A 2024-es európai parlamenti választások előtt mintegy 9 hónnappal indíthaja meg Ursula von der Leyen az újraválasztási kampányát, amelyben épp a választók érdekesek a legkevésbé.
Míg Európában meghatározó lehet a szerdai bizottsági elnöki beszéd és az EP-választás, addig Magyarországon az önkormányzati voksolással együtt zajló kampány várhatóan kevesebb hangsúlyt kap. Magyar kormányzati kritikák és politikai csapdák színesítik von der Leyen politikai játszmázását, miközben Emmanuel Macron is kihasználhatja a vitákat, hogy Párizs számára megszerezze a legfontosabb uniós pozíciót. Egy az Orbán Viktor vezette kabinetet bosszantó szabályozás felemlegetésével Ursula von der Leyen viszont magához édesgetheti Párizst. - írja a Portfolio
Bár még 272 nap lesz a 2024-es európai parlamenti választásokig, szerdán megindulhat a kampány Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszédével. A bonyolult, háromszintű uniós döntéshozatali rendszer és intézményi felépítés miatt EU-szerte az emberek se lenyelni, se kiköpni nem tudják a képviselőkről szóló voksolást, ami miatt hagyományosan mindig egy érdektelen, a legtöbb országban csak a parlamenti pártok nagymintás közvélemény-kutatásának megfelelő választásként funkcionál, de minden adott ahhoz, hogy ezúttal valóban tematizálja a közvéleményt az esemény.
MAGYARORSZÁGON VISZONT KÖNNYEN HÁTTÉRBE SZORUL MAJD AZ EU-S KAMPÁNY, MIVEL A KORMÁNY EGYBEKAPCSOLTA AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOKKAL, AMI A RÉSZVÉTELI ADATOKON BIZTOSAN JAVÍT, DE AZ UNIÓS TÉMÁK NYILVÁNOSSÁGÁT IS BORÍTÉKOLHATÓAN ELNYOMJA MAJD.
Azzal együtt is, hogy a magyar kormány már két hete berúgta a kampánymotort, amikor két fontos szereplő, Orbán Balázs miniszterelnök politikai tanácsadó és Szijjártó Péter is elkezdte bírálni Ursula von der Leyent, valamint az egész uniós intézményrendszert, ez pedig különös felhangot adhat az idei, az Európai Unió állapotáról szóló (State of the European Union) beszédnek.
Míg az Egyesült Államokban a state of the union, a mindenkori elnök Capitoliumban elmondott beszéde egy fontos irányjelzője annak, hogy merre is tart majd az amerikai kormány, valamint a választási években az egyik legfontosabb kampányesemény is egyben, addig a pusztán végrehajtó szervként működő, de nem összuniós kormányként funkcionáló bizottsági elnöki beszéd jellemzően érdektelenségbe fullad. Orbán Viktor két fontos emberének nyilatkozatai, valamint az egyes tagállami kormányok háttérben folytatott lobbitevékenysége akár ki is húzhatja a részleges érdektelenségből az idei beszédet.
A választás nélküli újraválasztási kampány
A 2019-es választások előtt lépett életbe a csúcsjelölti rendszer azzal a céllal, hogy tétet adjon az EU-s választásoknak. Az elgondolás az volt, hogy a különböző pártcsaládok által kijelölt indulókkal az uniós állampolgárok dönthettek arról, hogy ki lesz majd az Európai Bizottság vezetője. Így a választások estéje után is úgy nézett ki, hogy az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber örülhet, mivel a legnagyobb EP-frakció jelöltjeként adott volt, hogy ő ülhet végre az elnöki székbe.
EHHEZ KÉPEST ÉPP AZ A MAGYAR KORMÁNY ÖLTE MEG A CSÚCSJELÖLTI RENDSZER WEBER BETÁMADÁSÁVAL, VALAMINT URSULA VON DER LEYEN HATALOMBA JUTTATÁSÁVAL, AMELY MOST ELLENE FORDULT ÉS MÁS CSÚCSJELÖLT UTÁN SÓVÁROG.
Az egyik, bár valószínűleg könnyen megválaszolható kérdés így az, hogy von der Leyen megpályázza-e az újraválasztást az Európai Bizottság élén. Szakértők szerint a válasz egyértelmű igen, bár sokáig kérdés volt, hogy az Egyesült Államok nyomására inkább a NATO-főtitkári posztra vált az egykori német védelmi miniszter, de a nyár alatt a katonai szövetség élére távozását támogatók is elhallgattak.
Ráadásul a Bizottság vezetője most hasonló helyzetben lehet, mint Weber: bár a State of th EU beszédével jelezheti, hogy kész újabb öt évre átvenni az unió legfontosabb szervét, de technikailag a sorsa azon múlik majd, hogy az EP-képviselők és az Európai Tanácsban a tagállami vezetők jövő nyáron kinek adnak majd felhatalmazást.
Számok és eredmények, kérdőjelekkel
Az Unió helyzetéről szóló strasbourgi beszédének előkészítéseként von der Leyen hosszas zárt ajtós megbeszélést folytatott az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetőivel, ahogy arról a Politico beszámolt. Az ülés célja az volt, hogy az összes pártcsaládtól bekérje azokat a számukra fontos eredményeket és prioritásokat, amelyekben felvázolja az EU politikai prioritásait a közelgő választások előtt. A megbeszélés végén von der Leyent látták, amint a kulcsfontosságú személyiségekkel, köztük Philippe Lambertsszel, a Zöldek társelnökével és Iratxe Garcíával, a szocialisták vezetőjével tárgyalt, valamint Manfred Weber, aki elnökjelölt volt öt éve és most még mindig az Európai Néppártot vezeti, szintén részt vett az egyeztetésen.
Egy strasbourgi háttérbeszélgetésen, amelyen a Portfolio is részt vette, Heidi Hautala, az EP alelnöke és a Zöldek képviselőcsoportjának tagja mindenesetre már kedden azt mondta, hogy "von der Leyen felülmúlta a várakozásaikat". Később pedig jelezte, hogy maga az uniós képviselői fórum működésében nincsen kormány és ellenzék törésvonal, ezért is jól együtt tudtak dolgozni, noha más politikai oldalon állnak. Viszont szerinte a zöldek támogatottságához egy zöldprogrammal bíró elnökjelölt kell.
DE HA VON DER LEYEN ELINDUL AZ ÚJRÁZÁSÉRT, AKKOR HAUTALA SZERINT A ZÖLDEK KÉSZEK TÁMOGATNI.
Amikor azonban egyenesen arról kérdezték, hogy von der Leyen induljon-e az újraválasztásért, Weber tartózkodott a kifejezett támogatástól, és ehelyett a kézzelfogható eredmények felmutatásának szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az Európai Néppárt tartja kezében a Bizottság elnökségét, és ünnepelte, hogy az első női bizottsági elnök tölti be ezt a szerepet. Így az EPP jelenleg a konkrét eredmények elérésére összpontosít.
Maga von der Leyen egyébként számos eredményt ünnepelhet: 2019 óta tartó hivatali ideje alatt az Európai Unió megküzdött a koronavírus-járvánnyal, átverte a tagállamokon - főként Magyarországon, Lengyelországon és a fukar ötökön - a helyreállítási és rezillienciaépítési eszközt (RRF), amelynél megdőlt az az eddigi tabu is, hogy az EU-tagállom közösen bocsássanak ki kötvényeket.
Ennek oldalágaként pedig elérte, hogy a magyar kormány is elfogadja az új eszközt, valamint hogy bevezessék azt a jogállamisági eljárást is, amely részben azt eredményezte, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a magyar uniós források folyósítását.
De ugyanígy elbüszkélkedhet azzal is, hogy az unió és a legtöbb tagállama az ukrajnai háború után nagyon gyorsan és nagyon nagy arányban el tudta hagyni az orosz földgázt és kőolajat, miközben egyik piacon sem szálltak el az árak hosszútávon.
Átment a Bizottságon és a tagállamokon is a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amely a GDPR-hoz hasonló horderejű jogszabály lehet, mintaként szolgálva az egész világon a technológiai cégek megregulázásáról. De ugyanígy von der Leyen sikerének tekinthető az is, hogy mind a 11 eddigi szankciós csomagról meg tudtak állapodni az EU-ban, ahogy a globális minimumadó tervére is direktíva született.
Az Európai Bizottság ezért még egy számok és adatok jellegű büszkeségfalat is feltöltött a honlapjára "Betartott ígéretek" címmel, jelezve, hogy Ursula von der Leyen kész lehet az újrázásra, bár ezt soha nem erősítette meg nyilvánosan. Sőt, a hagyományosan emmentáli sajtként lyukacsos brüsszeli falakon sem jutottak ki pletykák.
Az EU tervez, Macron végez
Viszont Ursula von der Leyen akár hasonló sorsra is juthat, mint Manfred Weber öt éve: a Politico már korábban is arról írt, hogy Párizsból jöhet egy ellenjelölt, és mintha el is kezdték volna ásni a lövészárkokat Emmanuel Macron környezetében. Egyrészről egy magyar szempontból is fontos szabályozástervezetet dobtak be, amely korlátozásokat vezetne be az EU piacán a kínai elektromos autókkal szemben.
Az Élysée-palotából egyelőre azzal állítottak csapdát, hogy sürgetik Ursula von der Leyent, hogy a kínai elektromos járművekkel kapcsolatos új előkészületek bejelentése szerepeljen az Unió helyzetéről szóló beszédében, annak ellenére, hogy az EU-ban aggodalmak merültek fel a pekingi megtorlás lehetőségével kapcsolatban. A francia kormány az iparág képviselőivel és az Európai Bizottság néhány tagjával együtt a kínai elektromos járműgyártókkal szembeni dömpingellenes vizsgálatot szorgalmaz első körben, amely további vámok kivetését tenné lehetővé az állítólagosan tisztességtelenül alacsony áron értékesített kínai elektromos járművekre. Németország, mint Európa vezető autógyártója, a kínai piacon való jelentős részesedése miatt ellenzi az ilyen intézkedéseket. Franciaország azonban úgy véli, hogy a vizsgálat megemlítése von der Leyen beszédében új lendületet adhat a kezdeményezésnek.
De ez valójában egy politikai csapda: bár népszerű lenne egy ilyen protekcionista intézkedés bejelentése, valójában a gazdasági szereplőknek rossz üzeneteket hordoz.
FŐKÉNT MAGYARORSZÁG AGGÓDHATNA, AMELY SORRA HOZZA IDE A KÍNAI AUTÓGYÁRAKKAL SZIMBIÓZISBAN MŰKÖDŐ AKKUMULÁTORIPARI BERUHÁZÁSOKAT. SZINTE BORÍTÉKOLHATÓ, HOGY ORBÁN VIKTOR KORMÁNYA AZONNAL SZÓT EMELNE VON DER LEYEN ILYETÉN BEJELENTÉSE ELLEN.
De hogy a francia gépezet már beindult, jelzi, hogy eközben Thierry Breton, belső piacért felelős biztos figyelemre méltó beszédet tartott, amely további találgatásokat indított el azzal kapcsolatban, hogy ő maga is ambicionálja a következő Bizottságban betöltendő vezető pozíciót. Breton hangsúlyozta az Európai Unió kereskedelmi védelmének megerősítésének fontosságát, miközben fenntartotta, hogy Európa nem követ protekcionista programot. Hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy a világ egyik legnyitottabb gazdasága maradjon, de kiemelte a nyitottság feltételeinek meghatározásának fontosságát. Breton kitért a kínai elektromos autóknak az EU-ba irányuló, megugró importja és a zöld technológiáknak nyújtott jelentős washingtoni támogatások jelentette kihívásokra is.
Továbbá felvázolta a háromirányú szlogent:
Egy Európa, amely védelmet nyújt, átalakít és megvalósít.
A nyilatkozat pedig feltűnően úgy hangzott, mint egy kampányszöveg. Breton bemutatta a Brüsszel által a jelenlegi ciklus alatt végrehajtott gazdaságvédelmi intézkedéseket, beleértve a külföldi támogatásokkal, az etikus ellátási láncokkal kapcsolatos szabályozásokat. De utalt arra is, hogy az olyan erős nemzetek, mint Kína gazdasági kényszerével szembeni stratégiákat tovább kell erősíteni.
Breton emellett utalt egy közelgő csomagra, amelynek célja a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése, és további olyan intézkedéseket javasolt, amelyek a közbeszerzéseket stratégiailag a zöld technológiák fejlesztésének támogatására fordítanák - ami az EU-val kapcsolatos előremutató elképzeléseinek bizonyítéka.
Von der Leyen, aki eredetileg politikai tárgyalásokon keresztül lett a Bizottság elnöke, eddig diszkréten nyilatkozott az újraválasztási szándékáról. Ennek ellenére kevesen gondolják, hogy kizárta volna, és kevesebb mint egy éve van arra, hogy meggyőzze a politikai spektrum befolyásos személyiségeit arról, hogy az alternatív jelölteket figyelembe véve a legjobb választás, ha kitartanak mellette. Bretonnal szemben előnye, hogy a francia dominanciát már nem mindenki nézi jól az EU-ban.
De von der Leyen helyzetét tovább bonyolítja, hogy a bizottság csapatából más politikai csoportokhoz tartozó kulcsfigurák távoztak. Margarethe Vestager, a liberálisokat képviselő versenyjogi vezető lemondott, hogy az Európai Beruházási Bank elnöki tisztségére pályázzon (ami szintén Emmanuel Macron akaratán bukhat el). Frans Timmermans, a klímaügyi bizttos most a szocialista/zöld pártok jelöltjeként indul a kormányzásért a közelgő holland választásokon, közben pedig Mariya Gabriel bolgár oktatási biztos is inkább hazatért hazájába, hogy miniszterelnök-helyettes legyen. E távozások miatt von der Leyen kevesebb szövetségessel és különböző területekről érkező támogatással rendelkezik.
Így von der Leyen a baloldali vezetőkkel, például Emmanuel Macron francia liberális elnökkel és Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellárral keresi az igazodást. A szerdai beszéde egy az uniós mérsékeltek intézett határozott felhívás lehet így, amellyel megszólíthatja a főbb pártszövetségeket, hogy támogassák őt, ami kulcsfontosságú lenne, ha az Európai Tanács jelölését szeretné megszerezni a következő uniós végrehajtó testületbe.
A kérdés az, hogy Macron mennyire akarja azt, hogy az Európai Központi Bank és a belső piacok bizottsági megszerzése után a legfőbb uniós pozíciót is megszerezze. Az is befolyásolhatja a vitát, hogy a francia elnöknek mennyire válik kényelmetlenné, ha az Orbán-kormány és a Fidesz-KDNP különböző tagjai is folytatják von der Leyen bírálatát. Egy megnemtámadási egyezmény nagyon kellemetlen lehet a mindig középen egyensúlyi pontot kereső Macronnak.(Portfolio)