3,6% ez az arányszám. Érdeklődésünkre Czomba Sándor felidézte Orbán Viktor miniszterelnök pár hónappal ezelőtti kijelentését, miszerint Magyarországnak 500 ezer új munkavállalóra van szüksége. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a 300 ezer fős rendelkezésre álló magyar munkaerőtartalékból mozgósít a kormány 100 ezer főt, akkor a maradék munkaerőigény 400 ezer fő lenne. Ha a cseh vagy lengyel arányszámokból indulunk ki, akkor a Portfolio számításai szerint 180-280 ezres külföldi vendégmunkás létszám adódik, vagyis a jelenlegihez képest több száz ezer fővel több külföldről érkező dolgozóra lenne szükség a következő években, ha a régiós szintet el szeretné érni a kormány.
Ha viszont 200-300 ezer külföldi dolgozó lenne Magyarországon, akkor a mostani trendek alapján az azt jelenti, hogy az háromszor ennyi, LEGALÁBB 500-600 ezer hazánkban élő külföldi állampolgárt jelentene.
Elemzők szerint azonban nem biztos, hogy a munkaerő növelése a legjobb út egy ország számára ahhoz, hogy felzárkózzon. "Adódik a kérdés, hogy biztos-e az, hogy a pótlólagos munkaerő bevonásán alapuló, extenzív növekedés a magyar gazdaság további felzárkózásának a megfelelő útja" - mondta a Portfolio-nak Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető közgazdásza. "Nem járnánk-e jobban, ha kihasználva a munkaerő szűkösségéből adódó kényszerhelyzetet továbblépnénk, és nekilátnánk átvezetni az országot a magasabb hozzáadott értéket előállító, intenzívebb, kevésbé munkaerőigényes ágazatok irányába" - tette fel a kérdést az Erste makroközgazdásza. "Ez a váltás persze igényelné a meglévő humán erőforrás további fejlesztését, az oktatásba és egészségügybe történő beruházásokat." Nyeste Orsolya szerint "az emberi erőforrásba való befektetéssel, az oktatás és az egészségügy fejlesztésével nagyobb valószínűséggel tudnánk kitörni a közepes jövedelmi csapdából – ami felé éppen tartunk –, mint a nagyszámú külföldi munkaerő importjával". (portfolio.hu)