Üresek maradtak a kormánypárti padsorok a rendkívüli parlamenti ülésen, amit Kövér László az ellenzék kezdeményezésére volt kénytelen összehívni hétfő délutánra.
Az ülés alig ötven percig tartott, mivel a fideszes képviselők nélkül a napirendet se tudták elfogadni, a svédek NATO-csatlakozásának ratifikálása így már biztosan őszre csúszik.
„Szomorúan állapíthatjuk meg – nem először –, hogy a kormánypárti képviselők, de a kormány tagjai ennyire veszik komolyan a parlament működését” – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté napirend előtti felszólalásában, miután a teremben a kormánypárti képviselők közül egyedül az ülést vezető KDNP-s Latorcai János és a jegyzőként tevékenykedő fideszes Szűcs Lajos volt ott.
A Momentum azután kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök is igent mondott a svédek NATO-csatlakozására. A többi ellenzéki párt később saját javaslattal csatlakozott a rendkívüli üléshez.
Az LMP képviselője arról beszélt, hogy Szijjártó Péter folyamatosan Kínába repül, és minden egyes repülés után „újabb és újabb kínai akkumulátorgyárat hoz haza”. Kanász-Nagy szerint nem a magyar kormány dönt ezekről a beruházásokról, a magyar a külügyminiszter azért repül csak Kínába, hogy ott közöljék vele a kínai vezetők a döntést.
Kínában előbb értesülnek arról, hogy Magyarországon hol építenek akkumulátorgyárat, mint a magyar kormány
– mondta az LMP képviselője, miután vasárnap kiderült, a Ningbo Zhenyu Technology Debrecenben újabb, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást tervez. Kanász-Nagy szerint komoly környezeti ártalmai vannak ezeknek a gyáraknak, óriási az energia- és vízigényük, és az ott dolgozók alacsony bért kapnak.
„Elértük a másfél fokos felmelegedést, amit 2100-ig sem akart elérni az emberiség. (…) Ez a hőség pusztító, kegyetlen, ez a globális hőség korszaka” – mondta a párbeszédes Tordai Bence. Pártja két javaslatot is benyújtott a rendkívüli ülésre, amellyel feloldanák a szélerőművek telepítésének tilalmát, és megerősítenék Magyarország klímavédelmi vállalásait. A kormánypárti bojkott miatt azonban ezek tárgyalása sem volt lehetséges.
Tordai Bence arról is beszélt, hogy szerinte már a kormány sem büszke az újabb és újabb akkugyárakra, nem véletlen, hogy Szijjártó Péter bejelentése helyett már egy kínai gazdasági lapból lehetett értesülni az újabb üzemről. „Remélem, hogy mostantól behúzzák a féket” – jegyezte meg a Párbeszéd-Zöldek képviselője, aki szerint a Fidesz-kormány teljes felelőtlenséggel áll a klíma- és energiaválsághoz.
Toroczkai László szerint azért kezdeményeztek a Momentum és szövetségesei rendkívüli ülést, mert „parancsba kapták a gazdáiktól, hogy beszéljenek a svédek NATO-csatlakozásáról”. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke felidézte, hogy 1996-ban, 18 évesen a szegedi lakótelep paneljából azt nézte végig, hogy a szocialista kormány rablóprivatizációval szétlopja az országot, és elherdálja a nemzeti vagyont. „Sajnos 2010 óta a Fidesz ugyanazt csinálja, mint önök” – fordult az ellenzéki képviselőkhöz Toroczkai. Szerinte a Fidesz ugyanúgy tömi a globális nagyurak, globális vállalatok zsebeit, mint a szocialista kormányok.
A Fidesz és önök pontosan ugyanazt csinálják: a magyar dolgozók pénzéből etetik az oligarchiákat
– jelentette ki Toroczkai. Egyetlen párt van szerinte, amely körül nincs oligarcha: a Mi Hazánk Mozgalom.
„A Fidesz végezetes módon elhanyagolja a magyar egyetemi világot” – folytatta a felszólalók sorát Brenner Koloman. A Jobbik-Konzervatívok képviselője azért sajnálta, hogy a Fidesz nem vett részt a rendkívüli parlamenti ülésen, mert olyan határozati javaslatot is tárgyalhattak volna, amely szerinte biztosítaná magyar egyetemisták Erasmus-ösztöndíját és a kutatók Horizont-ösztöndíját.
Navracsics Tibor miért nem mondott még le?
– tette fel a kérdést Brenner, miután az uniós forrásokért is felelős területfejlesztési miniszter korábban azt ígérte, lemond a posztjáról, ha miatta nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az Erasmus-program folytatásáról.
A Jobbik képviselője szerint az egyetemek alapítványi kiszervezésével lábbal taposták le a középkor óta fennálló egyetemi autonómiát, most épp a Zeneakadémiánál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnél történik ez. Brenner arról beszélt, hogy „klebersbergi fordulat” kell a magyar oktatási rendszerben, és GDP-arányosan 6 helyett 8 százalékot kellene költeni az oktatásra.
Azt senkit nem érhet meglepetésként az MSZP-s Komjáthi Imre szerint, hogy pártja támogatja Svédország NATO-csatlakozását, hiszen a szocialisták korábbi miniszterelnöke, Horn Gyula vágta át a vasfüggönyt, és ő mondta ki először, hogy Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszerben van.
Egyre kegyetlenebb és kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni
– állapította meg Komjáthi, aki a svédek helyett inkább a nyugdíjakról beszélt. Az MSZP azt javasolja, hogy meghatározott ideig ne emeljék meg a nyugdíjkorhatárt, mert az nem segíti a szalag mellett dolgozók egészségét, ha 65 év felett is dolgozniuk kell. Lehetővé kell tenni ugyanakkor szerintük a tanároknak és az orvosoknak, hogy a nyugdíj mellett is tudjanak munkát vállalni.
Hol vannak a kormánypárti képviselők a munkanapjukon? Miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a munkahelyükre?
– kérdezte Gelencsér Ferenc. A Momentum elnöke szerint a legfontosabb feladat ma a béke és biztonság megteremtése, és aki azt állítja, hogy Magyarországon vannak háborúpártiak, „az morális egytálétel”.
Annak a Svédországnak a NATO-csatlakozását akadályozza a magyar kormány Gelencsér szerint, amely az 1956-os forradalom leverése után a leghangosabban állt ki a magyar menekültek mellett, és több ezer menekültet fogadott be Ausztriából. Svédország NATO-csatlakozása erősítené Magyarország biztonságát a Momentum elnöke szerint, és a magyar kormány időhúzása azt mutatja, hogy nem szuverén módon cselekszik.
A kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Moszkvában és Ankarában rendszeresen térdre rogy
– fogalmazott Gelencsér, aki szerint „ez a kormány alkalmatlan, és már csak idő kérdése, hogy megbukjon”.
„Vannak tévedések és vannak bűnök. Egy kormány hozhat rossz döntéseket jó szándékból, de árthat szándékosan is a saját népének” – mondta a DK-s Varju László, aki rögtön sietett leszögezni, hogy szerinte Orbánék az utóbbiba tartoznak. A DK képviselője szerint Orbán azért nem ment el a parlament rendkívüli ülésére, mert „nem akar szembenézni a rémtetteivel”.
Arról beszélt Varju, hogy Orbán egyetlen csettintésére megszavazhatta volna a Fidesz-frakció Svédország NATO-csatlakozását, a magyar kormányfő azonban nem ezt tette, mert le van kötelezve Putyinnak, és az időhúzás az orosz elnök érdekeit szolgálja.
A magyar kormány méregdrágán vett orosz gázt Putyintól, és ennek az árát a DK politikusa szerint a mai napig brutális gázáremeléssel hajtja be a magyar embereken.
Putyin és Orbán mocskos gáz- és olajalkuval még mindig a háborút finanszírozzák, azon nyerészkednek, amelyet Magyarország szomszédja, a független Ukrajna ellen indítottak. Ez a háború Orbán Viktor háborúja lett
– jelentette ki Varju László.
A hét ellenzéki napirend előtti felszólalás után Szűcs Lajos felolvasta Kocsis Máté és Simicskó István frakcióvezetők Kövér Lászlónak küldött levelét, amelyben jelezték, hogy nem vesznek részt az ülésen. A napirendet így nem tudták elfogadni, Latorcai János szép nyarat kívánt mindenkinek, és berekesztette az ülést.
A hvg.hu cikke szerint 2010 óta tizenhat alkalommal kezdeményezett az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést, és ezeket kivétel nélkül bojkottálta a Fidesz a távolmaradással. Legutóbb februárban, az akkumulátorgyárak ügyében kezdeményezett rendkívüli ülést az ellenzék, ám akkor is üresek maradtak a kormánypárti padsorok.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Tusványoson azt mondta a Telexnek: Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a frakció képviselőinek soha nem volt szempont, hogy a törökök mit gondolnak a svédekről. Egyben bírálta és gorombának nevezte Szijjártó Péter külügyminisztert, aki szerint pusztán technikai kérdés a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása. Kocsis szerint ugyanis a legfőbb népképviseleti szerv a döntéseit szuverén módon hozza meg.
Szijjártó erre néhány nappal ezelőtt szintén a Telexnek úgy reagált: ezt megbeszélték Kocsis Mátéval. Szijjártó a „technikai kérdést” úgy értette, hogy a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslatot már egy éve beterjesztették, és most már kizárólag az országgyűlési képviselőkön múlik, megszavazzák-e azt. A külügyminiszter azt is mondta, hogy a hagyományos autóipar leépülése miatt az akkumulátorgyárak telepítése és a külföldi vendégmunkások érkezése szerinte a magyar munkahelyek megvédéséről szól. (Telex)