A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére.
A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.
2015-ben az Átlátszó elsőként írta meg, hogy az Orbán-kormány 600 millió forint európai uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra, amelynek ünnepélyes, a miniszterelnök által megtartott avatója 2016. április 30-án volt. A kisvonat azóta jár oda-vissza a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között, a középső állomásához pedig azóta épült egy csónakázótó is közpénzből. 2017-ben a portál kiperelte a kisvasút uniós pályázatát, amely kitért arra is, hogy a kisvasút valószínűleg veszteséges lesz, s ez az évek során valósággá vált.
A kisvasút indulása óta több cikkben is foglalkoztunk a gazdálkodási és utasforgalmi adatokkal, évről-évre kikértük közadatigénylésben a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, valamint a jegyeladások számát a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), ami EU-s pénzt kapott a kormánytól a létrehozására, és az üzemeltetést végezte. Mindig ugyanaz látszott az adatokból: a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között ingázó járatok működtetése minden évben veszteséges volt, de egyben matematikai csoda is, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva szinte mindig 0-ra (néha 5-re) végződött az egy nap alatt eladott jegyek száma.
„Teljesen életszerűtlennek tűnik, hogy a jegyvásárlók száma majdnem minden nap egy tízzel osztható számot ad ki. Soha nincs egy 17 vagy 23 fős osztály 2-3 tanárral, nincsenek 2-3-4 tagú családok vagy 8-15 fős kirándulócsoportok, mint a valóságban mindenhol máshol. A felcsúti kisvasút jegyeladási számaiban nincsenek ilyen utasok, vagy ha vannak is, ügyesen együtt utaznak úgy, hogy minden nap szép kerek, tízzel osztható számot produkáljanak.” – írta az Átlátszó erről 2022 tavaszán, amikor legutóbb foglalkoztak a témával.
Akkor a kisvasút 2021. augusztus 31-ig elért „eredményeit” összesítették: 2016-os indulása óta addig 32,8 millió forint mínuszt termelt. Tavaly augusztusban aztán egy újabb közadatigénylést adtak be a FUNA részére, hogy megtudják a 2021 és 2023 szeptembere közötti jegyeladási, valamint gazdálkodási adatokat. A válaszra azonban hiába vártak, és a felcsúti focialapítvány az emlékeztető üzenetükre sem reagált, ezért bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
2021-ben letelt az 5 év, lezárult a projekt
A hatóság 2023 december közepén küldte meg az ügyben lefolytatott vizsgálata eredményét. Eszerint a FUNA arról tájékoztatta a NAIH-ot, hogy korábban a kisvasút EU-s finanszírozása miatt adták ki az Átlátszó által kért adatokat, a projekt azonban 2021 szeptemberében befejeződött.
A FUNA az európai uniós támogatás felhasználásával megvalósuló KDOP-2.1.1/E-15-2015-0001 azonosítószámú »Felcsút-Alcsútdoboz szakaszon kisvasúti útvonal turisztikai célú fejlesztése« című projekt kedvezményezettjeként a korábbi években előterjesztett közérdekű adatigényléseire közérdekből nyilvános adatként szolgáltatott adatokat az Ön részére a tárgyi projekttel összefüggésben. A projekt 2021. szeptember 13-án a Magyar Államkincstár Fejér megyei Igazgatósága által a 4/2011 (I.28.) Korm.rendelet előírásainak megfelelően lezárult.
A FUNA nyilatkozatában hivatkozott kormányrendelet 5 évnyi fenntartási időszakot ír elő az uniós finanszírozású projektek esetében, és mivel a felcsúti kisvasút 2016. május 1-jén kezdte meg üzemszerű működését, 2021 májusában lejárt ez a határidő. Az ellenőrzést végző állami szerv, a Magyar Államkincstár Fejér megyei Igazgatósága pedig a jelek szerint mindent rendben talált, ezért le is zárta az ügyet.
A FUNA cége nem reagál
A felcsúti focialapítvány azt is közölte a NAIH-nak küldött tájékoztatásában, hogy a Vál-völgyi Kisvasút néven futó attrakciót a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft. üzemelteti (azt nem mondták meg, hogy mióta), ezért a FUNA nem is adatkezelő a témában. Annak ellenére sem, hogy hozzátették – és a cégjegyzékben is egyértelműen látszik –, hogy a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft. tulajdonosa nem más, mint a focialapítvány.
Vagyis a FUNA azt állítja, hogy fogalma sincs olyan adatokról, amit a saját, 100%-os tulajdonában lévő cég kezel. Jogilag persze igazuk lehet, hivatalosan nem adatkezelő az alapítvány a témában, ezért a NAIH válaszának kézhezvételét követően, 2024 január elején beadott egy külön adatigénylést a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft.-nek az Átlátszó. Ebben ugyanazokat a kérdéseket tették fel, amiket korábban a FUNA évről-évre megválaszolt:
- hány vonat közlekedett naponta
- hány jegyet adtak el naponta
- mennyi bevétel származott a kisvasút jegyeinek értékesítéséből
- mennyibe került a kisvasút üzemeltetése (munkabérek, üzemanyag stb.)
A cég azonban az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidőn belül nem reagált az adatigénylésünkre, ezért január végén küldtünk neki egy emlékeztető üzenetet – arra sem válaszoltak. Honlapjuk és telefonos elérhetőségük nincs, így nem tudjuk másképpen felvenni velük a kapcsolatot. A kisvasút üzemeltetésével kapcsolatos adatoknak nincs nyoma sem a a Pro-Kvóta 2004. Nonprofit Kft., sem a tulajdonos focialapítvány 2022-es beszámolóiban, a 2023-as mérlegeik pedig még nem elérhetők.
A portál ismét bejelentést tesz a NAIH-nál, de a cég nagy valószínűséggel arra fog hivatkozni, hogy nem ők kaptak a kisvasútra EU-s pénzt, plusz – ahogy a FUNA közölte – le is járt már a projekt ötéves fenntartási időszaka, és nem közpénzből működtetik, ezért nem kötelesek adatokat szolgáltatni róla.
Nagy eséllyel tehát mostantól már nem fogjuk megtudni, hogy hányan utaznak a felcsúti minivonattal és a kisvasút milyen eredményekkel működik, de a korábbi években megkapott adatok alapján évi 5-10 millió forintos veszteséggel lehet számolni. A kormány által belefektetett 600 millió forintnyi EU-s támogatás pedig így soha nem fog megtérülni. (Átlátszó)