Félmilliárd forint büntetést szabott ki szerdán az energetikai hivatal a PPD nevű vállalatra, amiért egy tavalyi aukción 360 százalékkal felverte az Ausztria felől importált gáz szállítási díját, de egy köbcenti gázt sem hozott be végül.
A horvát cég a Gazprom fontos régiós szövetségese - derül ki a VÁLASZ ONLINE cikkéből
Szerdán félmilliárd forintra büntetette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legnagyobb horvát gázkereskedő céget, piaci manipuláció miatt. A hivatali határozat szerint a PPD nevű vállalat miatt a lehetségesnél kevesebb gáz érkezett Magyarországra tavaly februárban, és a cég viselkedése hozzájárulhatott a gáz árának akkori emelkedéséhez. Arról a hónapról van szó, amikor Oroszország átfogó támadást indított Ukrajna ellen, és emiatt egész Európában bizonytalanná vált a gázellátás. A hivatal döntése nem tér ki a PPD manipulációjának lehetséges okára, de a lapunk által megkérdezett iparági szakértők úgy vélekednek, hogy a horvát cég gyanús tevékenysége orosz érdeket szolgálhatott.
Bizarr aukció
2022. január 17-én indult az aukció, ahol az MEKH szerint a piaci manipuláció megtörtént. Ekkortól lehetett jelentkezni az Ausztriát és Magyarországot összekötő gázvezeték februári használatára. (Egészen pontosan a szabad kapacitás egy részére, hiszen a vezetéken van éves, negyedéves és napi aukció is.) A február a gáziparban izgalmas hónap, sokat kell még fűteni, és már ürülnek a jellemzően ősz elején feltöltött tárolók. 2022 januárjában ráadásul már lehetett érzékelni, hogy az oroszok szokatlanul viselkednek, hiszen az előző nyártól kezdődően csökkenteni kezdték az EU-ba eladott gáz mennyiségét, jócskán felverve az árakat. Az USA addigra már közölte a NATO-tagállamok kormányaival, hogy szerintük Oroszország háborúra készül, bár Európában ezt sokan kétkedéssel fogadták. Mindenesetre feszült hónap volt, ami feszültté tette a régiós gázkereskedőket is.
A január 17-én indult aukció 271 százalékos túljegyzéssel indult, azaz ennyivel több gázt akartak februárban Ausztria felől Magyarországra szállítani a kereskedők, mint amennyi kapacitást fel tudott kínálni a vezetéket üzemeltető magyar vállalat, az FgSz. Az ilyen aukciók első fordulójában egy előre ismert hatósági árra lehet lehet jelentkezni, majd ez az ár kétóránként 10 százalékkal emelkedik. Ezt nevezik az iparágban árlépcsőnek. A második lépcsőnél hatósági ár + 10%, a harmadiknál hatósági ár + 20% amit ajánlani lehet, és ez így megy, amíg az érdeklődök olyan kevesen nem maradnak, hogy nem akarnak több gázt szállítani, mint amennyi a csőben elfér. Ez a helyzet vagy úgy alakul ki, hogy egyesek teljesen kiszállnak, vagy pedig úgy, hogy a jelentkezők csökkentik az igényelt mennyiséget.
A kérdéses aukció első körében a horvát PPD rögtön a teljes kiosztható kapacitás 100 százalékára jelentkezett be, az összes többi érdeklődő együtt képviselt 171 százalékot. A PPD minden újabb fordulóban tartotta ezt az ajánlatát, miközben a többiek elkezdtek kiszállni, vagy csökkentették a mennyiséget. Az árverés 10. fordulójában jött el az a pillanat, amikor, ha a PPD kiszállt volna, le lehetett volna zárni az aukciót, mert nélküle a felajánlott kapacitást már nem tudták volna teljesen kihasználni a többiek. De a PPD nem szállt ki, és érdemben az igényelt mennyiséget sem csökkentette, azaz továbbra is azt jelezte, hogy vinné az egész kapacitást.
Így ment ez egészen január 26. délután 3 óráig, a 37. árlépcsőig, amikor a PPD váratlanul kiszállt. Ekkor már hatósági ár + 360%-nál tartott a licit, ám a PPD erre már nem adott ajánlatot. Az aukció véget ért, és a februári szállításokra szánt kapacitás fele nem kelt el. A versenyben olyan kevesen maradtak, hogy a vezetéket az ajánlataikkal már nem lehetett feltölteni, és elképesztő árat kellett fizetniük a februári szállításaikért. Az alábbi ábra mutatja ezt a helyzetet:
Nagyon ritkán fordul elő ilyesmi. Az elmúlt évek 2666 hasonló, határkapacitást meghirdető aukciói közül csak 16 esetben ment fel az ár 300% fölé, és ezen eseteken belül csak 3 alkalommal fordult elő, hogy nem kelt el a kapacitás legalább 75%-a. Most viszont 360%-ig ment fel az ár, és a kapacitás 50%-a nem ment el. Az egyik hoppon maradt jelentkező feljelentette a PPD-t az EU földgázügyekben illetékes szervezeténél, az Acernél, az pedig továbbította a panaszt a magyar hivatalhoz. A tavaly indított vizsgálat most zárult le. 500 millió forint bírságot szabtak ki a PPD-re.
Gyenge védekezés
A vizsgálat során a MEKH megkérdezte a PPD-t, hogy miért szállt ki a 37. árlépcsőnél. A cégnél azt állították, hogy a 36. árlépcső után rájöttek, hogy most már olcsóbb lenne Ausztriából Szlovákián keresztül bevinni a gázt Magyarországra. Csakhogy az érvelés a MEKH szerint több sebből is vérzik. Például gyanús, hogy a februári szállításra vonatkozó, szlovák-magyar határkapacitásra kiírt aukció már január 17-én véget ért, és a PPD nem is jelentkezett rá. Vagyis mire a PPD kiszállt, addigra lecsúszott az alternatív útvonalról. A PPD saját védelmére tavaly nyáron bemutatott egy számítást, amely alapján állításuk szerint arra jutottak, hogy a szlovák útvonal olcsóbb. Csakhogy a dokumentumban a 2022 júliusában érvényes euróárfolyammal számoltak, holott az aukció januárban történt – emiatt a hivatal azt feltételezi, hogy ezt az iratot utólag készítették, és nem akkor, amikor az aukcióból kiszálltak.
A PPD tehát – látszólag ok nélkül – februárra felnyomta a magyarországi gáz árát. Ezt egyébként rögtön látta a magyar hivatal, és tavaly április óta megváltoztatta a havi aukciók szabályait. Azóta a teljes kapacitás legfeljebb 75%-ára lehet ajánlatot tenni az első fordulóban.
Oroszos cégnek tartják Horvátországban a PPD-t
2022 elején az oroszok sokat tettek azért, hogy emelkedjen a gáz ára a régióban, illetve olyan kevés gáz maradjon, hogy a környékbeli országokból ne exportáljanak Ukrajnába (Ukrajna 2014 óta közvetlenül nem vásárol orosz gázt). Ennek ismeretében logikusnak tűnik, hogy a magyar piac manipulációja orosz érdek lehetett. De miért járhatott el ilyen durva módszerrel egy horvát cég az oroszok érdekében?
Az iparágban dolgozók a PPD-t már hosszú évek óta oroszos cégnek, a Gazprom valamiféle érdekeltségének tartják, még akkor is, ha a nyilvántartások szerint nincs mögötte orosz tulajdonos.
A PPD eredetileg horvát-magyar vegyesvállalatként alakult 2001-ben, a jugoszláv polgárháborúban megrongálódott Vukovár környéki gázvezetékek helyreállítására. Később a Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. lett az egyedüli tulajdonosa, majd a német energetikai multi, az E.on vette meg. Utóbbi 2009-ben kivonult a horvát piacról, és eladta a céget az egyik addigi menedzserének, az eszéki születésű Pavao Vujnovacnak.
Akkoriban liberalizálták az EU-csatlakozásra készülve a horvát gázpiacot, és Vujnovac az alapvetően vezetékek javítására és építésére specializálódott céget átalakította gázkereskedővé. Dúsgazdag lett. Mára ő az egyik legbefolyásosabb horvát üzletember: foglalkozik olajjal, kikötők üzemeltetésével, kiskereskedelmi üzletláncai és élelmiszeripari érdekeltségei is vannak. Sikereihez a horvát lapok szerint hozzájárulhatott remek kapcsolata a HDZ nevű jobbközép párttal,
amely néhány évet leszámítva mindig kormányon volt a horvát függetlenség óta. Hitelt és támogatást is adott kampányokra, és a HDZ-nek különösen azon politikusait támogatta, akik rendszeresen felszólaltak „Brüsszel szuverenitást sértő intézkedései” ellen. Például Kolinda Grabar-Kitarović államfőt (2015-2020) Vujnovac fontos szövetségeseként tartották számon.
A PPD talán legnagyobb húzása az volt, amikor 2017-ben szerződést kötött a Gazprommal évi 1 milliárd köbméter gáz vásárlására, 2027-ig. Ez a teljes horvát gázfogyasztás egyharmadát fedezte, és hozzájárult ahhoz, hogy a Krk szigetére tervezett LNG-terminál lassabban épüljön meg, és kisebb kapacitású legyen, mint addig tervezték.
Amikor a terminált 2021-ben végül átadták, a PPD a magyar állami MVM-mel kötött szerződést. Az MVM attól kezdve úgy hozott be gázt a krki terminálról, hogy az oda érkező gázt fizikailag a PPD vette át, és cserébe az MVM-nek adta a Gazpromtól Ukrajna felől érkező földgázát. A csereügylet (iparági nyelven swap) teljesen logikus volt, mert nem kellett feleslegesen ide-oda mozgatni a gázt, ugyanakkor azzal a fura következménnyel is járt, hogy a magyar állam hiába magyarázta, hogy az orosz gázfüggését oldja a horvát beszállítással,
a valóságban továbbra is Oroszországból érkező gázt szerzett be. A horvát állam is hozzájárult ehhez a helyzethez, mert annyira drágán állapították meg a horvát-magyar határon átmenő gázvezeték kapacitásának díját (azaz az aukciók kikiáltási árát), hogy ne érje meg a krk-i terminál gázát fizikailag is Magyarországra vinni.
A székhelye miatt hivatalosan svájcinak számító PPD-re az atlantista elemzőintézetek rendre az orosz befolyás legfontosabb horvátországi eszközeként tekintenek. A magyar iparági szakértők jelentős része is úgy vélekedik, hogy a PPD vezetése nincs abban a helyzetben, hogy a Moszkvából érkező határozott kérésekre nemet merjen mondani. Így a tavaly januári, immár a magyar hatóság által hivatalosan is kimondott piaci manipulációjukat is orosz kavarásként értékelik. (valaszonline.hu)
