Konszenzussal átírni nem tudta, így inkább eltörli a kormány a honvédek jogállásáról szóló törvényt
Egy friss javaslat szerint a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a katonákról. Más változtatásokat is tervez az Orbán-kabinet: polgármestereket várnak például önkéntes tartalékos katonának, néhány főispán pedig már most az.
A honvédek jogállásával összefüggő törvények módosítását, a szabályok “aktualizálását” célzó törvénymódosítást készített elő a Honvédelmi Minisztérium, amely tervezet 37 törvényt módosít, valamint egyet hatályon kívül helyez. Az egyetlen megszüntetni kívánt jogszabály éppen a katonaság rendszerét alapjaiban meghatározó egyik legfontosabb, a honvédek jogállásáról szóló törvény.
A kormány honlapjára felkerült tervezet szerint – és erről szól benne a több törvényt érintő apró szövegmódosítások nagy része – a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek jogállásáról. Ez pedig beleillik abba, a tavaly kezdődött jogalkotási folyamatba, amely fenekestül forgatja fel több tízezer katona életét.
Mindez nem előzmény nélküli. Egy tavaly nyári kormányrendelet szerint a honvédség „hadrafoghatóságának biztosítása”, továbbá az ukrajnai háborús helyzet miatt már korlátozhatók a katonák jogai. Később egy törvénymódosítás bevezette a “különös szolgálati rendet”, amelyet a hvg.hu honvédségi forrásai csak úgy fordítottak le: “mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni”.
Később ezt követte a tavaly év végén, december közepén elfogadott – sorrendben a tizenkettedik – Alaptörvény-módosítás, amely több ponton érintette a katonaságot is. Ennek része az Alaptörvény-módosítás, amely szerint a haza védelme “nemzeti ügy”, de része a szakszervezetek megszüntetése, továbbá az is, hogy biankó kormányzati felhatalmazással a kormányzat és Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szinte bárhogy átalakíthassa a rendszert.
A mostani, a honvédek jogállásáról szóló törvényt hatályon kívül helyező törvénymódosító csomag fordulópont abban a folyamatban, amelyről korábban a hvg.hu beszámolt: a jogállási törvényt régóta próbálta erőből átírni a tárca és a vezérkar. A folyamat párhuzamosan zajlott azzal, hogy 2023 első felében az állomány radikális “fiatalításába” fogtak, kirúgva sok tisztet, főtisztet és tábornokot.
A hvg.hu információi szerint tavaly tavaszig folyamatosak voltak az egyeztetések a szakszervezetekkel, így áttételesen az állománnyal is a honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról, ám a folyamat a nyár elején megszakadt, azóta az érintetteknek semmilyen hivatalos információjuk nincs az őket érintő tervezett változtatásokról.
Az eredeti tervek szerint az új jogállási törvény tavaly szeptemberben, az őszi parlamenti ülésszak elején került volna az Országgyűlés elé, így lett volna idő az elfogadás után a szükséges jogi és szervezeti átalakítások levezénylésére, hogy 2024 január elsejétől életbe is léphessen. A törvény átfogó módosító javaslatát azóta sem nyújtották be, és ez már nem is terv. Azért sem, mert
a túl sok kritikus pont miatt átdolgozásra “házon belül” is visszavonták az új jogállási törvény koncepcióját.
A fogatókönyv azóta az első időkben az volt, hogy a jogállási törvényt apránként, kisebb- nagyobb módosításokkal “lopakodva” változtassák meg, méghozzá javarészt nem is törvénymódosításokkal, hanem rendeleti úton, veszélyhelyzeti kormánydöntésekkel, illetve miniszteri rendeletekkel. Ezt a szándékot erősítette meg tavaly novemberben egy kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is.
Ebbe a forgatókönyvbe illet a számos törvénymódosítás, valamint kormány- és miniszteri rendeletek sokasága. Most viszont szintet lépnek azzal, hogy már nem is próbálkoznak a jogállási törvény apránkénti átírásával, inkább hatályon kívül helyezik az egészet. A következő lépés a hvg.hu információi szerint az lehet, hogy
a korábban az érintettek által erősen kritizált új jogállási törvény koncepcióját – részben vagy egészben – beépítik az új kormányrendeletbe, és nem lesz róla további vita.
Úgy tudjuk, az a terv marad, hogy megszűnne a hivatásos és a szerződéses jogviszony, és egyetlen új jogviszony lesz, amit a katonával határozatlan vagy határozott időre kötnek. Ez lényegében megfelel a szerződésesnek, csak az átsorolás “kondícióin” lehet vita. Egyelőre létezik önkéntes tartalékos jogviszony is – így ezredes például Novák Katalin lemondott államfő férje is –, amelyet már most igyekeznek jobban feltölteni.
Megnyitnák például az önkéntes tartalékos szolgálat lehetőségét a 3000 fő feletti népességű települések polgármesterei előtt, akiknél az összeférhetetlen megbízatások alóli kivételek közé ez is bekerülne. Érdekesség, hogy a kormányhivatali vezetők – ők nem választott tisztségviselők, hanem kinevezettek – körében már eddig sem volt ilyen megkötés. Így több főispánok is önkéntes tartalékos katona, kaptak is honvédelmi miniszteri elismerést március 15-e alkalmából.
Ami pedig a jogállási törvény eltörlését és a honvédek jogállásáról szóló szabályok kormányrendeleti szintű átírását illeti, mostantól az a kérdés, hogy ily módon áterőlteti-e az állományon a kormányzat és a honvédelmi vezetés azokat a vitás, az állomány tagjai közt elégedetlenséget szült, kiszivárgott – jellemzően munkajogi, munkaszervezési és pénzügyi ötleteket – amelyek felmerüléséről a hvg.hu már írt:
- megszűnik a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezés lenne: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka döntene a fizetés konkrét összegéről
- a konkrét fizetési összeg meghatározásához hasonlóan nagyobb mozgásteret terveznek a jogviszony meglétéhez kapcsolódóan is, mivel azt teljesítmény értékelés alapján is meg lehetne szüntetni
- nem lenne általános és speciális beosztás és előmenetel, hanem ehelyett minden beosztáshoz több rendfokozatot rendszeresítenének
- a jelenleg elérhetőnél kevesebb, csak háromféle bérpótlék maradna: a katonai titkosszolgálatnál dolgozóké, a tűzszerészeké és a speciális feladat végrehajtásáért járó pótlék
- a Magyar Honvédséggel kötött tanulmányi szerződés esetén, ha 6 évnél korábban távozik a seregből az illető, akkor a képzés díját vissza kellene fizetnie
- a szabadság e formában megszűnik, helyette “szolgálatmentes nap” lenne, és a katonának kisebb mozgástere lenne eldönteni, mikor veszi ki ezeket a napokat, a parancsnok döntési jogköre nőne
(hvg.hu)
