Egyre furcsább dolgokat produkál a magyar munkaerőpiac
Csúcson van a foglalkoztatási ráta (75,3 százalék), míg a több ágazatban tapasztalható recesszió miatt megkezdődtek a leépítések, ezért növekedett a munkanélküliek száma. S persze egyre több az ázsiai vendégmunkás is. - írja a Napi.hu
Megkezdődtek a leépítések
Nyáron nő a foglalkoztatottak létszáma az idénymunkának köszöntően, a vendéglátás, a turizmus és az agrárium szívja fel a munkaerőt, de ezzel párhuzamosan a több ágazatban megjelenő recesszió is láthatóvá vált, megkezdődtek a leépítések
– fogalmazott Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke.
Elsősorban az építőipar és a hozzátartozó szektorok (például anyaggyártás) küzdenek komoly problémákkal, miközben szakképzett munkavállalók nehezen állnak be mezőgazdasági idénymunkára.
A foglalkoztatottak között szerepelteti a KSH a külföldön munkát vállaló magyarokat is, több százezer emberről van szó, akiknek a száma nőtt is a legfrissebb adatok szerint – fogalmazott meg kritikát a statisztikai hivatal módszertanával kapcsolatban a VDSZ elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint most még senki nem tudja megmondani, rövidtávon hogyan alakul a magyar gazdaság, elsősorban az autógyártás a legkitettebb hazánkban. Ugyanakkor az jó hír, hogy a globális és az európai ipar is felívelőben van, és az euróövezetben csökkenőben van az infláció mértéke.
Meg kell szervezni a vendégmunkásokat
Székely Tamás szerint még nem mutatható ki, hogy a hazánkba érkező vendégmunkások miatt nőtt volna itthon a munkanélküliség, viszont az is tény, hogy vannak olyan cégek (minit például az üllői Lenovo), ahol már többségben vannak a külföldi munkavállalók a magyarokkal szemben.
Ugyanakkor szerinte határozottan állítható, hogy jelen pillanatban inkább egy űrt töltenek be a külföldi vendégmunkások, mintsem munkahelyeket vennének el a magyar munkavallóktól.
Példaként felhozta, hogy az operátori munkakörben, de a szakképzett munkavállalók területén is jelentős munkaerő hiány hazánkban. A tervezett beruházásokat figyelembe véve, az Orbán Viktor által említett ötszázezer új munkavállaló száma közel áll az igazsághoz – mondta.
Székely Tamás szerint foglalkoztatás szempontjából a kollektív szerződések és a bér tekintetében vannak aggodalmaik, ezért kell megszervezni a külföldi munkavállalók érdekvédelmét is.
Ez egy nagyon nehéz folyamat, aminek nyilván nagyon sok oka van, ilyen a kommunikációs és a kulturális különbség is, de tapasztalni bizonyos félelmet is – magyarázta a VDSZ elnöke.
Fontos feladat, hogy a magyar munkavállalók érdekében azokat is képviseljük, akik egy harmadik országból Magyarországra érkeznek dolgozni
- hangsúlyozta Székely Tamás.
20-30 százalékos béremelésnek örülnénk
Az ok triviális, nincs direkt összefüggés a két adatsor között - fogalmazott a Napi.hu-nak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. A foglalkoztatási rátát a teljes népességhez, a munkanélküliségi rátát pedig az aktív foglalkoztatottakhoz mérik. Az aktivitási arány, amely a foglalkoztatottakat és az álláskeresőket arányosítja a teljes népességhez, viszont jó irányt mutat, és a foglalkoztatottak száma sem fog érdemben csökkenni - magyarázta.
A szakszervezeti vezető azt is hangsúlyozta, fontos megvizsgálni a munkanélküliek különböző szegmenseit, korcsoportok szerint, földrajzi régiók szerint, ágazatok és képesítések szerint is, hiszen csak így kaphatunk teljes képet. Megerősítette ő is, az építőiparból nagy számú munkanélküli, főleg segédmunkás került ki a munkaerőpiacra, és a mikrovállalkozásoknál is sok munkahely szűnt meg.
További aggodalomra adhat okot az észak-alföldi, észak-magyarországi szakképzetlen munkanélküliek helyzete. Mészáros Melinda szerint a felvevő piacon a felfüggesztett állami beruházások újraindítása segíthetne.
Egy másik érdekes aspektusra is felhívta a figyelmet. A munkavállalók a megnövekedett bérigényeiknek megfelelően is szeretnének munkahelyet váltani, átlagosan 20-30 százalékkal magasabb fizetést tartanának elfogadhatónak. Nagyvállalati szintről viszont olyan jelzéseket kapott a LIGA, hogy idén lesz a legalacsonyabb a fluktuáció, ami azt feltételezi, hogy a munkaadók és a munkavállalók elvárásai sikeresen kiegészítették egymást.
Ugyanakkor éles kritikával illette azokat a cégeket, amelyek a bérek alacsonyan tartásával próbálnak túlélni. Úgy látja, okkal és joggal nem jelentkeznek ezekre az alulfizetett pozíciókra a munkavállalók, megfelelő ajánlattal viszont orvosolható a munkaerőhiány.
A szakszervezetek is tárgyalnak a kormánnyal a vendégmunkásokról
Természetesen szóba került a harmadik országból érkező vendégmunkások helyzete is. Mészáros Melinda megerősítette, a LIGA is részt vesz a Gazdaságfejlesztési Minisztérium külföldi vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos egyeztetésein, ahol megismerhetik a munkaadói oldal igényeit különböző ágazati csoportokra lebontva. Elmondta, ez egy viszonylag rugalmas közeg, hiszen a nagy beruházások eredményeként egy időben, egyszerre jelentkezik igény nagyszámú külföldi vendégmunkásra, illetve a vegyiparba az akkumulátoripar miatt nagyobb arányba érkeznek külföldi munkavállalók.
Dacára annak, hogy egy vendégmunkás bekerülési költsége (például az elszállásolás miatt) egy cég számára általában még mindig magasabb, mintha egy magyar munkavállalót foglalkoztatni.
A foglalkoztatási részarányra ugyanakkor figyelni kell, mert ha többségbe kerülnek a külföldről érkező munkások, annak bérletörő hatása is lehet, és akár a képzettségi követelmények áthágásával is járhat.
Mészáros Melinda szerint is fontos lenne a vendégmunkások számára érdekvédelmet szervezni, három szempontból is:
- ragaszkodni kell a munkavállalók szerzett jogaihoz (ez igaz a magyar és a külföldi vendégmunkásokra egyaránt);
- ha csökken egy-egy vállalatnál a tagsági arány, akkor az érdekvédelmi szervezetek nem tudnak kollektív szerződéseket kötni, amely nem lehet érdeke sem a munkáltatónak, sem pedig a munkavállalónak;
- illetve a külföldi munkavállaló egyéni kiszolgáltatottságát is csökkenteni kell (a munkaügyi szabályok betartása/betartatása terén az ő esetükben merülnek fel aggályok).
A LIGA elnöke szerint az Ukrajna és Szerbia területéről érkező, jórészt magyar ajkú munkavállalók esetében könnyebb a helyzet, azonban az ázsiai munkások beszervezése egyelőre nehézkes.
Mit tehet tízezernél kevesebb ázsiai vendégmunkás?
A vendégmunkások nem vesznek le magyar munkahelyet, ez bizton állíthatom
– nyilatkozta Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerőszervező egyik alapítója. Ahogy ő is fogalmazott, gazdaságilag nem kifizetődő ázsiai vendégmunkásokat foglalkoztatni a cégeknek, tekintettel az elszállásolásukra és utaztatásukra. Ez egy kényszerhelyzet, ugyanis nincs elegendő magyar, szerbiai és ukrajnai munkaerő, ezért van szükség erre a megoldásra.
Horváth Tamás arról is beszélt, hogy országos lefedettségű a működésük, és a magyarországi partnereik gyakorlatilag minden egyes szektorból jelentkeznek a munkaerőhiány miatt, a mezőgazdaságtól kezdve az autóiparon át, a feldolgozóiparon keresztül egészen a turizmusig (nemcsak gyártósorokon, hanem hotelek karbantartó- és konyhai csapataiban is megjelentek a külföldi alkalmazottak).
Egyébként filippínó, kirgiz, indonéz és vietnámi munkavállalók számára vagyunk népszerű célország
– tudtuk meg. Amúgy a Menton Jobs által hazánkba szerződtetett ázsiai vendégmunkások száma nem éri el a tízezret, szóval azt nem állíthatjuk, hogy felborították a magyar munkaerőpiacot.
A cégvezető hangsúlyozta, első lépésként mindig magyarokkal próbálják betölteni az üres pozíciókat, ezután következhetnek az ázsiaiak. Elmondása szerint a partnercégek is egyfajta puffer, biztonsági megoldásként tekintenek erre a lehetőségre; az ázsiai vendégmunkások stabilpontoknak számítanak, de nem lehet olyan emberekre bízni egy cég jövőjét, akiknek tízezer kilométerre van az otthona. (napi.hu)