Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

Belföld
2023.10.16.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett.

Miközben a kormánypárti politikusok tagadják az országos szintű pedagógushiányt, sőt az erről szóló híradásokat álhírnek és „baloldali hergelésnek” tekintik, a magyarok ezt máshogy érzékelik. A Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából kiderült, hogy azoknak a többsége (54 százaléka), akiknek van iskoláskorú, állami oktatási intézménybe járó hozzátartozójuk, úgy vélik, érzékelhető tanárhiány van az intézményekben. Ezzel szemben a megkérdezettek 38 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs pedagógushiány abban az intézményben, ahova a gyermekük jár, további 8 százalék pedig vagy nem válaszolt, vagy nem tudja.

A megkérdezettek többsége, 51 százaléka igennel felelt arra a kérdésre is, előfordult-e olyan, hogy tanórák maradtak el szaktanárok hiánya miatt. A nemmel válaszolók aránya 37 százalék. Bár az oktatásirányítás szerint nincsenek gondok, az Orbán-kormány tavaly egyszerűsített a nyugdíjas pedagógusok alkalmazásának szabályain, illetve egyre gyakrabban fordul elő, hogy tanárszakos egyetemistákat hívnak az iskolákba tanítani. A Publicus felmérésében megkérdezettek 47 százaléka jelezte, tud arról, hogy nyugdíjas pedagógusok is tanítanak abban az iskolában, ahova gyermekük jár. A nemmel válaszolók aránya 20 százalék, 33 százaléknyian pedig vagy nem tudják, vagy nem akarták elmondani.

Egyetemista pedagógus-hallgatókról kevesebben tudnak: 26 százalék válaszolt igennel, 27 százalék nemmel arra a kérdésre, tanít-e az iskolában tanárszakos egyetemista. Ugyanakkor azok aránya, akik nem tudnak erről vagy nem válaszoltak, 47 százalék.

A parlament nyáron fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, ismertebb nevén státusztörvényt, amely életpályát ugyan nem, de több hátrányos rendelkezést tartalmaz a pedagógusokra nézve. Ennek hatására sok pedagógus döntött úgy, hogy megszünteti a jogviszonyát. A felmérésben megkérdezettek 55 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, hogy nyáron vagy szeptemberben mondott-e fel tanár gyermeke iskolájában, 39 százalékuk pedig ismer olyan pedagógust is, aki kifejezetten a státusztörvény miatt mondott fel.

A válaszadók bő harmada, 36 százaléka jelezte azt is, hogy az iskolai oktatás mellett gyermekének különórákra kell járnia az iskolai tananyag elsajátítása céljából. Az erre vonatkozó kérdésre 64 százaléknyian válaszoltak nemmel. Azoknak a 89 százaléka, akiknek gyermeke különórákra jár, arról számoltak be, hogy tavaly óta megemelkedtek a különórák költségei. Hasonlóak a tapasztalatok a tanévkezdés költségeivel kapcsolatban is, a megkérdezettek 74 százaléka szerint az előző tanévhez képest többe került idén az iskolakezdés. A felmérésben résztvevőknél rákérdeztek arra is, szükség volt-e már arra, hogy gyermekük intézményét anyagilag vagy egyéb módon (pl. vécépapír, fénymásolópapír, kréta, tisztítószer vásárlása) támogassák: erre 52 százalék felelt igennel, mintegy 47 százalék pedig nemmel.

Idén a szokásosnál is később, nem sokkal tanévkezdés előtt, augusztus 22-én jelent meg a 2023/2024-es tanév rendje. Ez alapján a mostani tanévben hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont egy héttel később kezdődik. A Publicus kutatásában résztvevők többségének (62 százalék) azonban nem okozott gondot a tanév rendjének kései kihirdetése, 31 százalékuk viszont érzett bizonytalanságot. Ugyanakkor egyforma arányban vannak azok, akik jónak, illetve rossznak tartják a hosszabb téli és tavaszi, valamint a rövidebb nyári szünetet: 44 százalék szerint ez inkább jó döntés volt a kormány részéről, 44 százalék pedig inkább nem ért vele egyet.

Arra, hogy az általuk ismert iskolákban hogyan változott a helyzet az elmúlt években, a megkérdezettek 56 százalék válaszolta azt, hogy rosszabb lett, 37 százalék szerint nem változott, 4 százalék szerint jobb lett. Ebben a kérdésben viszonylag nagy a politikai megosztottság: leginkább az ellenzéki szavazók (79 százalék) szerint lett rosszabb az iskolák helyzete, 21 százalékuk szerint nem változott semmi. Azt egy ellenzéki szavazó sem gondolja, hogy bármi javult volna. A Fidesz-KDNP támogatóinak 34 százaléka érzi úgy, hogy romlott a helyzet, többségük (57 százalék) szerint nem történt változás, 5 százalékuk viszont úgy érzi, jobbak lettek az iskolai körülmények. A bizonytalanok körében 49 százalék azoknak az aránya, akik szerint romlott az iskolák helyzete, 38 százalék nem érez változást, és vannak 4 százaléknyian, akik szerint javulás történt.

 


Módszertan: A Publicus Intézet telefonos adatfelvétele 2023. szeptember 4-9. között történt, a mintába 1000 fő került. A kutatás eredményeként kapott adatbázis a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív.

(Népszava)

Címlapkép forrása: Ezalényeg
oktatás
Magyarország
FELMÉRÉS
ISKOLA
PUBLICUS INTÉZET
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.16. - 09:02
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Whataboutism (és az nem fáj, hogy?)

    Whataboutism (és az nem fáj, hogy?)

  • Így lehet gyorsabban eladni egy használt autót

    Így lehet gyorsabban eladni egy használt autót

  • Rogánék újabb, nem "szimpatikus" lépése

    Rogánék újabb, nem "szimpatikus" lépése

  • Dopeman Magyar Péter legújabb posztjairól: „Lehet érezni, szar van a palacsintában”

    Dopeman Magyar Péter legújabb posztjairól: „Lehet érezni, szar van a palacsintában”

  • Külügyminiszter lehet kormányfő

    Külügyminiszter lehet kormányfő

  • A miskolci Szegedi Dezsőnek dukált volna a Kossuth díj, mondjuk Leslie Mandoki helyett

    A miskolci Szegedi Dezsőnek dukált volna a Kossuth díj, mondjuk Leslie Mandoki helyett

  • Ömlik az orosz gáz Európába, Magyarország is érzi

    Ömlik az orosz gáz Európába, Magyarország is érzi

  • Migránshiány miatt távoztak a cseh rendőrök a magyar-szerb határról

    Migránshiány miatt távoztak a cseh rendőrök a magyar-szerb határról

  • Kormányrendelettel szoríthatják ki a helyieket és a fürdőzni vágyókat a balatonvilágosi strandról

    Kormányrendelettel szoríthatják ki a helyieket és a fürdőzni vágyókat a balatonvilágosi strandról

  • Félresikerült spekuláció okozhatta a hétvégi bitcoin korrekciót

    Félresikerült spekuláció okozhatta a hétvégi bitcoin korrekciót

  • Sztrájk lesz az Operaházban, elmaradhat a kedd esti előadás

    Sztrájk lesz az Operaházban, elmaradhat a kedd esti előadás

  • Postarendelet: az IKEA elegáns kritikája a kormány felé

    Postarendelet: az IKEA elegáns kritikája a kormány felé

  • Nem titok: így vagyonosodtak a leggazdagabb magyarok

    Nem titok: így vagyonosodtak a leggazdagabb magyarok

  • Folytatódik a katonaság rendeleti úton szabályozása

    Folytatódik a katonaság rendeleti úton szabályozása

  • Kitüntették a kecskeméti hokiedzőt, aki ellen bántalmazás miatt zajlik vizsgálat

    Kitüntették a kecskeméti hokiedzőt, aki ellen bántalmazás miatt zajlik vizsgálat

  • Varga Judit és Magyar Péter: egy heves veszekedés körülményei

    Varga Judit és Magyar Péter: egy heves veszekedés körülményei

  • Nem tudták ellátni az ügyeleten a fulladó kisfiút

    Nem tudták ellátni az ügyeleten a fulladó kisfiút

  • Napsütés és átlag alatti hőmérsékletek

    Napsütés és átlag alatti hőmérsékletek

  • Schmitt Pál egyetemi díjat kapott

    Schmitt Pál egyetemi díjat kapott

  • Lánczi Tamás szerint érdemes átgondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását a nem kormánypárti EP-képviselők miatt

    Lánczi Tamás szerint érdemes átgondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását a nem kormánypárti EP-képviselők miatt

  • A rendőrség még nem hallgatta ki K.Endrét

    A rendőrség még nem hallgatta ki K.Endrét

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element