Közel a megegyezés a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – tudta meg az Economx a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülését követően.
A munkavállalók emellett adó- és járulékmentesen kaphatnak nettó 100 ezer forint egyszeri inflációs kompenzációt.
Közel az egyezség a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről: a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány akár már november közepén aláírhatja a 2024-es bérmegállapodást – tudta meg az Economx a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülését követően.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az ülést követően megkeresésünkre kiemelte: konstruktív egyeztetést folytattak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a kötelező legkisebb bérek jövő évi emeléséről, valamint a hosszú távú, 2027-ig szóló, még formálódó bérmegállapodásról.
A minimálbér jövőre 15 százalékkal nőhet
A Liga elnöke megerősítette, hogy a minimálbér 15 százalékos emelésében egyetértés mutatkozott a felek között. A garantált bérminimum a korábban kiszivárgott tervek szerint 10 százalékkal emelkedne, ugyanakkor a munkáltatói oldal ennek a szakszervezeti javaslatnak az elfogadásával megvárná a harmadik negyedéves makrogazdasági adatokat, elsősorban a GDP-re vonatkozó számokat.
Mészáros Melinda ezért arra számít, hogy a végleges bérmegállapodásra ezeknek az adatoknak az ismertetését követően, leghamarabb november közepén kerülhet sor.
Az összes munkavállaló kaphat inflációs kompenzációt
A jövő évi bérmegállapodás részeként tárgyaltak a felek egy nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentesen adható egyszeri kifizetésről is – emelte ki Mészáros Melinda. Az egyszeri kifizetés célja, hogy minden munkavállaló részesülhessen inflációs kompenzációban. Ez elsősorban azoknak a munkavállalóknak jelent óriási segítséget, akik a minimálbérek összegénél magasabb fizetést kapnak, és az idei béremelésből kimaradtak, vagy jóval az infláció alatt emelkedett a keresetük.
A nettó 100 ezer forintos egyszeri kifizetés adó- és járulékmentes lenne, és a munkáltatónak sem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót. Mészáros Melinda ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szakszervezeti javaslatot mindhárom oldal támogatta.
Ágazati bérminimum: folytatódnak az egyeztetések
Mészáros Melinda kérdésünkre megerősítette, hogy ismertették a kormánnyal azt a 2027-ig szóló javaslatot, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a minimálbér és a bérminimum összeolvadna, amely egyrészt a minimálbér jelentős emelkedését eredményezné, másrészt a jelenlegi piaci körülményekhez jobban igazodó ágazati bérminimumokat határozna meg.
A Liga elnöke hozzátette:
az ágazati bérminimumokat ágazati kollektív szerződésekben rögzítenék a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, ezzel jelentősen nőne a kollektív szerződéses lefedettség Magyarországon, így eleget tennénk az Európai Unió elvárásainak.
Az európai minimálbér is maradéktalanul megvalósulna, mivel 2027-től a korábbi garantált bérminimum lenne az új kötelező legkisebb kereset, amelynél kevesebbet senki sem kereshetne, vagyis az ágazati bérminimumok sem lehetnek alacsonyabbak az egységesített minimálbér összegénél.
Mennyi lesz jövőre a minimálbér?
A jelenlegi, formálódó bérmegállapodás alapján 2024 január 1-étől
- a minimálbér 15 százalékkal emelkedne, összege bruttó 232 000 forintról 266 800 forintra nőne. Kedvezmények nélkül pedig nettó 154 280 forintról 177 422 forintra emelkedne az összeg.
- A garantált bérminimum 10 százalékkal nőhet, összege bruttó 296 400 forintról 326 000 forintra emelkedne. Kedvezmények nélkül a nettó összeg 197 100 forintról 216 800 forintra nőne.
- A minimálbérektől függetlenül bármely munkavállaló kaphat a munkáltatójától december 31-ig inflációs kompenzációként egy egyszeri, adó- és járulékmentes kifizetést, legfeljebb nettó 100 ezer forintot.
(Economx)