Sokan nem hiszik, hogy önkéntes volt a kiképzés, amelyen egy nő mindkét kezét elveszítette – derült ki a Publicus Intézet lapunknak készített kutatásából.
Az emberek háromnegyede szerint nincs is szükség arra, hogy kormánytisztviselőknek olyan katonai kiképzést tartsanak, ahol éles gránátot is használnak.
A magyarok 87 százaléka hallott arról, hogy idén március 21-én egy a Miniszterelnökségen dolgozó 29 éves kormánytisztviselő kezében felrobbant egy gránát az Adaptív Védelem néven indított kiképzési program egyik eseményén – derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív, áprilisi felméréséből. A nő az arcsérülése mellett mindkét kezét elvesztette, és a kiképzője is megsérült a balesetben.
A közigazgatási tisztviselők számára alig egy évvel ezelőtt indult el az az önkéntes honvédelmi alapismereteket nyújtó kiképzési program, amely során a tragikus baleset történt. Ennek a programnak a szükségességét egy évvel ezelőtt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára – aki maga is részt vett a képzésen – így indokolta: „Azért fontos, hogy a közigazgatás és a honvédelem közelebb kerüljön egymáshoz, mert az elmúlt években több olyan kihívás is érte Magyarországot – így a koronavírus-járvány vagy az ukrán-orosz háború –, aminek keretében a közigazgatás és a honvédelem kiemelt kapcsolódására, összhangjára volt szükség. Azzal, hogy a közigazgatásban dolgozók értik, hogyan működik a honvédelem, és alapvető ismereteket sajátítanak el, sokkal eredményesebb lehet az ilyen feladatok végrehajtása a jövőben.” A baleset miatt a programot a Magyar Honvédség azonnal felfüggesztette.
Mint a kutatásból kiderült, az emberek háromnegyede (76 százalék) szerint nincs szükség arra, hogy kormánytisztviselőknek olyan katonai kiképzést tartsanak, ahol éles gránátot is használnak. Csupán 13 százalék mondta, hogy szükségesnek tartja ilyen jellegű program működtetését, 11 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A legtöbben a Fidesz szavazói között vannak, akik szerint kell ilyen kiképzés: közülük minden harmadik mondta ezt, de az ellenzékieknek csupán 2, a bizonytalanoknak 11 százaléka vélekedik így.
A Tisza Párt politikusa Ruszin-Szendi Romulusz szerint az egyik feltárandó kérdés az ügy kapcsán, hogy valóban önkéntes volt-e a jelentkezés, „vagy félelem vezérelte, esetleg diktátum miatt vett részt a fiatal hölgy a kiképzésen”. A volt vezérkari főnök a 24.hu-nak azt mondta, levelek vannak a birtokában, amelyek szerint „nagyon melegen ajánlott” a részvétel a kormánytisztviselők számára. A Miniszterelnökség ezt a vádat a „leghatározottabban” visszautasította, és hozzátették: „a jelentkezők és a programban részt vevők két alkalommal is szigorú egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton vettek részt”, a kiképzést pedig „bármelyik fázisban önként befejezhették”, következmények nélkül.
Ezt azonban az emberek nagy része nem hiszi el: 57 százalék azt mondta, volt nyomás a kormánytisztviselőkön, hogy vegyenek részt a programon, 23 százalék véli, hogy valóban teljesen önkéntes volt ez a döntés, 20 százalék pedig nem válaszolt. A legnagyobb, 60 százalékos arányban a kormánypártok szavazói gondolják, hogy nem volt nyomás a résztvevőkön, az ellenzékiek körében ez 7, a bizonytalanoknál 16 százalék.
Szintén a Tisza szakpolitikusa vetette fel, hogy a tragédiáért nem feltétlenül a kiképzést közvetlenül végrehajtó állomány felelős elsősorban, hanem a honvédelmi vezetés, amely olyan körülményeket teremtett, ami ehhez a balesethez vezetett. A Publicus kutatásában megkérdezettek 49 százaléka szerint Szalay-Bobrovniczky Kristófnak le kellene mondania a baleset miatt, ennek ellenkezőjét 35 százalék mondta, 16 százalék viszont nem felelt. A Fidesz hívei közül csak minden tizedik gondolja, hogy a honvédelmi miniszternek ilyen módon kellene vállalnia a felelősséget, az ellenzékiek közül viszont 78, a bizonytalanok között 41 százalék felelt így (ugyanakkor ez utóbbi csoportban 30 százalékos a nem válaszolók aránya). (Index)
