Kemény hangú közleményben reagált a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesülete a debreceni Fidesz "álcivilezős" kirohanására.
A szócsata azután alakult ki, hogy a mikepércsiek – tiltakozásul a CATL épülő akkugyára és a kormány engedékeny környezetvédelmi rendelete ellen – Papp László debreceni polgármester háza elé vonultak, és vittek magukkal egy makettet is a gyárról. Volt tüntetés október 23-án is.
A Debrecen déli ipari övezetében épülő kínai CATL akkumulátorgyár elleni tiltakozás jegyében alakult és azóta is aktívan fellépő civilszervezet, a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) október 17-én tüntetést szervezett Papp László, Debrecen fideszes polgármesterének háza elé. Hogy némileg érzékeltessék a városvezetővel, milyen lesz nekik egy gigantikus akkumulátorgyár tövében élni, a demonstrálók egy akkugyár-makettel is készültek.
Ami a gyár valós méreteit illeti, a CATL a teljes beruházást 221 hektárra, mintegy 200 focipályányi területre tervezi. A leendő gyár főépülete 21 méter (7 emeletnyi), a raktára 28 méter magas lesz. Tavasszal még csak a földmunkáknál tartottak, az építkezést idén nyáron kezdték el, szeptember végén pedig a MIAKÖ közösségi oldalán már az előrehaladott építkezésekről osztott meg felvételeket. Az első ütem próbaüzemét 2024-re tervezik.
Háborús vészhelyzetre hivatkozva
"A forró ősz elkezdődött!" – írta a MIAKÖ október 11-ei Facebook bejegyzésében. A mikepércsiek azért vannak egyre inkább felháborodva, mert a CATL akkugyára ugyan Debrecen közigazgatási határán belül épül, de légvonalban Mikepércshez esik a legközelebb – az első lakóháztól alig pár kilométerre. A komoly környezeti kockázatot jelentő gyár építésének tervéről azonban Papp László nem tájékoztatta előzetesen Mikepércs lakosságát, nem kérte ki véleményüket, s mióta két debreceni, akkugyárral kapcsolatos közmeghallgatás is botrányba fulladt, a polgármester nem áll szóba a mikepércsiekkel – akik számára a beruházással kapcsolatos információszerzés is egyre nehézkesebb.
Csak olaj volt a tűzre az a szeptember 21-én megjelent kormányrendelet, mely – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – megengedi a környezetvédelmi hatóságoknak, hogy ne bírságolják meg a környezetszennyező cégeket: szankciók (bírság vagy bezárás) helyett egy úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződést kötnek velük, amelyben a szennyező vállalja, hogy egy bizonyos időn belül felhagy a jogsértéssel – vagyis betartja azokat a környezetvédelmi előírásokat, amiket már addig is be kellett volna tartania.
A kormány lépése azonnal közfelháborodást váltott ki; a hírt először közzétevő MIAKÖ azt írta a közösségi oldalán, hogy a rendelet egyenértékű a magyarországi környezetvédelem megsemmisítésével, a környezetvédelmi hatóságok eszközeinek lenullázásával. Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 23-án reagált a kritikákra. A Telexet arról tájékoztatták, hogy pontatlanul fogalmaztak: a kormány szándékai szerint a kormányrendelet csak a működő kohászati üzemekre alkalmazható, akkumulátorgyárakra nem. Szeptember 28-án aztán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a kormányinfón, hogy a szabályozással konkrétan a Dunaferrt akarják megmenteni, valamint megerősítette, az akkumulátorgyárakra nem vonatkozik a rendelet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter végül október 10-én kiadott egy miniszteri utasítást. "Az utasításból kiderül, hogy környezetvédelmi hatósági szerződés akkumulátorgyárak esetén egyáltalán nem köthető" – áll a Miniszterelnökség közleményében.
Csakhogy jogvédő civilek és ellenzéki politikusok álláspontja szerint a kormányrendelet egy jogszabály, a miniszteri utasítás pedig nem az, tehát nem írja felül a rendeletet.
Azaz, érvelnek, Gulyás Gergely miniszter utasítása semmilyen jogi garanciát nem jelent arra, hogy az akkumulátorgyárak valóban nem köthetnek a környezetszennyező cégeknek kedvező hatósági szerződést.
Zsugyó Virág, az Amnesty International Magyarország regionális koordinátora a Debrecíner kérdésére úgy fogalmazott: egy közjogi szervezetszabályozó eszköznek számító miniszteri utasítás nem változtathatja meg a jogszabálynak minősülő rendeletet, tehát valójában nem történt változás az ügyben.
Megszólal a Fidesz: Soros, álcivilek
Az engedékeny kormányrendelet ellen az Amnesty International Magyarország és a MIAKÖ nyílt levélben tiltakozott, majd tüntetést szerveztek Papp László háza elé.
Mint írták, "a közösségi médián már Papp László, Debrecen polgármestere is felszólalt, a káros szabályozás ellen. Szerinte is vissza kell vonni a rendeletet a kormánynak, ezért őt is meghívjuk a tüntetésre. A MIAKÖ és az Amnesty nyílt levélben kéri fel a polgármestert, hogy olvassa fel a tüntetés résztvevőinek azt a levelet, amit a kormánynak írt, hiszen
feltételezzük, hogy nem csak egy posztot tett közzé a közösségi médiában, hanem érdemi lépeseket is tett azért, hogy a jogállami elveknek ellentmondó és az alapvető jogokat sértő rendelet visszavonását elérje.
A tüntetésre Papp László nem ment el, helyette egy videót posztolt, melyben igyekszik megnyugtatni a közvéleményt arról, hogy a rendelet az akkugyárakra nem vonatkozik.
A demonstrálók viszont a polgármester háza elé vonultak, ott mondták el beszédeiket, majd krétával írt üzeneteket hagytak a járdán. Kozma Éva a Mikepércsi Anyák képviselője beszédében felsorolta, hogy évente mekkora mennyiségben készülnek veszélyes anyagokat felhasználni a CATL debreceni akkumulátorgyárában. Feltette a kérdést, vajon a környezetszennyezőket védő kormányrendelet miatt hány embernek kell majd kínzó, halálos betegségtől szenvednie.Egyesülete és a mikepércsiek nevében az inkriminált kormányrendelet visszavonását, hatékony környezetvédelmi szabályozás megalkotását, valamint felelős környezetvédelmi minisztérium felállítását követelte.
A Fidesz minderre sorosozós, álcivilezős közleménnyel reagált. Erre válaszul a MIAKÖ egyebek közt azt írta: a helyszínválasztás szimbolikus volt, egyrészt azért, "mert lassan egy éve nem áll szóba a mikepércsiekkel Debrecen polgármestere, aki a mikepércsiek megkérdezése nélkül döntött arról, hogy mostantól mérgező vegyi akkumulátorgyárak közvetlen szomszédságában kell élniük. Kaptunk tőle és a kormánytól több halálgyárat, de nem volt jogunk erről előzetesen véleményt mondani, és most, utólag sem hajlandó magyarázatot és felvilágosítást nyújtani a várható következményekről. Őt és a kormányt sem zavarta a nyugalmunk és biztonságunk, rajtunk viszont képmutató módon számon kérik azt."
Mint írják, azért vittek a polgármester otthonához egy gyár makettet,
hogy jelképesen érzékeltessük, milyen lehet az, amit a mikepércsi és a debreceni gyárak pár kilométeres körzetében élők éreznek.
A MIAKÖ szerint "az egyesület »álcivillé«, »sorosbérenccé« nyilvánítása a helyi FIDESZ-KDNP és a civil szervezetek részéről beleillik a képbe, "így azon nem csodálkozunk, de határozottan visszautasítjuk!"
Erősíteni a környezetvédelmi jogintézményeket
Az ominózus kormányrendelet és általában az akkugyárak mértéktelen telepítése kapcsán a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség nyílt levelet fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben azt írják: tisztában vannak azzal, hogy szükség van munkahelyekre, kiegyensúlyozott gazdaságra és iparfejlesztésre, de nem azon az áron, hogy veszélyeztessék a jelen és a jövő állampolgárainak egészségét és élhető környezetét. A miniszterelnököt többek között arra kérik,legyen a környezetügynek önálló képviselete a kormányban, valamint erősítse meg a környezet védelmét szolgáló jogintézményeket, vonja vissza az azokat gyengítő jogszabályokat.
Mindeközben október 11-én, kissé megkésve, de megszületett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása is a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. Eszerint "az akkumulátorok gyártási technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és
sem hazánkban, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre széles körű és ellenőrizhető adatok a termelés környezeti és egészségügyi hatásairól.
Az akkugyár ellen küzdő civilek hétfőn Debrecenben tüntettek a beruházás ellen.
Jogerősen elutasította az azonnali jogvédelmi kérvényt a Fővárosi Ítélőtábla
A másodfokú bíróság szerint a Debreceni Törvényszék az iránymutatásuknak megfelelően mérlegelte a vízellátás biztonságához és a beruházás megvalósításához fűződő közérdeket, valamint okszerű indokolással mutatott rá, hogy akkor történne nagyobb sérelem, ha az építkezést késleltetnék vagy meghiúsítanák – írta meg a Debrecíner.
Litresits András ügyvéd, Moczok Gyuladebreceni lakos, az MSZP korábbi választókerületi vezetőjének jogi képviselője október 19-én arról tájékoztatta a lapot, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék (megismételt eljárásban meghozott) végzését, amelyben elutasította a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő CATL-akkumulátorgyárral kapcsolatos azonnali jogvédelmi kérést. A kérvényezők azt próbálták elérni, hogy a bíróság azonnali jogvédelem keretében állíttassa le az építkezést, amíg nem születik meg a jogerős ítélet a környezeti hatásvizsgálati eljárás kapcsán indított perben. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, így ebben a jogi folyamatban már nem lehet elérni az építkezés leállítását – írja a lap.
