Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hatalmas a bérszakadék Magyarországon

Gazdaság
2023.06.15.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél.

Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula. - írja a Portfolio

A legnagyobb vállalatok közel bruttó 620 ezer forintot fizettek a dolgozóknak tavaly, amíg az 5 főnél kisebb cégeknél alig több mint 330 ezer forint volt az átlagkereset – derült ki a KSH Portfolio-nak küldött részletes béradataiból. Ez azt jelzi, hogy a nagyvállalatok papíron sokkal több pénzt fizetnek a dolgozóknak, mint a kicsik. Mindez nem is meglepő annak tükrében, hogy a több száz, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatok termelékenysége sokkal nagyobb, mint a kisebb hazai vállalatoké.

A legnagyobb vállalatok közel bruttó 620 ezer forintot fizettek a dolgozóknak tavaly, amíg az 5 főnél kisebb cégeknél alig több mint 330 ezer forint volt az átlagkereset – derült ki a KSH Portfolio-nak küldött részletes béradataiból. Ez azt jelzi, hogy a nagyvállalatok papíron sokkal több pénzt fizetnek a dolgozóknak, mint a kicsik. Mindez nem is meglepő annak tükrében, hogy a több száz, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatok termelékenysége sokkal nagyobb, mint a kisebb hazai vállalatoké.

A részletekbe azután kértünk betekintést, hogy az idei évtől a KSH jelentősen megváltoztatta a béradatokat. Amíg korábban csak az 5 fő feletti vállalatokat tartalmazta a statisztika (vagyis a hivatal gyorstájékoztatója), addig az idei évtől már az összes vállalkozás adatát mutatja a bérstatisztika. A módszertani váltást az tette lehetővé, hogy a hivatal számára már előállt egy hosszabb idősor a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan.

Hosszú éveken keresztül több közgazdász is azzal érvelt, hogy azért magas az átlagbér Magyarországon, mert a kicsi cégek adatai nincsenek benne, ami lefelé húzza az átlagot. A Portfolio az elmúlt időszakban többször is beszámolt arról, hogy a legkisebb cégek béradata nem húzza érdemben lefelé az átlagkeresetet, hiszen egy adattáblában 2021 óta már elérhetőek voltak a teljes nemzetgazdasági adatok; vagyis az 5 fő alatti cégekkel kiegészített bérstatisztikák is. (Mindez abból fakad, hogy a KSH gyorstájékoztatóiban az 5 fő feletti cégekről írt minden hónapban - amit szinte az összes lap szemlézett -, így a teljes nemzetgazdasági bérstatisztika nem jutott el minden érdeklődőhöz).

Az 5 fő feletti cégekre és a nemzetgazdaság egészére vonatkozó átlagkereseti adatok között mindössze havi 15 ezer forint a különbség. Félmillió forintos átlagbérnél pedig elmondható, hogy nem ez a legfőbb oka annak, hogy nagyon sokan úgy érzik, kevesebbet keresnek a hivatalos átlagbérnél. A legfontosabb magyarázat erre az, hogy nem dolgoznak olyan sokan kicsi vállalatoknál, hogy az ennél nagyobb mértékben húzza lefelé az országos átlagbért.

Mivel az átlagbéradat nem azért tűnik magasnak, mert a legkisebb vállalatok korábban nem voltak benne a statisztikába, adódik a kérdés, hogy akkor mi az oka ennek. Sokkal inkább azért érzik az emberek, hogy keveset keresnek, mert az „átlagember” a mediánbért keresi, ami viszont érdemben alacsonyabb, mint az átlagbér. A mediánbér jelenleg mintegy bruttó 110-120 ezer forinttal kevesebb, mint az átlag. Ez abból fakad, hogy a medián a kereseteket nagyság szerint sorba rendezve a középen álló dolgozó fizetését mutatja meg (az emberek fele többet, fele kevesebbet keres ennél), miközben az átlagbért felfelé húzzák a kifejezetten magas bérszintek. Az átlagbérnél ezért a dolgozók 60-70%-a kevesebbet keres Magyarországon, ami igazolja azt, hogy miért látja a társadalom többsége azt, hogy kevesebbet keres az átlagnál.

  • Összességében tehát elmondható, hogy az 5 főnél kisebb vállalkozások szerepeltetése mindössze havi 15 ezer forint körüli különbséget eredményez az átlagbérnél, ami nem magyarázza az emberek érzetét azzal kapcsolatban, hogy kevesebbet keresnek, mint az „átlag”.
  • Az átlagbér és a mediánbér közötti 110-120 ezer forintos különbség már helyreteszi a kérdést, utóbbi ugyanis még mindig bruttó 400 ezer forint közelében van, ami már közelebb van az átlagember érzékeléséhez.

A helyzetet azonban még egy tényező bonyolítja. Mégpedig az, hogy amíg a nagyvállalatok béradata bizonyosan a valóságot tükrözi, addig a legkisebb cégek jelentős részénél jellemző lehet a feketefoglalkoztatás. Persze a feketézés az alacsony termelékenység tünete is lehet: a hazai kkv-szektor hatékonyságának elmaradása a nagyvállalatokétól nemzetközi összevetésben is szembetűnő, tehát valószínű, hogy a vállalatméret szerinti jelentős bérkülönbségnek fundamentális oka is van. Habár gazdaságszerkezeti különbségek is lehetnek (kisebb vállalatok dolgozhatnak arányaiban többen az alacsonyabb bérszintet kínáló szektorokban), annyi biztos, hogy hasonló munkakörben és hasonló képzettségi szinten senki sem dolgozna fele annyi pénzért, mint amennyit megkereshetne. Miután a minimálbér és a bérminimum az elmúlt években jelentősen nőtt (több évben meghaladva az átlagbér növekedését), így akár vékonyabbá is válhatott a fehér boríték, az adatok azonban azt sugallják, hogy a legkisebb cégeknek továbbra is a napi működés szerves részét képezi a feketézés. A nagy kérdés az, hogy a bérskála közepén álló dolgozó (medián) hivatalos bére megegyezik-e azzal, amit ő kézhez kap, vagy még nála is jellemző a fehér boríték.

Akárhogy is, annyi biztos, hogy a feketézés a valódi bruttó átlagbért még annál is feljebb viszi, mint amit a hivatal közöl – és adott esetben a mediánt is. Könnyen lehet, hogy az 5 fő alatti (bruttó 333 ezer) és az 5 fő feletti (522 ezer) cégek közötti bérkülönbség nem elhanyagolható részét valójában a kicsiknél jellemző feketézés magyarázza, de az sem kizárt, hogy még az 5 főnél valamivel nagyobb cégek is zsebbe fizetik a kereset egy részét. Azt, hogy a kisebb cégek jellemzően "szeretnek" zsebbe fizetni, jelezheti, hogy az év végén náluk nem igazán ugrik meg a béradat. Ez persze azt is jelentheti, hogy náluk nem olyan jellemzőek a jutalmak, prémiumok, bónuszkifizetések, de benne van a pakliban, hogy a „dolgozó és a tulajdonos is jobban jár” szemlélet érvényesül, ha nem kell adózni a jutalomból, így végül ilyenkor a bruttó a nettó. Az adatok ugyanakkor azt sugallják, hogy az 50 főnél nagyobb vállalatok nem rejtegetik a fizetéseket, itt már minden bizonnyal nehéz lenne elbújni az adóhatóság elől. Annyi tehát biztos, hogy minél nagyobb vállalatnál dolgozunk, annál nagyobb munkanélküli segélyt kaphatunk, jobb a táppénzünk, és nyugodtabb nyugdíjas évekre számíthatunk. (Portfolio)

Címlapkép forrása: itBusiness
fizetés
átlagkereset
BÉREK
keresetek
átlagbér
mediánbér
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.06.15. - 06:35
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Meghamisítják a múltat, és hazudnak

    Meghamisítják a múltat, és hazudnak

  • Belecsípett a TEK főigazgatója a Telex újságírójába

    Belecsípett a TEK főigazgatója a Telex újságírójába

  • Magyar Péter feljelenti egy rokonát – unokatestvére volt férje szerinte valótlanságot terjeszt róla

    Magyar Péter feljelenti egy rokonát – unokatestvére volt férje szerinte valótlanságot terjeszt róla

  • Nagyon eltérően ítélik meg az Európát érintő kérdéseket a volt NDK és NSZK területén, a két országrész közötti falak mintha még ma is léteznének

    Nagyon eltérően ítélik meg az Európát érintő kérdéseket a volt NDK és NSZK területén, a két országrész közötti falak mintha még ma is léteznének

  • Jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda

    Jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda

  • Irgalmatlan pénzeket öl a kormány az oroszok valaha volt kedvenc üdülőhelyébe

    Irgalmatlan pénzeket öl a kormány az oroszok valaha volt kedvenc üdülőhelyébe

  • A Külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás „csak a jéghegy csúcsa”

    A Külügyminisztérium elleni orosz hekkertámadás „csak a jéghegy csúcsa”

  • Medián: Karácsony nagyon vezet

    Medián: Karácsony nagyon vezet

  • Káosz lehet a Wizz Air járatain, sztrájkba kezdtek a repülőtéri dolgozók

    Káosz lehet a Wizz Air járatain, sztrájkba kezdtek a repülőtéri dolgozók

  • „Nem foglalkozom vele” – Szijjártó megszólalt a külügy elleni orosz hackertámadásról szóló levélről

    „Nem foglalkozom vele” – Szijjártó megszólalt a külügy elleni orosz hackertámadásról szóló levélről

  • Szerdán főként az ország északkeleti felén várhatók záporok, zivatarok

    Szerdán főként az ország északkeleti felén várhatók záporok, zivatarok

  • Menczer Tamás és az összecsinálás

    Menczer Tamás és az összecsinálás

  • Új közlemény jelent meg Robert Fico állapotáról

    Új közlemény jelent meg Robert Fico állapotáról

  • Rendszerszintű hibák a Boeing-nél?

    Rendszerszintű hibák a Boeing-nél?

  • Augusztus 20-i tűzijáték: idén még drágább lehet, mint tavaly

    Augusztus 20-i tűzijáték: idén még drágább lehet, mint tavaly

  • Mészáros Lőrinc tudja, mi az a nélkülözés

    Mészáros Lőrinc tudja, mi az a nélkülözés

  • Oroszország és Üzbegisztán megállapodott egy kis teljesítményű orosz moduláris atomerőmű építéséről

    Oroszország és Üzbegisztán megállapodott egy kis teljesítményű orosz moduláris atomerőmű építéséről

  • Závecz: A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább előnyösnek tartja az EU-tagságot

    Závecz: A Fidesz szavazóinak kétharmada inkább előnyösnek tartja az EU-tagságot

  • Szavazási segédletben magyarázza el a jászapáti Fidesz, hogyan kell rá voksolni az önkormányzati választáson

    Szavazási segédletben magyarázza el a jászapáti Fidesz, hogyan kell rá voksolni az önkormányzati választáson

  • Hupli – ezzel indokolta az iváncsi gyárleállást Nagy Márton

    Hupli – ezzel indokolta az iváncsi gyárleállást Nagy Márton

  • Tízmillió kilométerrel kurtítaná meg a helyközi buszos közszolgáltatás teljesítményét az ÉKM

    Tízmillió kilométerrel kurtítaná meg a helyközi buszos közszolgáltatás teljesítményét az ÉKM

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element