A Mol-vezérnek nem az adózással van baja, hanem azzal, hogy túltolták. Az extraprofitadók olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.
Igencsak elégedetlen hangvételű véleménycikket közölt Hernádi Zsolt a friss Mandinerben. A Mol elnök-vezérigazgatója az egyoldalas írásban masszív kritikát fogalmazott meg a kormányzat gazdaságpolitikájáról.
A hetilap 28. oldalán olvasható dolgozatot egy Karl Marx-alapvetéssel kezdi, amely szerint minden profit extraprofit.
Nem gondoltam volna, hogy valaha marxista bonmot jut eszembe a hazai gazdaságról, de a különadó porondon tartása a csengőfrászt hozta rám
– adta meg az alaphangját az írásnak. Rögtön hozzátette: ne értse félre senki, az adókkal nincs baja. Az adófizetés ugyan nem boldog tevékenység, de fázni, betegnek lenni és kátyús úton menni még annál is utálatosabb. „Egyszerű, logikus és sokoldalú. Csak nem szabad túltolni. De most úgy látszik, megszaladtunk.” Majd sorolni kezdte:
- kiskereskedelmi,
- tranzakciós,
- devizaváltási,
- bank-,
- gyógyszergyártói
extraprofitadó és a többi. Se szeri, se száma a különadóknak. Rámutatott, hogy tizennégy olyan adónem van, amely az utóbbi két évben jött létre. „Hova lett a kiszámítható adórendszer? Pedig olyan jól indult minden.”
Emlékeztetett rá, hogy az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara által kiadott friss elemzés arra a megállapításra jutott, hogy a magyar adórendszer 2010 után jól teljesített. Nőtt a hatékonyság, jött a digitalizáció, lett több adózó és még több bevétel. Aztán a koronavírus-járvány, majd a háború mindent elsöpört, és megérkezett a válságkormányzás különadókkal. Egy nemzet fogott össze a károk enyhítéséért. Az eltelt két évben a legnagyobbak, az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol
közel 800 milliárd forint különadót fizetett. Ebből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna.
És az idei év sem lesz piskóta. „De meddig is kell még fenntartani a rendkívüli különadókat? Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?” – vetette fel.
Ráadásul nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba. Hernádi Zsolt azt sem érti, miért is kell büntetni azokat a cégeket, amelyek olyan terméket állítanak elő, amelyre nagy lett a kereslet, és extraprofitot értek el. „Miért kell büntetni azokat, akik extrém körülmények között is sikeresen tudják megoldani a feladatukat? A Mol esetében például a magyarországi adózás előtti eredmény már nem elégséges a magyarországi adó befizetéséhez. Az ember megszédül.”
Azt is kiemelte, hogy a háborús árakat nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok. Árat lehetne persze csökkenteni úgy is, hogy növeljük a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás volna. Viszont a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el.
Szerinte a negatív hatás már látszik, hiszen folyamatosan csökken a hazai ipari termelés, Csak májusban 5 százalékot esett a múlt évhez képest. „Az üzenet egyértelmű. Minden nem megy. Nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését. Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!” – zárta publicisztikáját a Mol vezére. (vg.hu)