A Központi Statisztikai Hivatal szerint tovább nőtt a szegények leszakadása.
Három évvel ezelőtt 4,3-szer, két évvel ezelőtt 4,8-szer, míg tavaly ötször akkora összegből élt a legmódosabb húsz százalék, mint a legszegényebb.
A magyarok majdnem 40 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy elutazzon egy hétre pihenni. A lakosság egyharmadának pedig gondot okozott, ha felmerült egy váratlan kiadás. Ez derült ki a KSH 2023-ra vonatkozó felméréséből.
Az adatok azt is megmutatják, hogy a szegények leszakadása az elmúlt években tovább gyorsult. Három évvel ezelőtt 4,3-szer, két évvel ezelőtt 4,8-szer, míg tavaly ötször akkora összegből élt a magyarok legmódosabb húsz százaléka, mint a legszegényebb.
Sik Endre szociológus azt mondta: ha ez mutatószám nő, a társadalom jövedelemegyenlőtlensége is nő, ez pedig hosszabb távon még nagyobb különbségekhez vezet.
A jövedelemkülönbség mögött általában vagyoni különbségek is vannak, hiszen a jövedelmek beépülnek jobb lakásba, rosszabb lakásba, jobb továbbtanulási lehetőségekbe, rosszabb továbbtanulási lehetőségekbe, jobb munkahelyekbe, rosszabb munkahelyekbe amiből az következik, hogy a jövedelem különbsége egy csomó más különbséget is magukban foglalnak, következésképpen még sokkal rosszabb a helyzet, mintha csak a jövedelemkülönbséget nézzük
– fogalmazott Híradónknak a szociológus. A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 461 ezer forint, míg a legfelső ötödben 7 millió 240 ezer forint volt tavaly.
A stábunk által megkérdezett közgazdász szerint a két csoport közötti különbség növekedésének az az oka, hogy a keresetek az elmúlt években dinamikusan nőttek, miközben az alsóbb rétegekben meghatározó szociális juttatások mértéke nem változott.
Ott van a családi pótlék, aminek egyáltalán még a nominális értéke is forintra ugyanannyi, mint ezelőtt 14 évvel, miközben azért tudjuk, hogy jócskán nem ér annyit. Vagy az öregségi nyugdíj minimális értéke, amihez egy csomó szociális juttatás igazítva van, szintén nem nőtt az elmúlt 14 évben. Tehát a társadalmi jövedelmek vagy nem nőttek olyan mértékben, vagy egyáltalán nem nőttek, vagy csak nagyon enyhén nőttek az elmúlt évtizedben
– fogalmazott a közgazdász.
Büttl Ferenc hozzátette, a kormány jövedelempolitikája a felső-közép és a felső réteget támogatja. Mint mondta: a szegénység csökkentéséhez, a társadalmi jövedelmeket, így például a nyugdíjat vagy a családi pótlékot kellene jelentősen emelni. A jövedelmi különbségeket pedig enyhítené a magasabb jövedelműek nagyobb fokú adóztatása. (atv.hu)
