Elégtelennek tartja a Magyarország által az igazságszolgáltatási rendszerben elfogadott reformokat és több időt tart szükségesnek a végrehajtás ellenőrzésére négy EP-pártcsoport magyar és nemzetközi jogászok segítségével készült elemzése, amelyet hétfőn mutattak be Brüsszelben. - írja a Szabad Európa
A tavalyi évhez hasonlóan idén is saját értékelést készített az Európai Parlament négy, politikai centrumhoz tartozó pártcsoportja, elébe menve annak az értékelésnek, amelyet az Európai Bizottság készít a magyar igazságszolgáltatás rendszerének reformjáról. Az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a Renew és az európai zöldek által hétfőn a déli órákban bemutatott elemzés szerint jelenlegi formájukban sem a reformok, sem pedig azok végrehajtása nem nyújtanak garanciát a magyar igazságszolgáltatás politikai befolyástól való működésére, ezért indokolatlannak tartanák nagyjából 13 milliárd euró kohéziós politikai forrás felszabadítását az ország számára.
Az EP megkötné a bizottság kezét
A négy pártcsoport által jegyzett jogi értékekés – amelynek elkészítésében magyar és nemzetközi jogász szakértőkre is támaszkodtak – kritikus időszakban lát napvilágot; rövid idővel azelőtt, hogy az Európai Bizottság döntést hozna arról, hogy Magyarország teljesíti-e az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek közül az egyik legfontosabbat és ezen az alapon hozzáférhet-e a 2021 és 2027 között rendelkezésére álló közel 22 milliárd euró összegű kohéziós politikai forrásból nagyjából 13 milliárd euróhoz.
Az EP négy frakciója szerint a válasz egyértelmű nem, mivel megítélésük szerint a bizottság által elvárt négy igazságszolgáltatási reformból mindössze egy esetben sikerült maradéktalanul orvosolni a problémákat.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem csupán ezek a reformok nem elégségesek, még ha maradéktalanul végre is hajtják ezeket, de több időre van szükség a hatásuk és sikeres végrehajtásuk felmérésére is
– húzza alá az ötoldalas elemzés, amely a bizottság módszeréhez hasonlóan egy színskála alapján értékeli az egyes reformokat.
Veszélyben látják az OBT-választás szabadságát és tisztaságát
A négypárti értékelés arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy döntésével várja meg az Országos Bírói Tanács (OBT) november végén, december elején esedékes választásait, amelyek „szabad jellegére és tisztaságára” vonatkozóan nem látnak garanciát. Mint rámutatnak, jóllehet a választási folyamatnak elvileg teljesen bizalmasnak kellene lennie, a budapesti regionális bíróság elnöke a bírósági vezetőket nyilvános konzultációk megszervezésére utasítva beavatkozott a folyamatba”. „A bírákat arra kötelezni, hogy elöljáróik jelenlétében nyilvánosan vitassák meg szavazási szándékaikat, befolyásolja a szavazók választását” – hangsúlyozza a négypárti értékelés.
A képviselők ezért abszolút kulcsfontosságúnak tartják, hogy a befagyasztott alapokról a választások után szülessen csak döntés, mivel „az OBT csak akkor végezheti a munkáját, ha független”. A bizottságnak elvileg november közepéig kellene újraértékelnie a magyar teljesítést, és meghoznia a döntést. Információink szerint ugyanakkor nincs kizárva, hogy a testület nem fog várni addig a döntéssel.
A négy párt jogállamisági témafelelősei által hétfőn bemutatott parlamenti értékelés az igazságszolgáltatási rendszert érintő négy reformból csak az egyet, az utolsót találja rendben levőnek. Ez megszünteti annak lehetőségét, hogy a magyar hatóságok a végső bírósági ítéleteket az alkotmánybíróság előtt támadják meg. Ez a törvény egyébként már hatályba is lépett és alkalmazzák.
A Kúria politikai befolyástól való működését sem látják garantáltnak
Nem látják ugyanakkor garantáltnak a Kúria politikai befolyástól való működését a képviselők. Mint rámutatnak, a reform továbbra is megengedi a Kúria elnökének, hogy pályázat kiírása nélkül töltse be a tanácselnöki pozíciókat. Bár a törvénymódosítás megtiltja a Kúria elnökének újraválasztását, a bizottság egyrészt nem várja el a szerintük illegálisan kinevezett jelenlegi Kúria elnök visszahívását, viszont a gyakorlatban lehetőséget ad a mandátumának meghosszabbítására egészen addig, amíg egy parlamenti kétharmados többség nem találja meg az utódot. Ergo: egy egyharmados blokkoló parlamenti kisebbség ki tudja, meddig hivatalban tarthatja a jelenlegi elnököt.
A képviselők arra is emlékeztetnek, hogy Magyarországon nem gondoskodtak a bírósági ügyelosztások algoritmuson alapuló (és nem manuális) elosztásáról. Ezért – húzzák alá – az algoritmusokat kivételes esetekben felül lehet bírálni. „A reformok nem eléggé érdemiek ahhoz, hogy véget vessenek a politikai kontrollnak, amely lehetővé teszi az ügyek specifikus bírókhoz való továbbítását” – állítja az elemzés.
A bizottság által kért reformok egyike minden akadály eltávolítása az elől, hogy a hazai bírák előzetes döntéshozatal (jogi vélemény) céljából az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A képviselők szerint bár a módosított törvény rendben van, de „a reform elmulasztja a Kúria előzetes, precedensül szolgáló döntésének orvoslását, amely szerintük aláássa az Európai Bíróságra vonatkozó referenciakérési mechanizmust és ezáltal a bírói függetlenséget”.
A múltban okozott károk kijavítását is szükségesnek tartják
A négypárti értékelés azt is kifogásolja, hogy a reformok nem adnak lehetőséget a bírói függetlenséget károsító múltbéli döntések orvoslására. Mint rámutat, a magyar bíróságokat jelenleg olyan bírák alkotják, akiket egy politikailag elfogult rendszerben, az elmúlt 12 évben neveztek ki.
„A jelenlegi bírói testület átalakítása, de legalább egy átvilágítási folyamat beiktatása nélkül a reform nem fogja elérni a kívánt hatásokat. Egy „nulla mérföldkő” bevezetését tanácsoljuk a bizottságnak az igazságszolgáltatás teljes átvilágításának a biztosítására és az okozott károk helyreállítására” – szorgalmazza a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjáról szóló négypárti értékelés. (Szabad Európa)
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”