Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból.
Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Tavaly átlagosan heti 37,5 órát dolgoztak az EU-ban a 20-64 év közötti foglalkoztatottak – derül ki az Eurostat friss felméréséből, amely az átlagos munkaidőbe beszámítja a teljes állású foglalkoztatottak mellett a részmunkaidős munkavállalók által ledolgozott órákat, valamint a ki nem fizetett túlórákat is.
A tagállamok közül Görögországban volt a leghosszabb az átlagos heti munkaidő (41 óra), majd három kelet-európai tagország, Lengyelország (40,4 óra), illetve Románia és Bulgária (egyaránt 40,2 óra) következik a sorban. Ezzel szemben a legkevesebbet Hollandiában dolgoznak az emberek (átlag heti 33,2 órát), majd Németország (35,3 óra) és Dánia (35,4 óra) található a legkevesebb átlagos heti munkaidőt felmutató országok élmezőnyében.
MAGYARORSZÁGON AZ UNIÓS ÁTLAGHOZ KÉPEST MINTEGY 2 ÓRÁVAL TÖBB AZ ÁTLAGOS HETI MUNKAIDŐ, ÉS ALIG MARAD EL A 40 ÓRÁTÓL (39,6 ÓRA).
Ezzel hazánkban a hatodik leghosszabb az átlagos heti munkaidő az EU-n belül. A magyar mutatóval pontosan megegyező átalagos heti óraszámban dolgoznak még Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában is.
A részmunkaidősök aránya fontos tényező
A részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának mértéke jelentősen befolyásolja, hogy egy adott országban átlagosan heti hány órát dolgoznak az emberek. Azokban a tagállamokban, ahol a részmunkaidős munkavállalók aránya magasabb, alacsonyabb az átlagos heti munkaórák száma a teljes munkaerő-állományra vetítve. Így nem véletlen, hogy átlagosan Hollandiában dolgoznak a legkevesebbet az emberek, hiszen ebben a nyugat-európai országban a legmagasabb az EU-n belül a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (38,4% a tavalyi adatok szerint). Ezzel szemben Magyarországon a foglalkoztatottak 4,2%-a dolgozik részmunkaidőben a 2022-es adatok szerint, így ez az adat is jelentősen befolyásolja azt, hogy hazánkban az átlagos heti munkaidő a többi EU-tagállamhoz képest magasnak tekinthető.
Magyarországon a részmunkaidőben dolgozóknak átlagosan heti 22 óra munkaidejük, ami alig marad el az uniós átlagtól (22,5 óra). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak pedig itthon átlagosan heti 40,4 órát dolgoznak, ami szintén alig tér el az EU átlagától (40,6 óra).
Nálunk 95% heti 40 vagy több órát dolgozik
Ha az alapján vizsgáljuk az adatokat, hogy az egyes országban a foglalkoztatottak legnagyobb hányada hány órát dolgozik egy héten, akkor azt látjuk, hogy 22 EU-tagállamban (köztük Magyarországon) a heti 40-44 órát dolgozó munkavállalók aránya a legnagyobb. 17 tagállamban a heti 40-44 órát dolgozók aránya meghaladja az 50%-ot, közülük hét kelet-európai tagországban (köztük Magyarországon) pedig a 80%-ot (hazánkban valójában 90% körüli a heti 40-44 órában foglalkoztatottak aránya). Összességében azt is ki lehet emelni, hogy A HETI 40 ÓRÁT VAGY ANNÁL TÖBBET DOLGOZÓK ARÁNYA MAGYARORSZÁGON MINTEGY 95%-OT TESZ KI, AMINÉL MAGASABB SZINT CSAK BULGÁRIÁBAN ÉS ROMÁNIÁBAN MUTATHATÓ KI.
Ezzel szemben Dániában, Franciaországban, Finnországban, Belgiumban és Írországban a foglalkoztatottak legtöbbje 35-39 órát dolgozik egy héten. Dániában az így dolgozók aránya meghaladja az 50%-ot.
Ha pedig azt nézzük, hogy mely tagállamban a legnagyobb a heti 50 óránál is többet dolgozók aránya, akkor az állapítható meg, hogy Görögországban, illetve Franciaországban a heti félszáz óránál is többet dolgozók részesedése meghaladja a 10%-ot (13,2%, illetve 10,4%). Ezzel szemben Hollandiában a foglalkoztatottak közel fele (45,6%) kevesebb mint 35 órát dolgozik egy héten, míg majdnem negyede (23,2%) 25 óránál kevesebbet.
A foglalkoztatás formáját tekintve az alkalmazottal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet egy héten, átlagosan 47,5 órát az EU-ban. Az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók esetében pedig 40,7 óra, míg az alkalmazottaknál 36,7 óra a heti átlagos munkaidő. Szinte minden EU-tagállamban az alkalmazottal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente, így Magyarországon is. Nálunk 41,3 órát, ami jóval elmaradva az EU-átlagtól az ötödik legkevesebb óraszámnak számít. Az alkalmazott nélküli önfoglalkoztatók pedig itthon átlagosan heti 40,2 órát, míg az alkalmazottak heti 39,5 órát dolgoznak. Utóbbi mutató a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Részmunkaidőben jellemzően a nők többet dolgoznak
Az adatok nemi alapú vizsgálatánál az derül ki, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak minden tagországban heti több órában dolgoznak, mint a nők. Ez a különbség Írországban és Hollandiában a legnagyobb (4, illetve 3,7 óra), miközben Magyarországon alig van eltérés: itthon a teljes állású férfiak 40,6 órát dolgoznak hetente, míg a nők 40 órát. Az EU átlag mutatói e téren a férfiak esetében 41,3 órát, a nőknél 39,4 órát tesznek ki.
A RÉSZMUNKAIDŐS FOGLALKOZTATOTTAKNÁL VISZONT A LEGTÖBB TAGÁLLAMBAN, ÍGY MAGYARORSZÁGON IS A NŐK DOLGOZNAK TÖBBET HETI SZINTEN.
Nálunk 22,1 óra a nők mutatója, míg 21,6 óra a férfiaké. A két nem közötti eltérés hasonló az EU átlagában is (a nők 22,6, míg a férfiak 22,1 órát dolgoznak hetente részmunkaidőben).
Agrárium, építőipar – Itt a legmagasabb a heti munkaóraszám
Gazdasági szektorokat tekintve a teljes EU-t vizsgálva a mezőgazdaságot, erdészetet és a halászatot magába foglaló szektorban jellemző a leghosszabb átlagos heti munkaidő (42,8 óra), de az építőiparban és a bányászatban is meghaladja a heti 40 órát (40,5, illetve 40,1 óra). Ezzel szemben a legkevesebb heti munkaidőben az oktatás, illetve a kultúra, szórakoztatóipar terén foglalkoztatják a munkavállalókat (33,7, illetve 34,5 óra).
A munkaidő kapcsán pár hete írtunk arról, hogy a koronavírus-járvány egyik legfőbb és némileg figyelmen kívül hagyott következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma. A mutató 2013 és 2019 között meglehetősen stabil volt, majd a koronavírus-járvány idején jelentősen csökkent a munkaórák száma, amit elsősorban a szabadságkiadási programok tömeges igénybevétele okozott. A mutató még mostanra sem érte el az eurózónában a Covid időszaka előtti szintet, 2,2%-kal alacsonyabb annál. A 2013-2019 közötti időszakban ugyanis negyedévente átlagosan 395,4 munkaóra jutott egy foglalkoztatottra, míg jelenleg a mutató nem éri el a 390 órát. (Portfolio)
