A magyarok háromnegyede továbbra is az Euró Unió tagja akar maradni, derül ki a Závecz Research felméréséből.
Még az EU-t hangosan bíráló Fidesz-KDNP szavazói között is többségben vannak azok, akik szerint az unióban kellene maradnia Magyarországnak, viszont az összes huxitpárti több mint felét a kormánypártiak teszik ki. A fideszesek után a Tisza Párt szavazói közül kerül ki a legtöbb kilépéspárti. A RTL számára készített kutatásból kiderül az is, milyen lenne az élet egy unión kívüli országban a magyarok szerint: noha az életszínvonal és az ország biztonsága szempontjából visszaesést várnának, meglepően sokan gondolják úgy, hogy több területen nem lenne különbség.
Ha népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Európai Uniónak, akkor a magyarok döntő többsége, 76 százaléka voksolna a bennmaradásra, és mindössze 15 százalék szorgalmazná a kilépést, derül ki a Závecz Research reprezentatív felméréséből, amelyet az RTL Magyarország számára készített a kutatóintézet.
2016 óta még nőtt is azok aránya, akik egy ilyen népszavazáson a maradás mellett döntenének: nyolc éve a maradáspártiak 71 százalékos többségben voltak 21 százalék huxitpártival szemben. A bizonytalanok, nem válaszolók aránya akkor és most is 8 százalékon állt.
Fideszes a legtöbb huxitpárti, a Jobbik és a Mi Hazánk szavazói mindössze a kilépni vágyók 5-5 százalékát teszik ki
A huxitpárti szavazók közül a legtöbb (55 százalékuk) a kormánypártok szavazói közül kerülnek ki. Az EU-ból kilépni vágyók 15 százaléka vallotta magát párt nélkülinek, míg 10 százalékuk Magyar Péter pártja, a Tisza támogatója. 5-5 százalékát teszik ki a távozni vágyóknak a Jobbik és a Mi Hazánk szavazói, 3-3 százalékot pedig a Momentum és a DK támogatói.
Az uniós tagság legfontosabb előnyeit a Fidesz-szavazók is előnynek tartják, de körükben a jelentős többség hátrányokat is lát: azt gondolja, hogy az EU bevándorlók befogadására akarja kényszeríteni Magyarországot, illetve, hogy túlságosan beleszólnak a belügyeinkbe. Ezek közül a belügyekbe való beleszólás említése van legerősebb kapcsolatban a kilépés támogatásával.
Elemzésében a Závecz Research arra jutott, hogy a magyarországi EU-ellenesség legerősebb összetevője a szuverenitás kérdése, emellett kisebbrendűségi érzés és gazdasági megfontolás is tartozik hozzá, és határozottan erős hatással van rá a kormányzati kommunikáció. Az alábbi vélemények vannak a legerősebb kapcsolatban a kilépés vágyával:
A többség szerint az életszínvonal és a biztonság rosszabb lenne az EU-n kívül
A teljes lakossághoz képest a magyarok már szinte elenyésző arányban vélik úgy a magyarok, hogy az EU-n kívül könnyebb lenne az élet. Mindössze 12 százalék szerint lenne ebben az esetben magasabb az életszínvonal, és 10 százalék szerint lenne nagyobb a katonai biztonság. 14 százalék véli úgy, hogy jobb lenne a demokrácia és a jogállamiság helyzete, míg 12 százalék szerint az ország környezeti állapotán javítana a huxit. A legtöbben azok vannak, akik a mezőgazdaság helyzete javulna az unión kívül, de ezt is csak a magyarok 18 százaléka vélelmezi.
Viszont sokkal többen gondolják úgy, hogy a fenti szempontokból mindegy, hogy az EU tagjai vagyunk-e.
Legtöbben (37-37 százalék) a környezet állapotáról és a jogállamiságról vélik úgy, hogy gyakorlatilag ugyanolyan lenne a helyzet ezeken a területeken, ha nem lennénk az unió tagjai.
A Fidesz-KDNP szavazóinak is csupán a 17 százaléka gondolja úgy, hogy jobb lenne az életszínvonal az unión kívül, 35 százalékuk szerint ugyanolyan lenne, és 44 százalék szerint rosszabbul élnénk, ha nem lennénk az EU tagjai.
A kormánypártiak mindössze 31 százaléka gondolja úgy, hogy rosszabb lenne a demokrácia helyzete, 39 százalék szerint ezt nem befolyásolja az EU, 25 százalék szerint pedig egyenesen javítana a huxit a jogállamiság helyzetén.
Mindössze 37 százalékuk szerint lenne rosszabb a mezőgazdaság helyzete az unión kívül, a környezet állapota pedig 35 százalékkal.Az egyetlen terület, amelyben a fideszesek szűk többsége, 51 százalék szerint is rosszabbul járnánk az unión kívül, az az ország védelme és katonai biztonsága. Mindössze 14 százalékuk gondolja úgy, hogy biztonságosabb lenne a nemzetközösségen kívül, 30 százalék szerint pedig pontosan ugyanilyen helyzetben lennénk.
Módszertan
Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
A megkérdezés módja: személyes.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
(rtl.hu)