Erre készül az Orbán-kormány - A jelzések, amiből már látni lehet

Az biztos, hogy egyfajta harapófogóban van a kormány: egyszerre akarja javítani az egyensúlyt, valamint a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve új jólétjavító intézkedéseket tervez (például a családi adókedvezmény duplázása, vagy a frissen belengetett munkáltatói adócsökkentés). Ez pedig csak tovább feszíti a költségvetés egyensúlyát.

Vigyázat! Felpörögnek az események

Hosszú idő után tér vissza a kormány ahhoz a korábbi gyakorlathoz, hogy nem korán, vagyis tavasszal-nyáron nyújtja be a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát, hanem ősszel (érdemes megnézni a lenti táblázatunkat, hogy hány évben alkalmazta a kormány a korai költségvetés kockázatos gyakorlatát). Mindezt most azzal magyarázza a gazdaságpolitika, hogy novemberben a magyar kilátásokat és növekedési esélyeket is meghatározó esemény következik, a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztás. Legutóbb a költségvetésért felelős Varga Mihály pénzügyminiszter fogalmazott úgy a bizottsági meghallgatásán, hogy a magyar gazdaság szempontjából nem mellékes, mikor fogadják el a jövő évi büdzsét a képviselők, mert a korai elfogadás esetén a szereplőknek több ideje van arra, hogy felkészüljenek a következő évre, üzleti és magándöntéseiket milyen környezetben hozhatják meg. A 2025-ös költségvetés esetben ez másképp van, mert nagyobb a bizonytalanság a gazdaság körül. Fontos szempont továbbá, hogy lehet egy trendfordító esemény, a háború vagy a béke szempontjából, és ez az amerikai elnökválasztás - fogalmazott a tárcavezető, aki kiemelte:

november 15-ig fogja benyújtani a költségvetést a PM.

A magyar eszközárak és így Magyarország befektetői megítélése szempontjából tehát a következő hetekben

• a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos híráramlás lesz az egyik meghatározó fejlemény,
• az amerikai elnökválasztás és
• a hitelminősítői döntések felpörgése mellett.

Nagyon érdekes lesz azt látni, hogy

a kormány hogyan kezeli a gyakorlatban a Trump-hatást a jövő évi költségvetésben.

Mert a kommunikáció szerint Donald Trump győzelmével gyökeresen javulnak az orosz-ukrán háború lezárásának esélyei, amelyek javíthatják tovább a növekedési kilátásokat. Kérdés, hogy ez miként csapódik le a 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatban, lesz egy alternatív forgatókönyv, vagy már az alappálya optimistábbra lesz festve emiatt.

Mit tudunk most?

A részletek tehát november közepén érkeznek, de nem árt már most összeszedni, hogy mit tudunk a kormány jövő évi terveiről. A kormány több tagja is beszélt már arról, hogy milyen makrogazdasági pályával számolnak 2025-re, ami azért fontos, mert ezekre az alapokra építi a kormány az egész költségvetést (bevételi és kiadási lábát).

• Az idén várható 1,5%-os GDP-növekedés után 3,4%-os növekedéssel számol jövőre a kormány. (Ezek visszafogottabb tervek a tavaszi konvergenciaprogramban szereplő számoknál.)
• Az infláció az idei 3,7% után jövőre átlagosan 3,2% lehet, ami azért is fontos, mert ekkora nyugdíjemelésben részesülhetnek januárban az idősek.
• Várhatóan 8,6%-os átlagos bruttó béremelkedés lesz 2025-ben a nemzetgazdaságban. (Igaz, ezzel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, hiszen a kormány az elmúlt hetekben már több középtávú jövedelempolitikai elképzelést is megfogalmazott, illetve egy három évre szóló bérmegállapodás tárgyalása is zajlik.)
• A minimálbér a tervek szerint 298.800 forintra emelkedik, a garantált bérminimum bruttó 358.600 forint lehet (legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium kivetítése szerint).
• A költségvetés hiánya a GDP arányában 3,7% lesz. Az elsődleges egyenleg nulla körül lesz a 2024-ben várható 0,5%-os többlettel szemben.
• A GDP-arányos kamatkiadások közel 1 százalékpontot csökkennek, 3,7%-os értékre. (A jegybank előrejelzése szerint 2024-ben a bruttó kamatkiadások elérik a GDP 4,7%-át, ami az egész EU-ban a legmagasabb érték volt, ahogy 2023-ban is.)

Forrás: MNB, Költségvetési jelentés (2024 október)

Kockázatok és mellékhatások

A fenti makropályából látható, hogy alapvetően jobb gazdasági környezet lesz 2025-ben az idei évhez képest és ez segíthet a költségvetési folyamatokon is, de lehet ennek egy másik olvasata is. A 2024-es év a várakozásoknál lényegesen rosszabbul alakult (emlékezetes, a kormány még 2023 nyarán alkotta meg idei terveit), ez pedig azt is jelenti, hogy a 2025-re vonatkozó korábbi terveinek bázisa sokkal gyengébb. Rosszabb volt idén a gazdasági növekedés (1,5% vs. 4%), a főbb költségvetési bevételek közül az áfabevételek szenvedtek, a kamatkiadások is magasabbak lettek, és az uniós bevételek sem érkeztek olyan mértékben a büdzsébe, cserébe számolni kellett az EU bíróságának következményeivel, igaz a rezsikiadásokon tudott spórolni az eredeti tervekhez képest a kormány (de a spórolt mozgásterét időközben el is költötte). Jövőre ezekhez képest ugyan lesz enyhülés, de a pálya így is megváltozott. Nem véletlen, hogy a kormánynak 2024-ben kétszer is be kellett avatkoznia az egyenleg helyreállítása érdekében (adóemelés és beruházáselhalasztás) és hogy elérhető legyen a GDP-arányos 4,5%-os hiánycél idén.

Forrás: MNB, Költségvetési jelentés (2024 október)

Amit azóta tudunk a 2025-ös költségvetési évet befolyásoló tényezőkről még:

• Rosszabb az idei bázis az alacsonyabb GDP-növekedés miatt, alacsonyabbak lesznek a bevételei tervek jövőre.
• A kamatkiadások csökkennek.
• A nyugdíjkiadások kisebb mértékben emelkednek, mint idén.
• Bizonyos állami beruházások eltolása folytatódhat 2025-ről 2026-ra.
• Az extraprofitadók nagy része fennmarad, vagyis a 2022-ben 2 évre ígért különadók nagy része még legalább 2 évig marad, ami szintén kedvező az egyenlegre nézve az eredeti tervekkel összevetve.
• Várhatóan nem fogják terhelni nagy állami bevásárlások a 2025-ös gazdálkodást, mint idén a Budapest Airport.
• Folytatódhatnak az állami béremelési programok, valamint a minimálbéremelésnek is lesznek hatásai a költségvetésre.
• Az uniós források körüli bizonytalanság azonban fennmaradhat.
• Valamint vannak vadonatúj gazdaságélénkítő intézkedések (21 pontos akcióterv, valamint a belengetett munkáltatói adóteher-csökkentés).

Mindezek fényében nem meglepő az sem, hogy az OTP elemzői legutóbbi költségvetési anyagukban azzal számolnak, hogy

a GDP arányában (változatlan kondíciókat feltételezve) 4,6% körül alakulhat jövőre a költségvetés hiánya, szemben a kitűzött 3,7%-os céllal.

Vagyis az eddig ismert gazdasági pálya és költségvetést érintő intézkedés az ideihez hasonló költségvetési deficitet valószínűsít 2025-re.

Ezért érdekes lesz azt látni, hogy az ősszel meghirdetett 21 pontos gazdaságélénkítő akcióterv hogyan fér bele a jövő évi költségvetési keretekbe (igaz nem mind érinti közvetlenül a költségvetés egyenlegét és az Airbnb esetén van adóemelés is), ugyanis ez összességében a költségvetés egyenlegének romlása irányába hat, az előzetes jelzések szerint pár száz milliárd forintról van szó (a családi adókedvezmény több lépcsőben megvalósuló duplázása jövőre 200 milliárd forintba kerülhet). És az sem mindegy, hogy az épp ma belengetett munkáltatói adótehercsökkentés mikortól lenne effektív.

Jól látható tehát, hogy van egy alapvető feszültség a 2025-ös költségvetésben, és ezt csak fokozzák a frissen bejelentett gazdaságélénkítő tervek.

Összességében a hiánycél tartásához még kiigazítási lépésekre lenne szüksége a kormánynak, pedig rajta van a nyomás a 2026-os választásokhoz közeledve. Egyrészt a hiány további növelése csak tovább fokozná a finanszírozási költségeket, másrészt felvetne hitelminősítői kérdéseket és akár negatív piaci reakciókat (kockázati felár, hozamemelkedések, gyengülő forint). Valamint azt is érdekes lesz látni, hogy a Magyarország ellen idén elindított túlzottdeficit-eljárásnak milyen következményei lesznek már a jövő évi büdzsét illetően. Az OTP elemzői erről az oldalról nem látnak a kormányra nehezedő korlátozó tényezőt, ugyanis az új uniós szabályok értelmében megfelelő időtáv áll az eljárás alatt álló kormányok részére a fiskális korrekció és a meggyőző adósságcsökkentés végrehajtása érdekében.

A jövő évi költségvetési kilátások felrajzolásánál muszáj figyelembe venni, hogy a rendszerváltozás óta csupán egyszer fordult elő, hogy a választás előtti évben a költségvetés egyenlege javult. (Ez a rendkívüli 2021-es évben történt, amikor a 2020-ban durván elszálló hiány minimálisan mérséklődni tudott.) Ezt is figyelembe véve lehet, hogy nem is annyira a hivatalos 3,7%-os hiánycél teljesülését lesz majd érdemes figyelni, hanem hogy 5% alatt tud-e maradni a deficit. Ezt persze a választások előtt már elsősorban politikai szempontok alakítják majd, és ha így lesz, a kormány akkor is próbál a "radar alatt maradni" a költségvetéssel, aminek helyzetével kapcsolatban csak 2026 elején láthatunk tisztán.

Az pedig csak további fontos tényező, hogy 2025 tavaszán változások várhatók a gazdaságpolitika irányításában. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter a jegybank elnöke lesz, így hátrahagyja a költségvetés ügyeit egy csúcsminiszternek, aki a várakozások szerint Nagy Márton lehet. Innentől kezdve pedig akár új megítélés alá is eshet a fiskális politika. (Portfolio)