Meglehetősen polarizált a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 15-ször annyi jut megélhetésre, mint az ország legszegényebb térségeiben.
A Pénzcentrum birtokába jutott, település szintű statisztikák szerint az országban közel ezer olyan település van, ahol az évi 1 millió forintot sem éri el az egy lakosra jutó nettó jövedelem. Ezzel szemben a 100-at sem éri el azon települések száma, ahol átlépi a 2 milliót ugyanez a mutató. A legszegényebb településeket bemutató cikkünk után most mutatjuk az ország 10 leggazdagabb lakóhelyét is.
Jólét tekintetében elképesztően polarizált a magyar társadalom: a Pénzcentrum birtokába jutott statisztikák szerint ugyanis a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 15-ször kisebb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, mint a leggazdagabb településeken. Nem véletlen, hogy nemrég kiderült, hogy az európai uniós szegénységi kritérium alapján a magyar lakosság 70 százaléka szegénységi szint alatt él, és további 18-20 százaléka pedig az ennél súlyosabb nyomorsági szint alatt van.
Csak emlékeztetőül, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) település szintű statisztikái szerint Felcsúton volt a legalacsonyabb az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2021-ben, Orbán Viktor szülőfalujában alig több mint 173 ezer forintból kell gazdálkodnia éves szinten fejenként a lakosoknak. Később persze a felcsúti adatokkal kapcsolatban kiderült, hogy a módszertan okoz furcsaságokat. Ugyanakkor a teljes, több ezer települést tartalmazó lista egyértelműen igazolta, hogy komoly életszínvonalbeli különbségek vannak Magyarországon, melynek egyik végletét a legszegényebb települések kikválóan reprezentálták. Most viszont jöjjön a másik véglet, azaz a leggazdagabb magyar települések toplistája.
Mindenki (tíz)milliókat keres ezeken a településeken
Mint azt korábbi cikkünkben Madár István, a Portfolio vezető elemzője kifejtette: "Mivel a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről." Ugyanakkor azt is hozzátette, és ez nem csak a legszegényebb településekre vonatkozóan, hanem az alábbi toplista esetében is mérvadó: "Ugyanakkor, mint minden statisztikának ennek is vannak korlátai, ami miatt nem biztos, hogy teljesen pontosan jeleníti meg a települések közötti jövedelemkülönbségeket, illetve hogy ezt pontosan tükrözi a településkép. A mutató nem számol például az egyéb típusú, például vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel."
Nagyon kicsi településeken előfordulhatnak extremitások, ahol néhány gazdag kiköltöző húzza fel az átlagot. Sajátos az agglomeráció helyzete, az ott élő magas jövedelműek költéseinek jelentős része ugyanis nem a településen jelentkezik
- tette hozzá Madár István.
Ilyen extremitások a 10 leggazdagabb településen is megfigyelhetőek, ilyen például mindjárt a képzeletbeli dobogó legfelső fokán álló borsodi település, amelynél a mindössze 14 főt kitevő lakosságot vélhetően egyetlen (max néhány fő, amennyiben a magas presztízsű foglalkozásokat űzők mutatóit nézzük) jól fizetett munkavállaló húzta fel az élre. Ugyanez lehet a helyzet a lista 6. helyén tanyázó, mindössze 140 fős, baranyai településnél is, ahol az egyéb mutatók is inkább arra engednek következtetni, hogy a lakosság javának nem kiemelkedő a jóléte.
Az ugyanis a legjobban prosperáló településeken jól látszik, hogy miközben meglehetősen alacsony a munkanélküliségi ráta, addig az álláskeresők csak kisebb hányada aluliskolázott, illetve kifejezetten erős a magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya. És akkor nézzük, hogy a TeIR adatbázisában elérhető legfrissebb, 2021-re vonatkozó, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem alapján melyek Magyarország leggazdagabb települései, és ezeken a településeken milyen egyéb gazdasági-társadalmi mutatók társulnak a jövedelmi viszonyokhoz. Íme:
10. Diósd
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2 450 212,80 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,7
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 14,3
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 50,8
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 454,5
9. Budajenő
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2501663,30 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 9,1
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 52,6
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 393,1
8. Nagykovácsi
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2518623,00 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 5,1
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 55,5
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 404,7
7. Győrújfalu
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2523758,60 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,7
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 7,1
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 43,8
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 384,4
6. Ózdfalu
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2579148,80 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 17,5
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 63,6
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 9,2
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 338,2
Magyarország településszerkezete jövedelmi sávok alapján
Érdemes kicsit a számok mögé nézni úgy is, hogy megnézzük, hány olyan település van Magyarországon, ahol meglepően alacsony az egy lakosra jutó nettó jövedelem, és hány olyan, amelyen meglehetősen jól élnek az emberek. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy pusztán a települések darabszámát tekintve, a társadalmilag kívánt "piskóta-forma" helyett inkább "piarimis-formát" képez az ország jövedelmi sávok alapján vizsgált településszerkezete. A Pénzcentrum birtokába jutott, település szintű statisztikák szerint ugyanis az országban közel ezer olyan település van, ahol az évi 1 millió forintot sem éri el az egy lakosra jutó nettó jövedelem. Ezzel szemben a 100-at sem éri el azon települések száma, ahol átlépi a 2 milliót ugyanez a mutató. Na persze ez csak annyit mutat, hogy az országban járva jellemzően szegényebb települések sorakoznak, ahhoz viszont már a lakosságszámmal kell kiigazítani ezeket a mutatókat, hogy megtudjuk, mennyire centralizálódik a vagyon egyes településekre Magyarországon. Ez utóbbit cikksorozatunk következő részében fogjuk körbejárni.
5. Üröm
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2679643,00 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 7
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 53,2
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 412,9
4. Herceghalom
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2681826,50 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 1,1
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 40
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 45,4
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 388,5
3. Paks
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2704933,70 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 2,2
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 43,2
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 31,8
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 528,1
2. Telki
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 2873686,00 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,6
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 20
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 63
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 395,4
1. Tornakápolna
- Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem: 4304219,40 Ft/év
- Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 4,6
- Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 0
- Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 63,6
- Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 1250