Nem ellentétes az uniós joggal az, hogy a tisztességtelen feltételeket tartalmazó jelzáloghitel-szerződések semmissé nyilvánítása esetén a fogyasztók a bankoktól a havi törlesztőrészletek visszatérítésén felül további összegek megtérítését kérjék, az viszont igen, hogy a bankok hasonló követeléseket érvényesítsenek a fogyasztókkal szemben – közölte ítéletét az Európai Bíróság egy lengyel ügyben.
Végső soron a februárban megjelent főtanácsnoki véleménnyel összhangban a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta a luxembourgi székhelyű testület annak vizsgálatát, hogy helyt ad-e az ilyen fogyasztói követeléseknek. A lengyel bankok közül az mBank 2,9%-os, a Pekao 1,2%-os, a PKO 2,8%-os mínuszban van a fő üzenetében számukra negatív hír megjelenése után, bár az ítélet pontos pénzügyi következményei még nem világosak. Legutóbb egy magyar ügyben azt mondta ki az Európai Bíróság, hogy ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki az adósok számára hátrányos többlet tartalommal. - írja a Portfolio
2008-ban egy fogyasztó és a házastársa jelzáloghitel-szerződést kötött a Bank M.-mel Lengyelországban. A hitelt svájci frankban (CHF) indexálták, és a havi törlesztőrészleteket lengyel zlotyban (PLN) kellett megfizetni, a Bank M. által az egyes törlesztőrészletek fizetési határnapján alkalmazott devizaárfolyam-táblázatnak megfelelő CHF vételi árfolyam alkalmazásával történő átváltást követően.
A fogyasztó – miután úgy ítélte meg, hogy az átváltási árfolyamot meghatározó átváltási feltételek tisztességtelenek, és azok megléte teljes egészében semmissé teszi e szerződést – keresetet indított a Bank M.-mel szemben a varsói kerületi bíróság előtt.
Azon pénzösszeg megfizetését kéri, amely azon nyereség felének felel meg, amelyre a Bank M. egy bizonyos időszak során tett szert azáltal, hogy a szerződés teljesítéseként megfizetett havi törlesztőrészleteket felhasználta.
Keresetének alátámasztásaként a fogyasztó arra hivatkozik, hogy a Bank M. e törlesztőrészleteket jogalap nélkül szedte be.
A lengyel bíróság arra szeretett volna választ kapni az Európai Bíróságtól, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv , valamint a hatékony érvényesülés, a jogbiztonság és az arányosság elve lehetővé teszi-e egy amiatt semmisnek nyilvánított jelzáloghitel-szerződés felei számára a szerződés alapján általuk megfizetett összegek visszatérítésén, valamint a felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatok megfizetésén felül bárminemű megtérítés követelését, hogy az a tisztességtelen feltételek törlését követően sem maradhat fenn.
Csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság megállapított, hogy az irányelv nem szabályozza kifejezetten az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésnek az abban foglalt tisztességtelen feltételek törlését követően is fennálló érvénytelenségéből eredő következményeket. Az említett következmények meghatározása a tagállamok feladata, azzal, hogy az általuk megállapított szabályoknak összeegyeztethetőknek kell lenniük az uniós joggal, és különösen az irányelv által követett célokkal. Az Európai Bíróság pontosította, hogy ezen összeegyeztethetőség attól a kérdéstől függ, hogy a nemzeti szabályok egyrészt lehetővé teszik-e a fogyasztó azon jogi és ténybeli helyzetének visszaállítását, amelyben akkor lett volna, ha nem köti meg a semmisnek nyilvánított szerződést másrészt nem veszélyeztetik-e az irányelv által elérni kívánt visszatartó erőt.
Az Európai Bíróság szerint az a lehetőség, hogy a fogyasztó a bankkal szemben olyan követelést érvényesítsen, amely meghaladja a havi törlesztőrészletek visszatérítését, nem tűnik olyannak, amely veszélyeztetné a fent említett célkitűzéseket.
Közelebbről, e lehetőség alkalmas arra, hogy visszatartsa az eladókat vagy szolgáltatókat attól, hogy tisztességtelen feltételeket foglaljanak a fogyasztókkal kötött szerződésekbe, hiszen e feltételek szerződésbe foglalása, mivel az e szerződések semmisségét vonja maga után, olyan pénzügyi következményekkel járhat, ami meghaladhatja a fogyasztó által átutalt összegek visszatérítését és az esetleges késedelmi kamatok megfizetését is. Mindazonáltal a nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az eljárás összes körülményére tekintettel megfelel-e az arányosság elvének az, ha helyt ad az ilyen fogyasztói követeléseknek.
Egyébként az irányelvvel ellentétes az, hogy a bank a fogyasztótól a folyósított tőkeösszeg visszatérítésén, valamint a törvényes késedelmi kamatok megfizetésén felül bárminemű megtérítést követelhessen. Az Európai Bíróság úgy véli, hogy egy ilyen jogosultság biztosítása az eladókra vagy szolgáltatókra gyakorolt visszatartó hatás megszűnéséhez vezethetne. Máskülönben, az irányelv által a fogyasztók számára biztosított védelem tényleges érvényesülését veszélyeztetné, ha a fogyasztók az ezen irányelvből eredő jogaikra való hivatkozáskor ki lennének téve annak a kockázatnak, hogy ilyen ellentételezést kell fizetniük. Az ilyen értelmezés azzal a veszéllyel járna, hogy olyan helyzeteket teremtene, amelyekben a fogyasztó számára kedvezőbb lenne, ha a tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés teljesítését tovább folytatná ahelyett, hogy az említett irányelvből eredő jogaikat gyakorolná.
Az Európai Bíróság hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a jelzáloghitel-szerződés esetleges semmissé nyilvánítása a tisztességtelen feltételek Bank M. általi alkalmazásának a következménye. Ennélfogva nem fogadható el sem az, hogy a bank gazdasági előnyökre tegyen szert a jogellenes magatartásából, sem pedig az, hogy az ilyen magatartással okozott hátrányokat követően bárminemű megtérítésben részesüljön.
Ezenfelül az Európai Bíróság úgy véli, hogy a pénzügyi piacok stabilitására vonatkozó érv nem releváns a fogyasztók védelmére irányuló irányelv értelmezése keretében.
Egyébként az eladók vagy szolgáltatók nem kerülhetik meg az irányelv által követett célokat a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésével kapcsolatos okokból. A pénzintézetek feladata ugyanis, hogy tevékenységeiket az irányelvnek megfelelően szervezzék meg.
Áprilisban az Európai Bíróság olyan ítéletet hozott, ami szintén a fogyasztók védelme érdekében foglalt állást. Az akkori döntés szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar bírósági gyakorlat érvénytelen szerződéseket igazít ki, az adósok számára hátrányos többlet tartalommal. (Portfolio)
