Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Európa széthullása

Külföld
2024.01.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ukrajnát nem a híres „kritériumok”* teljesítése alapján értékelik, hanem égető geopolitikai szempontok alapján.

Amikor 2022. február 28-án reggel, négy nappal az orosz támadás megindítása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentkezett a Facebookon, és felszólította Brüsszelt, hogy országát „egy különleges eljárás keretében és késedelem nélkül” vegye fel az Európai Unióba – akkor ezt senki sem vette igazán komolyan. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen persze azonnal lelkesedett: „Ők a mieink, magunk mellett akarjuk látni őket! A Tanács elnöke, Charles Michel azonban rámutatott, hogy vannak szabályok, és azokat Ukrajnának is be kell tartania. Zelenszkij tehát hivatalos kérelmet nyújtott be a tagjelölti státuszért. Ez Törökországnak tizenkét, Bosznia-Hercegovinának hat, Albániának pedig öt évébe telt. Ukrajna mindössze négy hónap után megkapta.

A gyors döntéssel a 27 tagállam állam- és kormányfői a Nyugat egységét és Kijev rendíthetetlen támogatását akarták demonstrálni. Ráadásul ez nem járt sok kockázattal: a folyamat „több évtizedet” is igénybe vehet, ahogy Emmanuel Macron akkor kifejtette. Most november 8-án azonban a Bizottság javasolta a Kijevvel, valamint Moldovával folytatott tárgyalások hivatalos megkezdését, és ezt az Európai Tanács jóvá is hagyhatja már a következő, december 14-15-i ülésén. Zelenszkij 2026-ig szeretné lezárni a folyamatot, míg Charles Michel 2030-ról beszél. Ha az eljárás ilyen frenetikus ütemben folytatódik, akkor hirtelen már igazán komolyan kell venni a dolgot.

Az európai vezetők ugyan azt ismételgetik, hogy szó sem lehet arról, hogy felhígítsák a belépés feltételeit, és hogy kiárusítsák az uniós tagságot. A korábbi jelöltekkel ellentétben azonban Ukrajnát nem a híres „kritériumok” – a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek védelme, a kiegyensúlyozott költségvetés stb. – teljesítése alapján értékelik, hanem égető geopolitikai szempontok alapján.

A bővítési projektek az 1990-es és 2000-es években élveztek prioritást, de már legalább egy évtizede leállni látszottak, Németország kivételével, amelynek gazdasága óriási hasznot húzott a keleti nyitásból. Más országok számára a bővítés a szociális ellátórendszerek, a bérek és az adók dömpingjét, az intézmények bénultságát, a nemzetközi politikában pedig a teljes kakofónia megjelenését jelentették.

Az ukrajnai háború megkeverte a kártyákat és a bővítés most napirenden van minden csúcstalálkozón. 35 vagy akár 37 tagországról tárgyalnak Ukrajnával az élen és Moldovával, de Grúziával és a Nyugat-Balkánnal is. Von der Leyen asszony szerint ez „létfontosságú az Európai Unió számára”, hogy ellensúlyozza az orosz és kínai befolyást a kontinens peremén. A megválaszolatlan kérdések azonban egyre csak gyűlnek – ezeket a francia média gondosan figyelmen kívül hagyja: hogyan osztanák el a kohéziós alapokat, a közös agrárpolitikai támogatásokat, a parlamenti helyeket és a biztosok kinevezését? Az egyhangú döntéseket igénylő kérdésekben hogyan lehetne elkerülni a bénultságot? Ehelyett az európai vezetők azt igyekeznek elkerülni, hogy a különböző tagországokban vita alakuljon ki ezekről a kérdésekről, és az intézmények előzetes módosítását emlegetik. Ez azonban csak üres ígéret lehet, hiszen elképzelhető-e olyan változás vagy reform, amely kielégíti Görögországot és Németországot, Spanyolországot és Lengyelországot, Portugáliát és Magyarországot?

Európa az 1990-es években két különböző részből állt össze: a technológiai és ipari fejlődés élvonalában álló északi államokból, valamint a gyenge valutával, az idegenforgalomtól, illetve a mezőgazdaságtól függő déli államokból. Ez a gazdasági megosztottság a 2000-es évek bővítései után egy újabb szakadást hozott a Nyugat és a Kelet között. Az egyik oldalon a viszonylag magas bérek, a fejlettebb szociális ellátó rendszerek és az európai autonómia iránti elkötelezettség. Másik oldalon pedig az olcsó munkaerő és a makacs atlantista irányultság: a balti és a közép-európai országok az orosz fenyegetéstől rettegnek és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére (NATO) támaszkodnak a biztonságuk garantálására.

Ily módon az öreg kontinens úgy írja a jövőjét, hogy felerősíti múltbeli hibáit: a nyugati munkásosztály az alacsony bérek versenyétől és a növekvő létbizonytalanságtól tart, míg Keleten az alárendeltség és a nem nevén nevezett gyarmatosítás dühíti a lakosságot. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az Unió egyre erősebben alárendelt a hanyatló amerikai birodalomnak. Európa, miközben bővül, szét is esik.

Benoit Bréville/Fordította: Morva Judit/magyardiplo.hu

Címlapkép forrása: wikipedia
politika
Európa
EURÓPAI UNIÓ
UKRAJNA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.11. - 07:23
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • A háború lezárásának lehetőségéről is egyeztetett Donald Trump és Volodimir Zelenszkij

    A háború lezárásának lehetőségéről is egyeztetett Donald Trump és Volodimir Zelenszkij

  • Az építőipari munkások közel fele kapja borítékban a fizetését

    Az építőipari munkások közel fele kapja borítékban a fizetését

  • Pintér Sándorék bedurvultak: komoly szigor jöhet az iskolákban

    Pintér Sándorék bedurvultak: komoly szigor jöhet az iskolákban

  • Mindenkinek köszöni a segítséget a Bethesda, csak Magyar Péter maradt ki

    Mindenkinek köszöni a segítséget a Bethesda, csak Magyar Péter maradt ki

  • Ukrajna az orosz kőolaj elvágásával köszönte meg Szlovákia és Magyarország segítségét

    Ukrajna az orosz kőolaj elvágásával köszönte meg Szlovákia és Magyarország segítségét

  • Népharag zúdult a népszerű tihanyi cukrászdára

    Népharag zúdult a népszerű tihanyi cukrászdára

  • Őskáosz Ferihegyen

    Őskáosz Ferihegyen

  • Hatékony megoldást talált a MÁV a késésekre: nem indít vonatot

    Hatékony megoldást talált a MÁV a késésekre: nem indít vonatot

  • Itt a méret a lényeg: ezek a járművek a közutak rémei

    Itt a méret a lényeg: ezek a járművek a közutak rémei

  • Külföldre ment a kisfiút felrúgó karateedző, mindenhonnan kizárták, egyik volt tanítványa nemi erőszakkal vádolja

    Külföldre ment a kisfiút felrúgó karateedző, mindenhonnan kizárták, egyik volt tanítványa nemi erőszakkal vádolja

  • Békepártiság nem számít, májusban több mint egyéves csúcspontra nőtt az oroszoktól vásárolt gáz nyugati tőzsdéhez viszonyított felára

    Békepártiság nem számít, májusban több mint egyéves csúcspontra nőtt az oroszoktól vásárolt gáz nyugati tőzsdéhez viszonyított felára

  • Joe Biden már a hétvégén visszaléphet vezető demokraták szerint

    Joe Biden már a hétvégén visszaléphet vezető demokraták szerint

  • Megverték Puzsért

    Megverték Puzsért

  • Főként a Dunántúlon, majd délen és néhol a középső tájakon fordulhatnak elő zéporok, zivatarok

    Főként a Dunántúlon, majd délen és néhol a középső tájakon fordulhatnak elő zéporok, zivatarok

  • Elhunyt a hőgutát kapott postás, akit ájultan szállítottak kórházba Kelebiáról

    Elhunyt a hőgutát kapott postás, akit ájultan szállítottak kórházba Kelebiáról

  • Elon Musk a valaha volt legnagyobb IT-kudarcnak nevezte a mai összeomlást

    Elon Musk a valaha volt legnagyobb IT-kudarcnak nevezte a mai összeomlást

  • Bármennyire is forog Gyurcsány Ferenc neve, pártja bajban van

    Bármennyire is forog Gyurcsány Ferenc neve, pártja bajban van

  • Orbán Viktor mindenkit lepipál a fizetésével

    Orbán Viktor mindenkit lepipál a fizetésével

  • A világ legforróbb városában a halak felforrnak a tengerben és a madarak holtan hullanak az égből

    A világ legforróbb városában a halak felforrnak a tengerben és a madarak holtan hullanak az égből

  • Újabb változásra készülhetünk a benzinkutakon

    Újabb változásra készülhetünk a benzinkutakon

  • Minimálbér 2025: az egyik fél már bemondott egy számot

    Minimálbér 2025: az egyik fél már bemondott egy számot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element