Bár a törvény szerint járna, de a biztosítóknak más az álláspontjuk.
Péternek egy októberi reggelen egy másik autós nem adta meg az elsőbbséget egy jobbkezes utcában. A sofőr elismerte a vétkességét, annak rendje és módja szerint kitöltötték a kárbejelentő lapot, majd eljuttatták az illetékes biztosítóhoz. A szervizben 1,7 millió forintos javítási költség került a munkalapra. Azonban ekkor Pétertől egy ismerőse megkérdezte: és mi van az értékcsökkenési kártérítéssel? Pórul járt autótulajdonosunk ilyesmiről még nem hallott. Nem véletlenül: bár a biztosítókat törvény kötelezi arra, hogy felhívják a károsultak figyelmét erre a tételre, valójában gyakran megfeledkeznek róla.
– Három éve foglalkozunk értékcsökkenési kártérítéssel – kezdte Dobi László, a karteritesed.hu oldal ügyvezető-társalapítója. – Az én történetem úgy indult, mint minden átlagosnak mondható ráfutásos baleset, az autó eleje és hátulja egyaránt összetört, és az egyik sofőr édesapja a helyszínelés közben figyelmeztetett: mindenképpen kérjem az értékcsökkenési kártérítést, hiszen ez egy új autó. Megjegyzem, akkor már több mint 20 éve vezettem, de erről még sosem hallottam. A K&H biztosító első körben 350 ezer forintot akart adni ezen a jogcímen, majd sok levelezés, Melegh Gábor műszaki szakértő megkeresése és szakvéleménye után végül 865 ezerre tornáztam fel ezt az összeget.
A weboldal ötlete ezután született meg, azzal a céllal, hogy minél több autóssal megismertessék az értékcsökkenési kártérítéshez való jogukat, illetve segítséget nyújtsanak a károsultaknak az ügyintézés során.
A portálon elérhető egy kalkulátor, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, milyen összegű értékcsökkenési kártérítés járhat neki, ha nem a saját hibájából törik össze az autója.
De mit is jelent ez az értékcsökkenés? Az MNB definíciója szerint a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező. A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni. Hétköznapi nyelven: a gépkocsit ugyan megjavították, azonban a piaci értéke kisebb lett, mivel már sérült autónak számít. A különbség igen jelentős lehet, ezt bárki ellenőrizheti, ha felkeres egy használt autókat hirdető oldalt.
Az értékcsökkenési kártérítés ezt az árkülönbséget hivatott kiegyenlíteni. Ezt támasztja alá a Polgári törvénykönyv 6:522. §-a is. A jogalkotó álláspontja szerint a teljes kárt fedezni kell a kötelező felelősségbiztosítás terhére. Sőt, a jogalkalmazó is egyetért ebben a kérdésben, szerinte is jár az értékcsökkenés ellenértéke a károsultnak (lásd: Kúria Pk. 49. számú állásfoglalása) a biztosítás terhére, ha akáresemény és a károsult jármű piaci értékében bekövetkezett értékcsökkenés közötti ok-okozati összefüggés vitathatatlanul fennáll.
Az elérhető statisztikák alapján évente csaknem 40 ezer olyan baleset történik hazánkban, amikor a biztosítónak tájékoztatni kellene a károsultakat erről a kártérítésről.
Az erre vonatkozó jogszabály néhány helyen nem fogalmaz teljesen egyértelműen, talán ennek tudható be, hogy a biztosítók úgy érzik: nem kötelességük a vétlen sofőrök figyelmét felhívni arra, hogy magasabb összegű kártérítésre jogosultak, mint pusztán a javítási költségek térítése. Dobi László szerint Magyarországon nagyságrendileg évente összesen 4-6 milliárd forintról beszélhetünk, amit nem kapnak meg a károsultak, bár járna nekik.
Megfigyelhető, hogy a biztosítók gyakran hivatkoznak arra: a saját (!) jogértelmezésük szerint az értékcsökkenési kártérítés eleve csak abban az esetben jár, ha a gépjármű nem idősebb 6 évnél, és nem futott többet, mint 60 ezer kilométer. A valóság azonban az, hogy a kgfb tekintetében kizárólag a jogszabályi előírások és az azok alkalmazása során kialakult egységes bírói gyakorlat az irányadó. Azok pedig nem tartalmaznak semmiféle korlátozást vagy felső határt a jármű életkorára, futásteljesítményére, származására, kártörténeti előéletére vagy tulajdonjogára vonatkozóan.
Dobi László végül jelezte: fontos tisztába lenni azzal, hogy a jogosan követelt értékcsökkenési kártérítés akár bírói úton is kikényszeríthető, és az elévülési idő öt év. A vonatkozó jogszabályok értelmében a károsultak részére a biztosító köteles minden, az igényérvényesítéshez szükséges költséget megtéríteni, ide értve a szakértői vélemények vagy akár a jogi képviselet díját is.
– Baleset után általában a sérült járművet elvisszük egy javítóműhelybe, és ott adunk egy megbízást minden típusú, az autóval kapcsolatos kárügyünk intézésére, de ott többnyire csak a javítási költségeket továbbítják a biztosítók felé – vázolta a probléma gyökerét Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. - A biztosító tökéletesen tudja, hogy az értékcsökkenési kártérítéssel is tartozik. Valóban nem etikus tőlük, hogy nem jelzik az ügyfélnek, hogy milyen típusú kárigényekkel lehet élni. A biztosítók alaposan kivizsgálják a kárbejelentéseket, azt nagyon tudják, hogy mit nem kell kifizetniük, de jó lenne, ha ez az alaposság arra is kiterjedne, hogy mi mindenre terjed ki a biztosítás, amit esetleg nem is tud az ügyfél, de jogos követelés. Az értékcsökkenési kártérítésnél sokkal szélesebb körű kártérítési igényt lehetne jelezni, a kgfb kiterjed például arra is, hogy ha a károkozó autóban utasok is ültek, és megsérülnek, vagy anyagi káruk keletkezik a baleset következtében, akkor ezek megtérítésére is be lehet nyújtani kárigényt a biztosítónak. A biztosító azonban nem hívja fel a károsultak figyelmét arra, mi mindent lehetne még bejelenteniük, hiszen a társaságoknak jobb, ha ezekről nem tudnak az emberek. Ha egy ügyfél rajtuk keresztül intézi a kárigény bejelentését, ők természetesen minden szükséges információt megadnak neki, de sajnos a kárrendezési folyamatba nagyon ritkán vonják be az alkuszokat - tájékoztatta lapunkat a kommunikációs vezető.
A Népszava megkereste az MNB-t mint a biztosítók felügyeleti szervét, hogy kaptak-e már bejelentést, panaszt a biztosítók ezen gyakorlatával kapcsolatban. A következő választ kaptuk: „Az MNB a biztosítókkal kapcsolatos – szinte kivétel nélkül helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – vizsgálatai során, illetve folyamatos felügyelés keretében a biztosítók kárrendezési gyakorlatát is ellenőrzi. A felügyelet az elmúlt időszakban több biztosítóval szemben is hozott intézkedést azoknak a kgfb-vel kapcsolatos kárrendezési, illetve ügyfél-tájékoztatási, adatszolgáltatási gyakorlata miatt (nem a kérdésben említett témában).” (Népszava)