Gimnáziumi felvételik: sok felvételiző kiszorulhat a központi ajánlás miatt. Minden negyedik gimnáziumi férőhelyet megszüntetne a kormány a Szülői Hang szerint.
Több iskolában konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – értesült a Népszava. Ezek igen magas pontszámoknak számítanak: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban legalább 70 pont elérését írják elő, a nyelvi előkészítőknél minimum 60, a négy évfolyamos képzéseknél 50 pontot kellene szerezni a központi felvételin, amelyre most szombaton kerül sor.
A Népszava felsorol pár gimnáziumot, amelynek az idei felvételi tájékoztatójában már kötelező feltételként szerepel a fenti ajánlás. Ilyen a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium (ahol a négyosztályosnál még a központi ajánlásnál is magasabb minimum pontszámot írnak elő) vagy a Budai Nagy Antal Gimnázium.
Hogy miért aggályos és felesleges ez a központi ajánlás kötelezővé tétele azt jól mutatja egy szülői bejegyzés a Szülői Hang Közösség oldalán.
Hat osztályos gimnáziumba a lányom 60 pontos felvételit írt 2017-ben. Kitűnő tanuló volt, kitűnőre érettségizett: 95 százalék angol emelt érettségit, 92 százalék történelem emelt szintű érettségit tett, 480 felvételi ponttal jutott be jogi egyetemre. Az új követelmények alapján nem jutna be a gimnáziumba. Tiltakozom a 70 pont minimum ponthatár ellen.
A Szülői Hang a CIVILHETES-hez eljuttatott közleménye szerint a kormány elsorvasztaná a gimnáziumi képzést, ennek egyik eszköze a fent említett központi ajánlás. „A kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30 százalékra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis legalább minden 4. gimnáziumi férőhelyet megszüntetnek; ennek a stratégiának lehet része a korlátozás, amely önmagában nézve értelmetlen és idegen a jelenlegi felvételi eljárásrendtől.”
A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen, legfontosabb üzeneteinkre pedig közösségünk tagjai fényképes formában is felhívják a figyelmet.
Az újabb korlátozás miatt a túlzottan stresszes és esetleges írásbeli szerepe tovább nő. Sok családnak már most is saját költségen kell felkészíteni a gyermeket a sikeres felvételire, az újabb intézkedés miatt pedig az eleve nagy esélyegyenlőtlenség tovább romlik.
A családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé. Pedig sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana.
Petíciónkban a tiltakozók szövegesen is kifejtették véleményüket, több száz vélemény olvasható a petíció oldalán, melyek közül néhányat kiemeltünk honlapunkon.
Levélben fejeztük ki tiltakozásunkat a kormányzatnál, melyre Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke válaszolt. Felvetéseinkre nem kaptunk érdemi választ, nem tudtuk meg, mi értelme van a központi írásbeli vizsgákra minimális pontszámot meghatározni, különösen, hogy ez a vizsga opcionális elem a felvételi eljárásban. A kormányzati válasz a gyerekek képességeire hivatkozik, holott a felvételi eredményekben egyáltalán nem csak a képességek tükröződnek, hanem a közoktatás hiányosságai is, többek között a kritikus mértékű országos pedagógushiány. A teljes levelezés itt olvasható.
Vajon miért kívánja a kormányzat korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez megvizsgáltuk a gimnáziumban tanulók részarányának változását az elmúlt években; a grafikonok honlapunkon láthatóak. Bár a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat; ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.
A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni.
A most bevezetett „ajánlásnak” önmagában nem lenne értelme, hiszen értelmetlen korlátozást bevezetni egy opcionális vizsgára, amit csak a gimnáziumok egy részében követelnek meg. A mostani kormányzati korlátozó intézkedés úgy értelmezhető, mint egy hosszabb távú stratégia eleme, melyben egyre erőteljesebb adminisztratív intézkedésekkel irányítják a tanulókat a gimnáziumokból a szakképzésbe.
Pedig ez a terelés már eddig is erőteljes volt. Az általános iskolai pályaorientációs foglalkozásokon jellemző, hogy inkább a szakképzést preferálják a gimnáziummal szemben. A nyolcadikosoknak szervezett online pályaorientációs vizsgálat során a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszer jellemzően inkább a szakképzést ajánlja, és a legtöbb esetben a tanulók nem kapnak megfelelő támogatást a vizsgálat eredményének értelmezéséhez, amivel árnyalni lehetne az online rendszer szakképzést preferáló válaszait.
Méltatlannak érezzük, hogy a nyolcadikosokat a tanulmányi ösztöndíj rövidtávú ígéretével is a szakképzésbe igyekeznek csábítani, holott a gimnáziumi tanulmányok során jellemzően szélesebb körű általános műveltségre tehetnek szert, rugalmasabban tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, és az ország érdeke is a magasabb fokú, nagyobb tudást nyújtó képzési formák támogatása lenne.
A gimnáziumi bejutás korlátozása különösen súlyosan érinti a vidéki, kisebb településeken élő diákokat, számukra ugyanis kisebb a választék a technikumokból, így ők nagyobb eséllyel kényszerülhetnek olyan szakképzési intézménybe, amely nem az érdeklődési körükbe vág. Különösen hátrányt szenvednek a nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok is, akiknek jobban tudnak érvényesülni a gimnáziumban, hiszen a szakképzéshez nem kapnak kellő támogatást. A kormányzati szigorítás miatt be nem kerülő tanulók még próbálkozhatnak a rendkívüli felvételi eljárás keretében, bár ennek eredménye esetleges.
Követeléseink:
- Ne alkalmazzák a központi írásbeli felvételi eredményekre a Klebelsberg Központ által „ajánlott” minimális ponthatárt már az idei felvételi folyamat során sem!
- Ne vezessenek be később se olyan adminisztratív korlátozásokat, melyekkel a tanulókat mesterségesen a gimnáziumból a szakképzésbe terelik!
- Javítsák a közoktatás minőségét: szüntessék meg az országos pedagógushiányt, és támogassák módszertani reformokat!
- A pályaorientációs foglalkozásokat és a pályaorientációs vizsgálatot tervezzék újra a számos kritikai visszajelzés figyelembevételével oly módon, hogy a gimnáziumi továbbtanulás is ugyanolyan súlyt kapjon, mint a szakképzés!
- A gimnáziumi képzésben résztvevők is kapjanak ösztöndíjat, hasonlóan a szakképzéshez!
- A kormányzat hozza nyilvánosságra a felvételi eljárásra, a szakképzésre és gimnáiumokra vonatkozó átalakítási terveit!
- Folytassanak érdemi társadalmi párbeszédet a tervekről!
Ne legyen kényszer a szakképzés, támogassa a kormány a gimnáziumokat is! Teremtsék meg széles körben a minőségi gimnáziumi képzés és szakképzés feltételeit, hogy minden gyerek a számára leginkább megfelelőt választhassa – szabadon! (Szülői Hang Közösség)
