A bizalmi tőke két részből áll, politikaiból és gazdaságiból. Egy piacgazdaságban rendszerint először az üzleti bizalom fogy el, amelyet követ a politikai bizalom elenyészése. Most itt tartunk.
Tankönyvi közhely, hogy egy gazdaság helyzetét alapvetően az üzleti bizalom kérdése határozza meg. Sajnos azt kell mondanunk, hogy az Orbán kormány az elmúlt években teljesen felélte bizalmi tőkéjét. Nem véletlenül keres Keleten szinte kétségbeesetten új partnereket, hiszen hagyományos nyugati üzletfeleink bizalma a zéróhoz közelít.
A demokráciákat politikai váltógazdaságnak is nevezik. Az üzleti bizalmat ugyanis az idő is errodálja. Egy időszak után minden hatalom lassan elveszíti újdonságát, nyitottságát, kreativitását, innovációs erejét, bizonyítási vágyát. Helyét átveszik a bevált rutinok, a megszokott üzleti partnerekkel folytatott alkumechanizmusok. És persze a hatalom sokszor önmagával is meghasonlik, egyre óvatosabb, lustább és kapzsibb lesz, ahogy a kezdeti lendület elfogy.
Mindennek kiváló példája az Egyesült Királyság. A Brexitet levezénylő konzervatív párt hatalmas támogatással indult, majd az idén történelmi vereséget szenvedett. A Brexit atyjaként számontartott Boris Johnson egy példátlan banánhéjon csúszott el, a Covid-járvány miatt általa hozott karanténszabályokat megszegve, járványvédelmi intézkedések nélkül tartott magánrendezvényeket több közeli munkatársával. Tipikus esete a hatalom önmagával való meghasonlásának, amikor már saját szabályaikat sem tartják fontosnak az uralkodók. 14 éves hatalma ért véget az idén a konzervatívoknak. És láss csodát, az új kabinet gyakorlatilag még nem csinált semmit és az évek óta álomban szendergő brit gazdaság beindult. A világ egyik legnagyobb hitelminősítője, az S&P száguldó bizalmi indexeket mér. Mindez azt jelzi, hogy az új brit kormány bizalmi tőkéje erőtől duzzad, ami önmagában is teremtő erő.
Orbán Viktor legutóbb Tusványoson mondott egy nagyívű beszédet a gazdaság helyzetéről. A kormányfő nagy hatású fogalmakat puffogtatott és világrendszerváltásról beszélt. Az ott lévő hívek lelkesen, kipirosodva tapsoltak, míg a befektetők jéghideg csenddel válaszoltak. Még a legérzékenyebb gazdasági hőmérő a forint árfolyama sem moccant egy arasznyit sem. A bizalmi indexek inkább csak halványan még lejjebb csusszantak. A keletről közelgő bizánci gazdagság képének miniszterelnöki kivetítésétől a befektetők homlokán valószínűleg csak a ráncok száma nőtt, nem pedig lelkesedésük a magyar jövőre tekintve.
Az ING Bank legutóbbi elemzése szerint a lakosság üzleti bizalma az Orbán-kormány felé olyan mélyre süllyedt, hogy az immár a gazdaság növekedését akadályozza.
Európai összevetésben is kiugró hazai megtakarítási ráta, ami historikus összevetésben még sohasem volt olyan magas, mint 2024-ben.
Az emberek inkább gyűjtögetik a pénzüket ahelyett, hogy befektetnének, vagy beruháznának, esetleg magasabb, minőségibb fogyasztással pörgetnék vissza a pénzüket a gazdaságba. Vagy spórolnak a várható rosszabb időkre, vagy egyszerűen nem látnak értelmes befektetési lehetőséget. Az ING Bank elemzői úgy látják, jövőre a magyar gazdaság akár 3,6 százalékkal is nőhet, régiós csúcsot érhet el, ha helyreáll a fogyasztói bizalom. Nagy kérdés, hogy meglesz-e a bizalom.
A következő választásokon a mostani körülmények között nem lesz könnyű megtartania a hatalmat a Fidesznek. Maradnak a politikai machinációk, az ellenzék megosztása, lejáratása, a választókörzetek változtatgatása. Ettől az üzleti bizalom ugyan nem áll helyre, de vonszolhatjuk tovább magunkat a gazdasági hánykolódás rögös útján. (PIAC&PROFIT)