Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát.
Jogi szerepe alapján az Alaptörvény összes korábbi alkotmányunkhoz hasonlóan alkotmánynak számít, elnevezésétől teljesen függetlenül. 2022. július 25-én hatályos szövege egységes szerkezetben a Magyar Közlöny 2022. évi 124. számában jelent meg.
Első módosítása
Az Alaptörvény első módosítása egyrészt a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökökre is; másrészt az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte.
Második módosítása
A második módosítás csak az átmeneti rendelkezéseket módosította volna; ez emelte volna be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe. Azonban az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket hatályba lépésükkel együtt megsemmisítette.
Harmadik módosítása
Az Alaptörvény harmadik módosítása sarkalatossá tette a földtörvényt, azaz a 2013. évi CXXII. törvényt, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól.
Negyedik módosítása
A negyedik módosítás, mind eddiginél nagyobb, 22 cikkes módosítás volt. Több formai változtatás mellett beemelte az Alaptörvénybe az Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az Alaptörvény „Záró Rendelkezések” részének címét „Záró és vegyes rendelkezések”-ké változtatta és kiegészítette – a külön jogszabályként egyidejűleg hatályon kívül helyezett – átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel. A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta; véleményük szerint a javaslat csorbítja a demokráciát. Az Európai Bizottság három pontot kifogásolt a rendelkezésen:
- A negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat európai uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Ez az ellenzők szerint kétszeresen büntetné az állampolgárokat: először a jogaik csorbulásával, másodszor pedig a bevezetett adóval.
- A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyeket adott adott esetben egy bíróságról egy másikra irányítson át. A bírálatok szerint ennek kompatibilitási problémái vannak az európai uniós joggal.
- Az 5. cikk 1. bekezdése a közszolgálati médiára korlátozza a politikai hirdetéseket, amit azért kifogásoltak, mert a magyar média nagy része magánkézben van.
A Fidesz érdemi indoklás nélkül visszautasította a kifogásokat.
Ötödik módosítása
Az ötödik módosítás az Alaptörvény több, nemzetközi szervezetek által kifogásolt pontját módosította, azok kérése alapján.
Hatodik módosítása
2016. június 7-én az Országgyűlés kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el képviselők.
Hetedik módosítása
2018. június 20-án szavazták meg az országgyűlési képviselők a hetedik módosítást, ez a menekültügyet, az igazságszolgáltatást, a gyülekezési jogot és az otthon védelmét tartalmazza.
Nyolcadik módosítása
Az Országgyűlés 2019. december 10-én, kedden elfogadta a nyolcadik módosítást, amely többek között visszavonta az előző, hetedik módosítás néhány pontját. A módosítást a köztársasági elnök aláírta, így két nappal később meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege újabb két nappal később, szombaton jelent meg, hibásan. A kijavított szöveg másnap, vasárnap jelent meg.
Kilencedik módosítása
2020. december 15-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény kilencedik módosítását melyben rögzítették, hogy az anya nő, az apa férfi. Meghatározták a közpénz fogalmát és újraszabályozták a különleges jogrend szabályait is.
Tizedik módosítása
2022. május 24-én fogadta el az Országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását, mely lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Tizenegyedik módosítása
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022. június 21-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenegyedik módosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat a "történelmi önazonosságra, a hagyományőrzésre és a demokrácia nemzeti karakterének erősítésére" hivatkozva a megyék nevét ismét vármegyére változtatja. Továbbá költséghatékonysági szempontokra hivatkozva javasolja, hogy azonos napon tartsák meg az Európa Parlamenti és a helyi önkormányzati választásokat.
Tizenkettedik módosítása
2023. november 23-án a Fidesz benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, ami egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.
Tizenharmadik módosítása
2024. február 8-án az Alaptörvény 13. módosítását tették közzé a parlament oldalán, amit Novák Katalin kegyelmi gyakorlata miatt kezdeményezett Orbán Viktor.
