Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A felszámolások kora jön, egy éven belül minden 25. hazai cég sorsa a megszűnés lesz

Gazdaság
2023.11.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Csorbai Hajnalka, az Opten igazgatója arra is figyelmeztet, hogy a szakképzetlenek növekvő aránya káros az egész gazdaságnak. 

Céginformációs vállalkozásként szinte mindent tudnak a hazai cégekről. Az önök által gyűjtött adatok jelzik-e, hogy válság van?

Abban minden szakember egyetért, hogy hazánk gazdaságát elérte a recesszió, ami - számos más tényezővel együtt - az egyik elem ami a válságra utal. Ugyanakkor mindenképp egy komoly problémahalmazzal állunk szemben: hiányzik a gazdasági stabilitás, amit jól mutat a jogszabályok módosításának kiszámíthatatlansága, de ilyen a devizaárfolyamok nagymértékű változékonysága, vagy a magas kamatok kedvezőtlen hatása is, hiszen ez jelentős mértékben visszafogja a beruházásokat is. Ezért attól, hogy az egyik eleme nem teljesül a válság ismérveiről szóló listának még nem mondhatjuk azt, hogy nincs is gazdasági krízis. Az Opten által kezelt adatokból az a következtetés vonható le, hogy gazdaságunk csak hosszabb idő alatt lesz képes ismételten talpra állni. Ezért nem osztom azokat a véleményeket, amelyek gazdasági visszapattanásra számítanak.

Saját adataik szerint a cégek minderre hogyan reagálnak?

Azt gondolhatnánk, hogy a recesszió közvetlenül hatott a cégtrendekre, alapításokra, illetve megszűnésekre, bedőlésekre. Azonban a tapasztalatok szerint maga a makrokörnyezet befolyása nem egyértelmű. Például a világjárvány alatt gazdaságilag egyáltalán nem volt indokolt, hogy több cég született, mint amennyi megszűnt. Ez sokkal inkább annak volt betudható, hogy ebben az időszakban sok dolgozót elküldtek a korábbi munkahelyéről, s ők kényszervállalkozásokat alapítottak. Az elmúlt évben megfordult a trend: ismét több cég szűnt meg, mint amennyi alakult, s ez a tendencia 2023-ban is folytatódott.

Mindez hogyan zajlott?

Ha a megszűnés olyan végelszámolással történik, ahol a tulajdonos úgy gondolja, hogy cégét nem szándékozik tovább működtetni, és bezárja, nem hagy maga után tartozásokat, akkor ez gazdasági szempontból nem okoz gondot. Sőt, ebből még előny is származhat, mert, ha voltak versenytársai, akkor a megmaradt cégek megerősödhetnek, s tisztult a gazdaság maga is. Számosan azonban nem így jártak el: vagy túl későn vették észre a problémákat, vagy nem voltak hajlandóak elfogadni azt a tényt, hogy pénzügyileg összeomlottak. Gyakran nagyobb összegű kifizetetlen számlákat hagytak maguk után, ami nehéz helyzetbe hozhatja a beszállítóikat és az alvállalkozóikat, kiemelten az alacsony likviditású kkv-kat. Ezért is fontos, hogy objektíven tudják megítélni a cégek partnereik fizetőképességét, ezzel jelentősen csökkenthetik annak kockázatát, hogy lánctartozásokba sodródnak.

Mit mutatnak a számok?

A világjárvány előtt évente átlagosan 5 ezer céget számoltak fel, idén pedig véleményem szerint 21 ezernél is többet fognak, ami nagyon nagy különbség! Ez a csúcs felülmúlja a 2008-2009-es világválság időszakában tapasztalt 12 ezres tetőzést is. De ne feledjük: a világjárvány időszakában az adóhatóság blokkolt egyes eljárásokat, amelyeket csak 2022-ben oldottak fel. Amíg ezek az ügyek eljutottak a felszámolásig, az hosszú időt vett igénybe. Jelentős részük ugyanis a kényszertörlésből fordult át felszámolásba, és szintén ki nem fizetett számlákat hagytak maguk után, ami a gazdaság többi szereplőjére, elsősorban a kkv-kra komoly veszélyt jelent. Bár az ilyen tömeges bedőléseket a nagyvállalatok is megérzik, de ezek „statisztikailag” számolnak az ilyen jellegű helyzettel. Összességében Magyarországon minden huszonötödik vállalkozást egy éven belüli felszámolás fenyeget, ami nagyon sok!

Az egymillió vállalkozás országa vagyunk, nem túlzott ennyi cég egy ekkora gazdaságban?

A lakosság lélekszáma nem indokolja a félmillió társasvállalkozás, és közel ugyanennyi egyéni vállalkozás meglétét. Ugyanis nem rendelkezhet mindenki olyan üzleti háttérrel, tapasztalattal, hogy céget tudjon vezetni, mert – ne felejtsük el - ez is egy szakma. Szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy valaki az alap szakmájához ért. A cég vezetéséhez ugyanakkor kell egy áttekintő tudás, mint könyvelés, jogi alapok, még akkor is, ha együtt dolgoznak megfelelő szakértőkkel. Ne feledjük, a mikrovállalkozások jelentős részét nagyon nehéz cégként értelmezni, inkább csak magánszemélyekként, akik gazdasági tevékenységet végeznek. Ezek ugyan működőképesek lehetnek, ám a kormányzatnak ügyelnie kell arra is, hogy felesleges bürokratikus terhekkel ne terheljék ezeket, ne nehezítse az életüket.

A legnagyobb mozgás az építőipari cégeknél történt. Hogyan ítéli meg a szektorban működő vállalkozások helyzetét?

Az ágazatnak komoly súlya van a magyar gazdaságban, az elmúlt két évben nagyon jelentősen húzta feljebb a teljesítményét. Nem az a gond, hogy idén nagyon visszaesett a termelésük, hanem az, hogy ez a tendencia jövőre is vélhetően folytatódik. Erre következtethetünk például az alacsony szerződésállományból. Ha a tervező asztalon nincsenek ott a projektek, akkor – mivel hosszú ez a folyamat –, az elkövetkező egy-másfél évben ezek az ingatlanok fizikailag nem jöhetnek létre. Ezért a megrendelések hiánya miatt megnőtt a cégmegszűnések száma. Emellett a jelenlegi, még mindig kedvezőtlen kamatkörnyezetben, nem sokan vesznek fel hitelt, s a továbbra is kiemelkedően magas infláció sem kedvez az építőipar fellendülésének. Ugyanakkor az ágazatra nagyon is ráfér a megtisztulás, mivel a munkavállalói állomány jelentősen felhígult a világjárvány alatt. Akinek nem volt munkája másutt, akár egy hét múlva már kőművesnek is jelentkezhetett, és valahol fel is vették őket. Azt mondják – nyilván sarkítva, - hogy egy újonnan alakult építőipari cég jellemzően négy fős, mert ennyien férnek be egy személyautóba. Ők minden szakipari feladatra vállalkoznak, ami csak adódik. De az már a megrendelő felelőssége is, hogy kivel „fog kezet”.

És a munkahelyet váltók meg is maradtak új helyükön?

Ha valamennyit beletanultak, s ezután úgy érezték, hogy van helyük az ágazatban, akkor igen. Sokan továbbra is ott vannak a pályán. Viszont ők nem igazi szakemberek. Ha olyanok dolgoznak ezen a pályán, akik nem szakemberek, akkor ebből sok probléma adódik. Ennek is betudható, hogy az építőiparnak a mostani időszakban az egyik fő feladata, hogy részben garanciális javításokat végezzen, amely az elmúlt egy-két év „dübörgése” nyomán átadott ingatlanok és felújítások sokszor gyenge minőségének a következménye. A kormány nemrégiben olyan jogszabályt fogadott el, amely könnyebben betölthetővé tette a szakképzettséghez kötött munkaköröket. Nyilván, aki kiesik a középiskolákból, az így könnyen tud állást találni. S mivel viszonylag magas béreket adnak néhány területen, ez el is húzza a fiatalok egy részét a továbbtanulástól.

Miképpen képzelhetők a jövő kis- és közepes vállalkozásai?

A kormányzat által becsült jövő évi növekedés számomra optimistának tűnik. A várakozó uniós kifizetéseknek fontos szerepe lehet, de a problémák egy része hosszabb távú. Éppen ezért a kkv-knak arra kell törekedniük, hogy ne egy lábon álljanak. Egy beszállító kör részének lenni jó dolog, de ha csak egy nagyvállalatnak szállítanak, akkor olyan mértékű függőségnek teszik ki magukat, ami cégszinten megengedhetetlen. Ezért még a legkisebbeknek is minimum két-három lábon érdemes állniuk, hogy stabilnak mondhassák magukat. Itt komoly jelentősége lesz a fenntarthatóságnak. Bár a kkv-k számára a fenntarthatósági jelentés elkészítése csak 2027 után lesz kötelező, azonban a beszállítói láncokon keresztül a megfelelő adatszolgáltatást sokkal előbb ki fogják kényszeríteni a nagyvállalatok. Ha ennek nem tudnak megfelelni, akkor kieshetnek ezekből a beszállítói láncokból. Az Opten ingyenesen a kkv-k részére rendelkezésre bocsátott olyan kérdőíveket, amelyek segítenek számukra „belőni”, hogy hol is tartanak. Kiszámítjuk például számukra a szén-dioxid kibocsátásukat, mert úgy gondoljuk, hogy ez nekik nehézséget okozhat. A fenntartható fejlődés költségeit részben feltehetően a nagyvállalatok fogják állni a beszállítóik számára, hogy teljes lánc szinten megfeleljenek a követelményeknek.

 


Névjegy
Csorbai Hajnalka az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója eredetileg mérnök-fizikusként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol MBA- és PhD-fokozatot szerzett. Jelenlegi pozícióját 2006 óta tölti be. Munkatársaival, statisztikai módszereket alkalmazva, 25 évre visszamenőlegesen vizsgálják a teljes hazai cégadatbázist, s ebből következtetéseket vonnak le az előrejelezhető eseményekre, különös tekintettel a felszámolásra, a fizetésképtelenné válásra. A cég feladatának tekinti, hogy tanácsokkal lással el a kisebb cégeket a várható kockázatok kezeléséhez.

(Népszava)

Címlapkép: Bezárt üzletek - Forrás: Metropol
gazdaság
CSŐD
Interjú
opten
CSORBAI HAJNALKA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.13. - 06:31
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Románia, az első uniós ország, amely törvényben elismerte a szülői elidegenítését mint gyermekbántalmazást 

    Románia az első uniós ország, amely törvényben elismerte a szülői elidegenítést, mint gyermekbántalmazást 

  • A nagy átverés

    A nagy átverés

  • Nyílt levelet írt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a kormányközeli kutatóintézetekhez

    Nyílt levelet írt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a kormányközeli kutatóintézetekhez

  • Az eddig ismert e-kereskedelem végét okozhatja Magyarországon a Temu

    Az eddig ismert e-kereskedelem végét okozhatja Magyarországon a Temu

  • Elölről kezdik a csengeri örökösnő perét

    Elölről kezdik a csengeri örökösnő perét

  • 14,5 milliárd forintnyi útfelújítást ígért a megye fideszes vezetője, de csak 1,5 milliárdnyi készült el belőle

    14,5 milliárd forintnyi útfelújítást ígért a megye fideszes vezetője, de csak 1,5 milliárdnyi készült el belőle

  • Izrael szokatlanul kemény közleményben tiltakozik, hogy a volt iráni elnököt Budapestre hívták

    Izrael szokatlanul kemény közleményben tiltakozik, hogy a volt iráni elnököt Budapestre hívták

  • Magyar Péter országjárásán elkezdte blokkolni az internet- és mobilelérést a titkosszolgálat

    Magyar Péter országjárásán elkezdte blokkolni az internet- és mobilelérést a titkosszolgálat

  • Megeshet, hogy itt-ott esni fog

    Megeshet, hogy itt-ott esni fog

  • Közös értékekről tart előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Ludovikán

    Közös értékekről tart előadást Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Ludovikán

  • Reagált a Fidesz és a magyar katolikus egyház a gyónási titokról szóló törvényjavaslatra

    Reagált a Fidesz és a magyar katolikus egyház a gyónási titokról szóló törvényjavaslatra

  • Bejelentette Vlagyimir Putyin: Oroszország kész megállapodni a Nyugattal, de van egy feltétel

    Bejelentette Vlagyimir Putyin: Oroszország kész megállapodni a Nyugattal, de van egy feltétel

  • A Nézőpont is Magyar Péter pártját méri a legerősebb ellenzéki pártnak

    A Nézőpont is Magyar Péter pártját méri a legerősebb ellenzéki pártnak

  • Megszakították a Boeing első, embert szállító űrjárművének indítását

    Megszakították a Boeing első, embert szállító űrjárművének indítását

  • Rezsicsökkentés: egy kamu véget ért

    Rezsicsökkentés: egy kamu véget ért

  • Ma lejár a kompenzációs listák és a vármegyei listák bejelentésének határideje

    Ma lejár a kompenzációs listák és a vármegyei listák bejelentésének határideje

  • Legalább 30 milliárd forintért vett külföldi ingatlanokat az Orbán-kormány, akad köztük palota és kúria is

    Legalább 30 milliárd forintért vett külföldi ingatlanokat az Orbán-kormány, akad köztük palota és kúria is

  • Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

    Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

  • Érdekes memóriazavarban szenved Szijjártó Péter - régi-új nagykövetség nyílik Budapesten

    Érdekes memóriazavarban szenved Szijjártó Péter - régi-új nagykövetség nyílik Budapesten

  • Baloldali választási „karambol” Józsefvárosban

    Baloldali választási „karambol” Józsefvárosban

  • Matematikával folytatódik az idei érettségi, új témakörökkel találkozhatnak a diákok

    Matematikával folytatódik az idei érettségi, új témakörökkel találkozhatnak a diákok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element