Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Értelmetlen Brüsszel támadása a Facebook ellen

Technika
2023.09.09.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
29

Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen.

Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46 százaléka találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

Világszerte 4,8 milliárd ember használja a közösségi médiát, ami a Föld népességének közel 60 százalékát és az összes internetező mintegy 93 százalékát teszi ki - a globális techcégek tehát valóban felfoghatatlan befolyással bírnak a mindennapjainkra, legyen szó a gondolkodásunkról, a szórakozási- vagy éppen a fogyasztási szokásainkról. Nem csoda, hogy az európai döntéshozók hosszú ideje fontolgatják az online világ szereplőinek megregulázását, amely az augusztus 25-én életbe lépett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag (DSA) formájában valósult meg. A rendelkezés egyébként a kisebb és nagyobb, az online térben tevékenykedő szolgáltatókat egyaránt érinti azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon az induló vállalkozásoknak a techóriásokkal szemben, átláthatóbb és az EU egész területén kikényszeríthető szabályrendszert hozzon létre a fogyasztói- és alapvető emberi jogok védelmében, illetve a szinte korlátlanul terjedő valótlan és káros tartalmakkal szemben is felvegye a kesztyűt.

A digitalizáció egy evolúciós lépés, mégsem úgy kezeljük

A DSA természetesen külön foglalkozik az olyan piaci óriásokkal, mint a Google, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, de az olyan vállalatokkal is, mint a Booking.com, az Alibaba és az Amazon Store – ezek legalább havi 45 millió aktív felhasználóval bírnak csak az EU-ban. Számukra további kötelezettségeket ír elő a szabályozás, így például, hogy az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel kapcsolatban éves kockázatelemzést kell végezniük, átláthatóbbá kell tenniük az algoritmusok és botok működését, de a gyermekek felé irányuló, profilalkotáson alapuló célzott reklámozást is fel kell függeszteniük. Mindez a felhasználók érdekeit és biztonságát hivatott szolgálni, ugyanakkor szakértői vélemények szerint a szabálycsomag megalkotói félmunkát végeztek azzal, hogy nem veszik figyelembe az online tér alappillérét: magát, az embert.

„Fontos látni, hogy a digitalizáció alapjaiban véve nem idegen jelenség, szinte az emberi alaptermészetbe kódolt igény ugyanis, hogy valahogy könnyítsünk a mindennapi feladatainkon, vagy ha lehet, valaki vagy valami más végezze el ezeket helyettünk. Ezért kezdtünk el eszközöket, például kőbaltát használni, ezért találtuk fel a kereket, és most ezért bízzuk szoftverekre vagy éppen a mesterséges intelligenciára, hogy számoljon helyettünk vagy írjon szöveget nekünk. Csakhogy ameddig döntően a fizikai térben zajlottak ezek a tevékenységek, addig egyértelműek voltak a szabályok: nem szabad lopni, rongálni, mások testi épségét veszélyeztetni, rágalmazni. Hiába fejlődik villámléptekkel a technológia, valahogy még mindig nem tudjuk elfogadni, hogy ezeket a kötöttségeket a digitális térbe is át kell vinnünk, ott is egyénként kell felelnünk a tetteinkért. Támogatható törekvés az óriási adatvagyonnal bíró techóriások szigorúbb szabályozása, de ez csupán félmunka: az ember szintjén kell szabályozni a tömegplatformokat" – javasolja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

Élesedő macska-egér harcot hoz az új szabályozás a kibertérben

A szakértő szerint a jogalkotók tehát éppen a digitális világ legalapvetőbb szabályait hagyták figyelmen kívül a DSA létrehozásakor, így a törekvés hasonló sorsra juthat majd, mint az adatvédelemre fókuszáló GDPR-szabályozás: az internetes oldalak többsége egyszerűen beleegyező nyilatkozatot kér a felhasználóktól, hogy kezelhesse adatait – a valódi felelősséget tehát továbbra sem vállalja senki. A közvetítő szerepét betöltő platformok megregulázása ezért korántsem elegendő, a korlátozások alól könnyű lesz kibújni, miközben várhatóan dollármilliók égnek majd el a káros vagy megtévesztő tartalmak ellen folytatott küzdelemben. A megoldás a digitális személyazonosság bevezetésében rejlik, mely lehetővé tenné, hogy mindenki egyénként feleljen az általa előállított tartalmakért, és már a platformokra történő regisztráció során beazonosítható, megvédhető, illetve felelősségre vonható lenne.

„Jelen formájában ez a jogszabálycsomag arra lesz jó, hogy az óriásplatformoknál újabb erőforrásokat mozgassanak meg a törvényi megfeleléshez, és hatalmas összegekért fejlesszenek olyan algoritmusokat, melyekkel kiszűrhetik a nem kívánt tartalmakat. Erre pedig lép majd a másik oldal, hogy kijátssza ezt a védelmi rendszert. Az ördögi körből csak az jelenthet kiutat, ha a digitális teret nem egyfajta elvont világként kezeljük, hanem elfogadjuk, hogy minden mögött, ami ott történik, az egyéni felhasználó áll. Úgy gondolom, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek feloldásához is ezt kellene rendezni, hiszen az algoritmus csak az ember által megadott információkból alkothat új tartalmakat. A digitális személyazonosság kérdése egyre forróbb és aktuálisabb téma, és valójában nem is kellene olyan sokat gondolkodnunk rajta, elegendő lenne a most is létező állampolgárságunkhoz kapcsolni és nemzeti szinten kezelni, globálisan elfogadott szabályok mentén. Ahogyan például itthon ezt a kormány Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja is célozza – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston. (PIAC&PROFIT)

EU
Facebook
GOOGLE
szabályozás
YOUTUBE
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.09. - 14:28
29
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Karácsony előtt emelkedik az üzemanyagok ára

    Karácsony előtt emelkedik az üzemanyagok ára

  • Van egy állami cégvezető, aki Orbánnál is többet keres

    Van egy állami cégvezető, aki Orbánnál is többet keres

  • Kizárták Trumpot Colorado államban az elnökjelöltek versenyéből

    Kizárták Trumpot Colorado államban az elnökjelöltek versenyéből

  • Akkora a török infláció, hogy a jegybankelnök hazaköltözött a szüleihez

    Akkora a török infláció, hogy a jegybankelnök hazaköltözött a szüleihez

  • Kínai érdeket védett Magyarország Brüsszelben

    Kínai érdeket védett Magyarország Brüsszelben

  • Szükséghelyzeti intézkedéseket hosszabítottak meg

    Szükséghelyzeti intézkedéseket hosszabítottak meg

  • Már nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban

    Már nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban

  • Óriási csőtörés a pesti agglomerációban

    Óriási csőtörés a pesti agglomerációban

  • Két nap, közel 38 forint

    Két nap, közel 38 millió forint

  • Tombol a koronavírus új változata, bejelentést tett róla a WHO

    Tombol a koronavírus új változata, bejelentést tett róla a WHO

  • Teherhajó ütközött a Margit hídnak

    Teherhajó ütközött a Margit hídnak

  • Áttörő eredményt értek el a magyar kutatók

    Áttörő eredményt értek el a magyar kutatók

  • Egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

    Egyre többen elégedetlenek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok

  • Bezárattak egy templomot Magyarországon

    Bezárattak egy templomot Magyarországon

  • Ködösen indul a szerda, mielőtt kisüt a nap

    Ködösen indul a szerda, mielőtt kisüt a nap

  • Titkolózás után csendben a járvány után eredt a kormány Covid-oltási kampánya

    Titkolózás után csendben a járvány után eredt a kormány Covid-oltási kampánya

  • Eladja az állam tulajdonrészét a Yettelben

    Eladja az állam tulajdonrészét a Yettelben

  • Donáth Anna és Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész

    Donáth Anna és Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész

  •  Óriási problémát találtak a Paks II. mintaprojektjénél

    Óriási problémát találtak a Paks II. mintaprojektjénél

  • Földrengés Kínában: már több mint 100 halott

    Földrengés Kínában: már több mint 100 halott

  • Igazgyöngyös bugyi érkezett az Igazgyöngy Alapítványhoz karácsonyi adományként

    Igazgyöngyös bugyi érkezett az Igazgyöngy Alapítványhoz karácsonyi adományként

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element