Az Atlanti-óceán délnyugati medencéjében, a brazil partoktól 1200 kilométerre ma már csak a tengerfenék kiemelkedése maradt az egykori trópusi szigetből.
A sziget maradványai a tenger alatt - a vörös agyag azt bizonyítja, hogy itt bizony sokáig szárazföld volt. - FORRÁS: SCIENTIFIC REPORTS
2018-ban brazil és brit szakemberek végeztek felmérést a Rio Grande-plató nevet viselő, vulkáni eredetű tenger alatti magaslat környezetében, számolt be az EOS földtudományi hírportál. A felmérésre eredetileg tengeri bányászati céllal került sor, ugyanis többek közt kobalt és tellúr rejtőzik e régióban.
A vizsgálatok során olyan dolgokat találtak azonban, amelyek szárazföldi eredetűek, csak szárazföldön jöhettek létre, a tenger mélyén nem. Az automata merülő jármű kamerája előtt a 650 méteres mélységben vörös agyag tűnt fel, ami a trópusi szárazföldi talajokra jellemző anyag. Bár évek óta gyanították a szakemberek, hogy valóban egy egykori sziget állhatott a mai tenger alatti plató helyén, az agyag összetételének vizsgálata bizonyító erejű volt. Olyan laterites eredetű ásványokat találtak benne, amelyek csak trópusi, szárazföldi környezetben lezajlott mállás során jöhettek létre.
Az egykori sziget és környezete tengerfenék-domborzati térképen - FORRÁS: SCIENTIFIC REPORTS
Maga az egykori sziget késő kréta időszaki vulkanizmus során született kb. 80 millió éve, még egészen közel a Közép-Atlanti-hátsághoz, ekkor sekély tengerborítása lehetett, majd kb. 180 méteres magasságot ért el a sziget. Azután jóval később, az eocén időszakban újabb vulkáni tevékenység indult be itt, és a vizsgálatok arra utalnak, hogy talán ez is szárazföldön történhetett. A sziget valamikor 22 millió éve süllyedt el. „Képzeljünk el egy buja trópusi szigetet, amint elsüllyed a habokban és pillanatfelvételként marad ránk. Hát most erre bukkantunk rá” – magyarázta Bramley Murton, a kutatás egyik résztvevője.
80 millió éve egy köpenycsóva helyezkedett el a Közép-Atlanti-hátság alatt, s ennek hatására igen intenzív vulkanizmus indult be, és egy „kréta időszaki Izland” született ebből, még a hátsághoz közel. Lassanként lecsillapodott a vulkanizmus, közben pedig a kőzetlemezzel együtt nyugat felé sodródott a sziget. Azonban úgy 40 millió éve ismét vulkáni működés kezdődött, ekkor csak a plató nyugati részén – e helyen bukkantak rá a kutatók a vörös agyagokra, amelyek nagyjából 45 millió évesek.
A tengerfenék domborzati feltérképezése során találtak egy 300 kilométer hosszú kanyont, ami kettészeli a platót, találtak egykori partvonalakat jelző helyeket, sőt, még elsüllyed vízesést is. Néhány hónappal később tértek vissza, immáron az automata merülő járművel vizsgálni a tenger fenekét. Ekkor tudtak mintákat is venni a vörös agyagos kőzetekből.
Az összetétel vizsgálata feltárta, hogy jórészt kaolinitból áll, ami a trópusi talajokra jellemző ásványi anyag. „Ezek a vörös agyagok kémiailag és ásványtanilag ugyanolyanok, mint a Brazília-szerte megtalálható vörös föld, vagy terra roxa.” – magyarázta Luigi Jovane, a kutatás vezetője. „Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a láva borította felszín, helyben keletkezett, mállott felületét mutatja meg.”
Bár a területet különféle eszközökkel már évtizedek óta vizsgálták, ez az első alkalom, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy egy egykori sziget állt itt.
Brazília 2018-ban az itt található ásványkincsek miatt kérelmezte az ENSZ-nél, hogy a Rio Grande-plató területéig terjesszék ki a felségvizeit, amelyek egyébként csak a kontinenstől 370 kilométerig terjednek. Ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, bizonyítani kell, hogy a terület geológiailag Brazília része. Talán segítséget nyújt ebben a most elkészült felmérés eredménye is, hiszen az eredmények azt mutatták, ugyanolyan talaja volt a szigetnek, mint ma Brazíliának. „Ebben az értelemben közvetlen kapcsolat van a két hely között” – tette hozzá Jovane. Persze nemcsak az a fontos, hogy a dél-amerikai ország bizonyítsa, hozzá tartozik e terület, hanem az is, hogy fenntartható módon kerülhessen sor majd a tengerfenék értékes nyersanyagainak bányászatára. Ennek jelenleg még hiányzik a törvényi szabályozása is. (NATIONAL GEOGRAPHIC)
