A jövedelmi szegénységre vonatkozó ábrákon hatalmas kiugrás jelent meg pont a szegénységi küszöb fölötti sávban 2017 után.
Ez nem lehetett természetes sem az ezt kimutató kutatók, sem a KSH korábbi elnökhelyettese szerint. Tudományos elemzés vitatja a KSH szegénységi adatainak hitelességét.
Furcsa dolgokra figyeltek fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi szegénységi adataiban magyar kutatók, a hivatal nem tisztázta kétségeiket, holott a korábbi elnökhelyettese szerint „természetes módon nem alakulhattak így” az adatok – írja a Válasz Online, amely a két kutató feltáró tudományos elemzését is közölte. Ebben Tátrai Annamária, az ELTE és Gábos András, a Tárki kutatója arra jutott, hogy
a KSH 2017 után olyan szegénységi adatokat kezdett közölni amelyek felvetik a szakmai tévedés vagy a manipuláció lehetőségét.
A kutatók azután kapargatták meg a kérdést, hogy a gyermekszegénység növekedését megbecsülni igyekvő ENSZ-szervezetnek, az UNICEF-nek is feltűnt egy furcsaság: rengeteg család jövedelme csoportosul éppen a szegénységi küszöb fölött. A kutatók az Eurostat alapján is ellenőrizték az adatokat: száz eurós oszlopokban csoportosították az előbb a magyar gyerekekre, aztán a teljes népességre, majd az egyedülállókra vonatkozó jövedelmi adatokat. Ezek alapján hisztogramokat, görbéket rajzoltak, amelyeken 2017-től kezdődően mindegyiken feltűnt egy torony (ami azt jelzi, hogy nagyon sokan esnek ebbe a sávba), pont a szegénységi küszöb feletti 100 eurós sávban, miközben az alatta lévő sávok foghíjasak maradtak.
Gyanúsan nagy kiugrás - Forrás: Válasz Online / Tátrai Annamária, Gábos András
A görbe ilyetén eltorzulásával párhuzamosan pedig a KSH „elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni”, például, hogy 2015–2020 között 63 százalékkal esett a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma sokkal kisebb arányban esett vissza. Amikor erre rákérdeztek, a hivatal nem tartotta problémásnak.
A kutatóknak más is feltűnt: 2020-ban 322 olyan egyfős háztartást találtak, ahol az euróban mért jövedelem a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezik, ami tízmilliomod pontosságot jelez, ami véletlenszerűen nem fordulhat elő. Ráadásul amikor a fentebb taglalt görbéket a KSH kutatószobájában elérhető állományon is feldolgozta összevetés céljából Tátrai Annamária, közölték vele, hogy adatvédelmi okok miatt sem az adatokat, sem a számításokat nem viheti ki onnan, amire még nem volt példa szerinte.
Arra már mások figyeltek fel – többek között a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője Huszár Ákos, aki korábban a KSH-nál dolgozott, és a létminimum-számítással kapcsolatos viták idején távozott, amikor egy számítási varázslattal megfelezték a szegények számát –, hogy 2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.
A kutatók elkeserítőnek látják a történteket, és jelezték, azért írtak tanulmány, mert szerették volna felhívni a társadalom figyelmét, hogy kulcsfontosságúak a hiteles adatok, viszont a tapasztaltak alapján megrendült a bizalmuk a hazai jövedelemadatok megbízhatóságában.
A lap emlékeztetett: a kérdéses időszakot megelőzően rendszeresen kritizálta a kormányt az ellenzék a romló szegénységi adatokkal, de 2017 után már nem volt miért. A cikkből az is kiderül, hogy az épp a szegénységi küszöb fölé kerülők nagy száma 2023 után visszaesett, 9 éves mélypontra zuhant a szegénységi index és megduplázódott a gyerekszegénység, a nyugdíjas szegénységi ráta pedig 2022-es 14,7-ről tavalyra 24,2 százalékra nőtt. Mindez azt követően, hogy a magyar kutatók jelzésein kívül nemzetközi észrevételek is érkeztek, hogy gond van a relatív jövedelmi szegénység adataival. (hvg.hu)
A Központi Statisztikai Hivatal válasza a Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival című, a Válasz Online felületén 2025. április 2-án megjelent cikkben jelzett állításokra
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) működésében és az adatok feldolgozásában egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el. A szegénységi adatok forrását képező EU-SILC-adatfelvétel eredményeit az Eurostat minden évben validálja, ezt követően saját adatbázisában publikálja. A statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan, pontosan kommunikálja az eredményeket. A szándékos manipuláció vádját a KSH visszautasítja.
A hivatal 2018-ban módszertani fejlesztést hajtott végre az EU-SILC-adatok feldolgozásában az adatminőség fejlesztése érdekében. Ennek részeként a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához egyedi szinten, közvetlenül a NAV és a MÁK adminisztratív kereseti adatai kerülnek felhasználásra. A jövedelem eloszlásában jelentkező kiugrások, illetve sűrűsödési pontok az adminisztratív adatforrásból származó kereseti adatoknál is megfigyelhetők a közfoglalkoztatási bér, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum vonatkozásában.
.jpg)
Az EU-SILC-adatfelvétel jövedelemeloszlásában megfigyelhető kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával. A nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években legfeljebb csak kismértékben tért el egymástól, ebből következően részben magyarázható a jövedelmeknek a szegénységi küszöb körüli torlódása. 2023-ban az ezzel kapcsolatos kutatói megkeresésre válaszul a hivatal jelezte, hogy – sok uniós tagállamhoz hasonlóan – a következő években a KSH végrehajtja az EU-SILC-állományok nagyrevízióját a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével. Az adatállományok 5 évre visszamenő, teljes körű revíziója folyamatban van, a hivatal az eredményeket 2025 II. félévében publikálja.
Ezen túlmenően 2023-ban a becslési eljárás további pontosítására és finomhangolására került sor, amelyet a nagyrevízió keretében visszamenőlegesen is alkalmazni fogunk. Ugyanakkor a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását.
Az EU-SILC-adatfelvétel egy mintavételes felmérés, a válaszadók önbevallás alapján szolgáltatják az adatokat. A mintavételes felvételek sajátja, hogy a becslésekhez meghatározott mintavételi hiba tartozik.
A cikkben leírtakkal ellentétben 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány értéke nem mutatott jelentős különbségeket, 12,8 és 12,1% között mozgott. Az egyes évek adatai közti változás a mintavételi hibahatáron belül (kb. +/– 1,5 százalékpont) volt.
Relatív jövedelmi szegénységi arány alakulása, 2017-2023
|
Megnevezés |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
|
Relatív jövedelmi szegénységi arány, % |
12,8 |
12,3 |
12,3 |
12,6 |
12,1 |
13,1 |
14,7 |
|
Szegénységi arány változása, százalékpont |
-0,6 |
-0,5 |
0,0 |
0,3 |
-0,5 |
1,0 |
1,6 |
A létminimummal kapcsolatos felvetésekre a KSH az elmúlt években már reagált. 2016-ban a hivatal sajtóközleményt adott ki, amelyben tájékoztatta a felhasználókat arról, hogy a szegénység mérésére onnantól kezdődően kizárólag – megegyezően az EU-tagországok gyakorlatával – a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés komplex mutatót használja. Emellett a hivatal honlapján megjelent egy tanulmány is, amely a létminimum-számítás megújításáról szólt.
Az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan a kutatószobában a kutatók biztonságos, zárt helyiségben érhetik el a kutatásra előkészített, közvetlen azonosításra alkalmatlan adatokat tartalmazó állományokat, a statisztikai adatok kiemelt szintű védelme, illetve az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok szigorú betartása mellett. A vonatkozó szabályokról a KSH honlapján nyilvánosan elérhető a kutatói tájékoztató:
https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/adatigenyles/ksh_kutatoi_tajekoztato.pdf
A hivatal a kutatónak a kutatószobában előállított eredményeket adatvédelmi ellenőrzést követően adja át, annak szakmai tartalmát nem vizsgálja, nem validálja. Az adatvédelmi ellenőrzés célja kizárólag az egyedi adatok védelme. Ezek a szabályok szintén az Eurostat ajánlásait, nemzetközi gyakorlatát követik, amelyek alapján a kutatószoba fennállása alatt számos kutató több száz kutatást végzett el és használta fel publikációjában az eredményeket. A cikkben említett esetben a KSH az előbbieknek megfelelően járt el, azaz a kutató által előállított eredmények adatvédelmi vizsgálata során a kutatót tájékoztatta arról, milyen módon juthat hozzá az adatokhoz, azonban a kutató a többszöri tájékoztatás ellenére sem reagált, igényét a továbbiakban nem jelezte a hivatal felé.
Az áltudományos cikkben szereplő állítások ellenére a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is hisz és elkötelezett az adatok valódi tudományos célú hasznosításának támogatásában, és változatlanul nyitott a kutatókkal folytatott szakmai párbeszédre, együttműködésre.
Központi Statisztikai Hivatal
