Érvénytelen lett a pilismaróti bányanyitásról szóló népszavazás

Érvénytelen lett a pilismaróti bányanyitásról szóló népszavazás, miután a szavazásra jogosult lakosság 40,84 százaléka ment el szavazni vasárnap, azaz kevesebben, mint az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazat – derül ki a helyi választási bizottság (hvb) által közölt adatokból. 

Fontos eredménye a referendumnak ugyanakkor, hogy az érvényesen szavazók 86 százaléka, azaz a mintegy 2000 lelkes községből 672 fő nem szeretne bányát.

Érdemes megjegyezni, hogy Pilismaróton igen hasonló eredmény született, mint a szintén környezetvédelmi jellegű tatai helyi népszavazás során 2022-ben, amikor is jogilag szintén érvénytelen, ám politikai értelemben komoly üzenetet megfogalmazó voksolást tartottak a korábban az Öreg-tó partjára tervezett nagyberuházás ellenében. Azt a népszavazást – a pilismarótihoz hasonlóan – jelentős civil kampány előzöte meg, és akkor a mintegy 23 ezer lakóval bíró  Tatán 7787-en szavaztak érvényesen a szállodaépítés ellen.

A népszavazásban egészen pontosan arról kérdezték a dunakanyarban fekvő település lakóit, hogy egyetértenek-e a bánya nyitással és azzal, hogy annak érdekében a településrendezési tervet módosítsák, az érintett területet átminősítsék. 

A kampány kapcsán korábban Korcsák Mónika, a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület elnöke a Mércének úgy fogalmazott, a szavazást megelőző kopogatások során úgy érzékelték, hogy a helyi lakosok körében jóval magasabb azok aránya, akik nem támogatják a bányát. A kampányban a Civilek Pilismarótért csoport tagjai mellett sok civil is részt vett, önkéntesen, szervezeti tagság nélkül. 

„A bányát támogató lakosokkal is normális hangnemben »harcok« nélkül tudtunk beszélni. Ez egy kis falu, ismerjük egymást”

-mondta el Korcsák Mónika, hozzátéve, annak nem látták nyomát – az egyetlen sajtóban is megjelent szórólap kivételével – hogy a bányacég részéről folyt volna kampányolás. Elmondta azt is, hogy a civilek mellett a folyó túlpartján lévő Szob, Zebegény és Nagymaros önkormányzata is jelezte, hogy támogatják a küzdelmüket, a települések lakói Korcsák szerint „teljes mértékben” mögöttük álltak, hiszen rengetegen aggódnak amiatt, hogy a bánya zaja és környezeti ártalmai jócskán Pilismarót határain túl nyúlnának, kihatva az egész Dunakanyar életére. Esztergom polgármestere is videóban figyelmeztetett, hogy a bánya a város közlekedése számára elviselhetetlen terhelést okozna a napi 80 kamionnyi teherforgalmával.

A Szabad Európa cikke szerint a Dunakanyar kultúrtáj szerepel a 27/2015. (VI. 2.) MvM-rendelet a világörökségi várományos helyszínek jegyzékében, valamint az UNESCO világörökségi várományos listáján, és Pilismarót a 429/2020 (IX. 14.) kormányrendelet szerint kiemelt turisztikai térségi besorolást kapott. A beruházást kifogásoló helyiek a bányát többek között arra hivatkozva utasítják el, hogy Pilismarót teljes közigazgatási területe (a 9/2019. [VI. 14.] MvM-rendelet szerint) a tájképvédelmi terület övezete elnevezésű országos övezet része. 

A területen védett fajok, növények (turbánliliom), rovarok (farkasalmalepke, nagy szarvasbogár), madarak (gyurgyalag, partifecske), hódok, valamint több régészeti lelőhely is található.

A a népszavazást három helyi önkormányzati képviselő kezdeményezte, mert a bányaügy évek óta borzolja a kedélyeket a Komárom-Esztergom vármegyei faluban, a helyiek pedig tartanak tőle, hogy az előző képviselő-testülethez hasonlóan a jelenlegi is a bánya mellé áll helyettük.

Mint emlékezetes, az előző képviselő-testület éppen a bányaügy eltitkolása miatt kitört népharag következtében oszlatta fel magát, a helyieknek így kiváltképp fontos volna, hogy a tavaly megválasztott testület átláthatóan kommunikáljon a bányáról, és amennyiben a lakosság nem akarja azt, tegyen meg mindent ellene.

Egy decemberi közmeghallgatáson a bányacég tulajdonosa is felszólalt, aki elmondta, nem érti, miért most kerül szóba a téma, hisz a cég még 2017-ben kért kutatási engedélyt a területen, 2019-ben pedig a helyi újságban is vázolták a terveket, az előző testület pedig semmilyen akadályt nem állított a projekttel szemben.

Hunyadi Balázs polgármester pedig emlékeztette a felháborodott lakosokat, hogy az előző önkormányzat által a bányavállalkozóval megkötött szerződés alapján fennáll egy jogi kötelezettségvállalás a cég felé. A bányanyitáshoz azonban módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), a bányának kiszemelt terület ugyanis szabadidő-sport minősítéssel rendelkezik jelenleg. A népszavazás épp ezt lenne képes ellehetetleníteni.  A bánya ellen tiltakozó helyiek a környezeti hatásoktól, a csendes kistelepülés nyugalmának és természeti kincseinek tönkretételétől, valamint az ingatlanok elértéktelenedésétől tartanak.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya korábban már visszavonta ugyan a tervezett kavicsbánya engedélyét, ám a beruházó GM-Pro Kft. közigazgatási per keretében megtámadta a döntést, és úgy nézett ki, végül mégis zöld utat kapott az építkezés.

Az évek óta húzódó bányaügy a népszavazási kezdeményezés után legutóbb idén márciusban vett váratlan fordulatot, amikor az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a tervezett bánya környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt Ezt pedig a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter is örömmel fogadta. A képviselő – a kormánypártoktól nem megszokott módon – maga is tevékenyen részt vett a bányalétesítés akadályozásában, és meghallgatta a bánya ellen tiltakozó helyi Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesületet is. „Mindannyiunk álláspontja ugyanaz volt: vissza kell vonni a környezetvédelmi engedélyt” – fogalmazott. Ettől függetlenül csak a népszavazás adhat biztosabb védelmet a Pilismarótnak és a Dunakanyar többi településének. (Mérce)