A gyanú szerint az Eagle S megrongálta a Balti-tenger alatt, Finnország és Észtország között futó Estlink-2 áramkábelt, amikor karácsony másnapján a tengerfenéken végighúzta horgonyát.
A finn rendőrség közölte, hogy határozatlan időre őrizetbe vették egy Oroszországgal kapcsolatban álló tartályhajó legénységét, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy megrongált egy, a Balti-tenger alatt húzódó elektromos kábelt.
Az Eagle S 24 fős legénységéből nyolc emberrel szemben utazási korlátozást rendelt el a finn központi bűnügyi rendőrség.
"A kihallgatások és a nyomozás során a rendőrség megpróbálta kideríteni, hogy ki volt érintett az incidensben, és ki volt felelős a hajó útvonaláért az incidens során. Ennek megfelelően jelenleg nyolc személy mozgásszabadságát korlátozzák bűncselekmény gyanúja miatt" - mondta Elina Katajamäki nyomozó főfelügyelő a Nemzeti Nyomozó Irodától.
"Ez a szám azonban változhat, ahogy a meghallgatások folytatódnak, és a körülmények folyamatosan tisztázódnak".
Az Eagle S a gyanú szerint megrongálta a Balti-tenger alatt, Finnország és Észtország között futó Estlink-2 áramkábelt azzal, hogy horgonyát a tengerfenéken húzta.
Karácsonyi áramkimaradás
A kábel karácsony napján meghibásodott, de a szolgáltatásokra csak csekély hatással volt - jelentette a finnországi villamosenergia-hálózatot üzemeltető Fingrid.
A helsinki rendőrség felszállt az Eagle S fedélzetére, lefoglalta és egy nappal később a porvoói kikötőbe szállította, hogy további vizsgálatokat folytasson.
Az Eagle S a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, de a finn vámhatóság és az EU tisztviselői úgy jellemezték, hogy az ukrajnai háború miatt bevezetett nemzetközi szankciókkal dacolva Oroszország olaj- és gázszállító tankerflottájának része.
Az öregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.
A hajók oroszországi használata környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetére.
December végén Mark Rutte NATO-vezér azt mondta, hogy beszélt Alexander Stubb finn elnökkel, és megállapodtak abban, hogy "a NATO fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren".
Finnország, amelynek 1340 kilométeres közös határa van Oroszországgal, az ukrajnai invázióra válaszul feladta évtizedes katonai semlegességi politikáját, és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.
2023 októberében, a hasonló incidensekre válaszul a NATO és szövetségesei több tengeri járőrgépet, távolsági radaros repülőgépet és drónokat telepített megfigyelő és felderítő repülésekre, miközben egy aknakereső flottát is a térségbe küldtek.
Az incidensről tartott magas szintű megbeszélést követően Stubb az X-en közzétette, hogy "a helyzetet kontrolláljuk. Nincs okunk aggodalomra", hozzátéve, hogy a vizsgálat folytatódik.
Elmondta, hogy Finnország és Észtország további NATO-segítséget kért.
Szabotázs gyanúja
A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta számos incidens történt a Balti-tengeren a fenéken futó kábelekkel és gázvezetékekkel.
Novemberben két adatkábelt - az egyik Finnország és Németország, a másik Litvánia és Svédország között futó kábel - vágtak el.
Németország védelmi minisztere szerint a tisztviselőknek "szabotázst" kell feltételezniük, de nem szolgált bizonyítékokkal, és nem mondta meg, hogy ki lehetett a felelős.
Az Északi Áramlat vezetékeket pedig, amelyek egykor Oroszországból Németországba szállítottak földgázt, 2022 szeptemberében víz alatti robbanások rongálták meg.
A hatóságok szerint szabotázs történt, és büntetőjogi vizsgálatot indítottak.
A NATO már az Északi Áramlat vezeték sérülése után fokozta a járőrözést a tenger alatti infrastruktúra közelében. (Euronews)
