Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A finn csoda

Vélemény
2024.08.24.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Elävä kala uiskentelee veden alla. Vagyis: “Eleven hal úszkál a víz alatt”. Ez a finn mondat majdnem teljesen azonos a magyar mondattal.

Amikor Helsinki utcáin járkáltunk, gyakran hátra-hátranéztem, mert úgy hallottam, mintha magyarul beszélnének. Tévedtem, finnül beszéltek, s a mondatokat ugyanúgy "értettem" mint a fent idézettet. De a finn nyelv zenéje azonos a magyarral. Ennél több is, hiszen nyolcszáz-ezer alapszó, mint víz (vesi), kéz (käsi), s amit nem is kell "leforditani" magyarra (kakka) nagyjából azonos a két nyelvben. A finn és a magyar nyelv szerkezeti rokonságban is áll. Ezzel korán megismerkedtem, mert az akkor még nyolcosztályos gimnázium alsó tagozatán a magyartanárom, Beke Ödön ismert finnugor nyelvész volt.

Finnország sok szempontból sajátos ország. Már földrajzi adottságai miatt is, hiszen végtelen erdőségek és sok víz borítja, ezért “az ezer tó országa” nevet is elnyerte. Pedig a tavaknak nem is ezreiről van valójában szó, hanem tízezreiről, pontosabban összesen 188 ezer tóról. Sajátos, hogy a skandináv és orosz népességű országok közé illeszkedve él itt ez a finnugor rokon nép.

A finn-magyar rokonság nem volt mindig divatos Magyarországon. A két világháború között “halszagúnak” bélyegezték őket és hősibb, hun vagy szkíta-szittya rokonság után áhítoztak. Ma az Orbán kormányzat is inkább Ázsiához fordul rokonokat keresve. A finnek kényelmetlenül Európa pártiak és demokratikusak.

Pedig lenne mit követni. Európa néhány csodaországa között az első helyek egyikén ott áll ugyanis Finnország. Ez már önmagában is csoda, hiszen az éghajlati adottságok meglehetősen kedvezőtlenek: a tél hosszú, eltarthat 200 napig is. A leghidegebb, amit mértek, -51.5 Celsius fok volt, amit elképzelni is nehéz. (Ezért érthető a szauna kultúra, amit mint látogató vendég, hogy úgy mondjam, kötelezően élvezhettem, s aminek egyik abszurd csúcsteljesítménye, hogy a Helsinkiben működő Burger King vendéglőnek is van szaunája.) A cudar éghajlatú ország “boldogság indexe” mégis meglepően magas: a nemzetközi sorrendben, amit a Gallup World Poll mér, a világ ötödik legboldogabbja.

A magyarság hajlamos tragikusnak látni országa történetét, XVI. századi betagozódását a Habsburg Birodalomba, trianoni megcsonkítását az első világháború után. A finn történelem azonban jóval tragikusabb. Miközben írásos források a finnekről a XII. századból maradtak fenn először, az ország már a XIII. században svéd főhatóság alá került. A mai Finnország hat évszázadon át Svédország agrár-paraszti tartománya volt. A svéd háztartásokban gyakori volt a finn cselédlány. A finnek elveszítették jogukat a halászatra és a föld megművelésére is. Az 1809. évi orosz–svéd háború következtében azután Finnország mint Finn Nagyhercegség az Orosz Birodalom részévé vált 1917-ig, amikor a finn polgárháború nyomán az ország deklarálta függetlenségét. A századforduló körüli évtizedekben, 1890 és 1914 között – hasonlóan sok más észak-, dél- és közép-európai oszághoz - Finnországból is tömeges volt a kivándorlás. A finnek Alaszka első betelepülői közé tartoztak, s tömegesen kezdtek új életet az USA-ban, Michigan vidékén. Napjainkban mintegy 840 ezer amerikai és kanadai állampolgár finn bevándorlók leszármazottja.

Finnországnak két háborút kellett még megvívnia Oroszország ellen, elveszítve egy nagy, fél Magyarországnyi területet, amig az ország végre a második világháború után valóban független európai állammá vált. Közel 340 ezer négyzetkilométer a területe, három és félszer nagyobb Magyarországnál, de mindössze 5,6 millió lakosa van. Ezek majdnem egyharmada Helsinkiben és környékén él, míg az északi, lappföldi területek szinte lakatlanok.

Legkevésbé sem meglepő, hogy ilyen körülmények között az észak-európai Finnország szegény maradt, s a XIX. században közép-európai szinten állt. 1870-ben és 1913-ban is valamelyest szegényebb volt Magyarországnál. A független Finnország azonban elindult új pályáján. Ezt nagyban segítette az ország mély demokratizmusa. Első volt Európában, ahol a nők - 1906-ban - teljes egyenlőséget kaptak. Ma a parlament tagjainak majdnem fele nő. Finnország azon kevés ország közé tartozik, ahol az oktatás minden szinten, beleértve az egyetemet is, ingyenes és rendkívül magas színvonalú – egyes vélemények szerint a legjobb a világon. A tanári pálya presztízse különlegesen magas: a korosztályok legjobbjai mennek tanárnak. A mély demokratizmusnak sajátos és egyedülálló példája, hogy a gyorshajtásért kirótt büntetés nem mindenkire azonos összeget tesz ki, hanem a megbírságolt jövedelmétől függ. Egy milliomos akár százezer eurót is fizethet, ha túlzottan megnyomja a gázpedált.

Svédország korábbi belső gyarmata megindult felfelé, és 1950-re gazdasági fejlettsége már meghaladta Olaszországét és elérte Németországét, negyven százalékkal meghaladva a magyar fejlettségi szintet. Napjainkra az egy főre jutó finn nemzeti jövedelem meghaladja Anglia szintjét, lényegében azonos a német, belga és svéd színvonallal, míg a magyar fejlettség a finn 40 százalékát is alig haladja meg. Az ország gazdasági motorja a magasan fejlett ipar, melynek legfejlettebb szektorait az elektronika, gép- és autógyártás, fa- és papíripar adja. Írország után Finnország a második helyen áll az OECD országok között a high-tech ipar terén.

Finnország tipikus gazdag nyugat-európai országgá vált, jól fejlett jóléti állammal és magas iskolázottsággal. A megfelelő generáció majdnem egésze befejezi a középiskolát, és 40 százalékuk egyetemet végez. Nemzetközi szervezetek a világ első helyére teszik a finn oktatási rendszert. És ha ez nem volna elég, a Transparency International Finnországot Dánia után a világ második legkevésbé korrupt országának mérte 2023-ban.

A finneket szoros kapcsolatok kötik Európához. 1995-ben csatlakozott az ország az Európai Unióhoz és 2002-ben bevezette a közös valutát, az eurót. A hosszú ideig semleges ország az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz is. Nem feledhető, hogy Putyin missziójának tekinti a volt Orosz Birodalom helyreállítását, és Finnország valaha része volt ennek a birodalomnak, amellyel ráadásul 1340 kilométer hosszú közös határa is van.

De Finnország megteremtette biztonságát és eleven halként úszkál a siker vizében.

Berend T. Iván / Népszava

vélemény
finnek
finnország
SIKER
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.24. - 06:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Futó záporok jönnek

    Futó záporok jönnek

  • Odakint most szörnyek járnak

    Odakint most szörnyek járnak

  • „Felkészül: Rogán, Orbán” – így reagálnak a politikusok Balog Zoltán lemondására

    „Felkészül: Rogán, Orbán” – így reagálnak a politikusok Balog Zoltán lemondására

  • Balog Zoltán lemondott a református egyház éléről

    Balog Zoltán lemondott a református egyház éléről

  • Rozsdásodik Elon Musk rozsdamentes Cíbertruckja

    Rozsdásodik Elon Musk rozsdamentes Cybertruckja

  • Vállalta sorsát, a börtönt, a meghurcolást – Alekszej Navalnij portréja

    Vállalta sorsát, a börtönt, a meghurcolást – Alekszej Navalnij portréja

  • Az Európai Bíróság visszafogja a NAV-ot

    Az Európai Bíróság visszafogja a NAV-ot

  • Török Gábor: Varga Mihály lehet Novák Katalin utódja

    Török Gábor: Varga Mihály lehet Novák Katalin utódja

  • A kék szeműeknek van egy szuperképessége

    A kék szeműeknek van egy szuperképessége

  • Hernádi Zsolt Mol-vezér beszólt a kormánynak

    Hernádi Zsolt Mol-vezér beszólt a kormánynak

  • Gulyás Gergely szokatlan időpontban tartott Kormányinfót

    Gulyás Gergely szokatlan időpontban tartott Kormányinfót

  • Meghalt Jakab Ferenc virológus

    Meghalt Jakab Ferenc virológus

  • „Ahova Balog Zoltán bemegy, én onnan kijövök”

    „Ahova Balog Zoltán bemegy, én onnan kijövök”

  • Meghalt Alekszej Navalnij

    Meghalt Alekszej Navalnij

  • Az ellenzék elégedjen meg a leesővel, mert ez nem róluk és nem nekik szól!

    Az ellenzék elégedjen meg a leesővel, mert ez nem róluk és nem nekik szól!

  • Isten veled, Prímás-sziget

    Isten veled, Prímás-sziget

  • Egyhetes országos ellenőrzés jön az utakon

    Egyhetes országos ellenőrzés jön az utakon

  • A NAV Dzsudzsák Balázs mellett a csúcsragadozókra utazik

    A NAV Dzsudzsák Balázs mellett a csúcsragadozókra utazik

  • Balog Zoltán a Kossuth Rádióban imádkozott

    Balog Zoltán a Kossuth Rádióban imádkozott

  • Megerősítették: tényleg létezik egy újfajta mágnesesség, ami forradalmasíthatja a számítástechnikát

    Megerősítették: tényleg létezik egy újfajta mágnesesség, ami forradalmasíthatja a számítástechnikát

  • Péntek délután dönthetnek Balog Zoltán sorsáról a reformátusok

    Péntek délután dönthetnek Balog Zoltán sorsáról a reformátusok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element