A kegyelmi botrány, benne Novák Katalin és Varga Judit lemondása, megzavarta a Fidesz európai és önkormányzati választási kampányát, állítják a Napunk által megszólaltatott elemzők.
Először szólalt meg nyilvánosan a több magasrangú fideszes politikus bukásához vezető kegyelmi ügy kirobbanása után Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A szombati kormányfői évértékelőn Orbán kitért Novák Katalin és Varga Judit lemondására, illetve közéletből való távozására, de a kormány felelősségéről az ügy kapcsán nem ejtett szót.
Novák Katalin nem volt a helyszínen
„Látványos első mondat lett, hogy Orbán Viktor kiemelte a két korábbi fideszes államfőt, és rávilágított, hogy Novák Katalin nincs ott” – értékeli a Napunknak a beszédet Nagy Zsolt politológus, az ELTE ÁJK doktorandusza, a Polémia Intézet tagja. „A szokásos anekdoták helyett rögtön a legkeményebb témával kezdett, és reagált a két lemondásra. Kiemelte, hogy Novák személyes hibájának tartja az esetet, Orbánnak nem volt köze hozzá, Varga Juditnak pedig törvényszerűen, de igazságtalanul kellett lemondania. A lemondás okát még megmondta – a társadalom nem fogadta el a kegyelmet –, azonban ő sem tudott választ adni a tényleges kérdésre, azaz arra, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre. A tényleges elszámolás helyett újra csak a jogszabályok mögé bújik Orbán: teljes revíziót és új törvénycsomagot nyújtanak majd be.”
Nagy Zsolt szerint látszik, hogy a jogiasítással és az új köztársasági elnök mihamarabbi megválasztásával próbálják a problémát letudni. Az ellenzéknek elemi érdeke lesz minden terepen fenntartani a témát és nem visszaengedni a gyeplőt a Fidesznek. Bár az új államfő neve nem hangzott még el, az talán kizárásra ad okot, hogy Varga Mihályt továbbra is a gazdaság élén szeretné látni Orbán, tehát őt ki lehet húzni a potenciális nevek listájáról.
A tüntetésről hallgatott
A politológus úgy véli, az is beszédes volt, hogy a baloldal morális válságáról és a jobboldal erényéről beszélt, de a pénteki tüntetést például meg sem említette. Az erkölcsi felsőbbrendűséget próbálta megragadni, de látható volt, hogy inkább csak túl akar lenni ezen a kötelező részen, hogy minél kevesebbet kelljen beszélni róla.
„A háborús retorika, a munkahelyek és nyugdíjak védelme, a migráció elleni harc, a gazdaságvédelem, a nyugati hanyatlás és a külső támadások említése semmi újat nem hozott” – mondja Nagy Zsolt a beszéd többi részéről. „Próbálta felsorolni a sikereket, amik enyhítik a mostani botrányt. Monoton módon sorolta a számokat – amelyeknek valóságtartalma félig állja csak meg helyét, mint hogy ők törték volna le az inflációt –, amit a végére alig lehetett követni.”
A zöld átállás új központi téma volt a politológus szerint, azonban itt sem történt változás: az atomenergia és az akkugyárak központi szerepben voltak. „Az energiafüggőség kapcsán pedig még csak ki sem mondta Oroszország vagy Putyin nevét, ellenben a Monarchia bukásáról beszélt, ami azért is érdekes, mert Trianon nélkül sem lenne több gázunk vagy olajunk”.
A svéd NATO-csatlakozás ígéretét már egy éve hallgatjuk
A hazai politikáról Orbán alig beszélt, mutat rá Nagy Zsolt. Szinte csak a lemondási botrány kapcsán említette az ellenzéket – eltekintve egy-két gyenge dollárbaloldalozástól vagy gyurcsányozástól. Több szó esett az amerikai és nyugati nyomásgyakorlásról és a háborúról. „Amerika és Brüsszel nagyobb ellenfélnek tűnik most, mint az ellenzék, de nem szabad a pártoknak álomba ringatni magukat, ez csak retorika, nem fognak lemondani egyetlen madátumról se a fideszesek.”
A svéd csatlakozás ügyében Nagy Zsolt szerint érdekes, hogy bár nem történt semmilyen hivatalos találkozó, és Orbán invitálását visszautasították, mégis előrelépésről beszélt a kormányfő. „Mivel már egy éve hallgatjuk, hogy a következő ülésszakban megszavazza a parlament a csatlakozást, ezért nem nagyon lehet sok mindent kiolvasni abból, hogy újra megígérte a napirendre tűzését Orbán.”
A politológus szerint kiemelendő, hogy a V4-nek már csak egy szomorú lengyel bekezdés jutott, ellenben már új szövetségesek felé nézett és szlovák–magyar–osztrák–szerb tengelyről beszélt, ami azért is érdekes, mert Bécsben még nincs változás – bár valószínűleg az FPÖ újra kormányra juthat az idei választásokon –, Belgrád pedig még nem az unió része, tehát nem is tud igazán segíteni Magyarországon.
„Ezen felül viszont az EP-választásokról kellően semmitmondó szavai voltak csak a kormányfőnek, amivel sem a szövetségesekről, sem a jövőbeli – akár a júniusban kezdődő elnöki ciklusról szóló – tervekről nem tudtunk meg semmit.”
A saját felelősségére nem tért ki
„A kegyelmi botrány, benne Novák Katalin és Varga Judit lemondása, megzavarta a Fidesz európai és önkormányzati választási kampányát. Ezt a zavarodottságot mutatta, hogy a miniszterelnök napokon át egy szót sem szólt a lemondásról, annak tanulságáról, erre egészen a mostani beszédig kellett várni” – mondja a Napunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző, hozzátéve: el kell ismerni, hogy nem köntörfalazott, amikor azt mondta, az év nem is kezdődhetett volna rosszabbul, és hogy olyan ez, mint egy rémálom, ami mindannyiukat megvisel.
Nagy Attila Tibor szerint a kormányfő kísérletet tett arra, hogy a választók fejében rendet tegyen, hogy mit is kell gondolni erről a botrányról. Bár köszönetet mondott Nováknak, ezt „zavarodott szívvel” tette meg, ugyanakkor világos szavakkal helytelenítette a távozó köztársasági elnök kegyelmi döntését, amely „megbontotta a nemzeti egységet” és „dühöt” váltott ki, ahogy a kormányfő fogalmazott.
Varga Judit egykori igazságügyminiszterrrel szemben megengedőbben fogalmazott, ami a politikai elemző szerint előrevetíti, „hogy Vargával idővel – persze majd évek múlva, jócskán a botrány lecsengése után – akár még számolnak is egy más közéleti szerepben – feltéve persze, ha megmarad a lojalitása”.
„A kormányfő nem tért ki saját felelősségére, nevezetesen arra, hogy ő akarta Novák Katalint köztársasági elnöknek és ennek következtében szavazta meg őt a Fidesz–KDNP többség 2022-ben. Mégis, a beszéd ezen része így is elég önkritikus volt, ami az általa vezetett politikai közösséget ért csapást illeti. Egy ideig ez a beszéd emiatt emlékezetes marad” – fogalmaz az elemző.
A beszéd többi, nagyobb része Nagy Attila Tibor szerint is alig tartalmazott érdemi újdonságot. A zöld átállás miatti beruházások indoklása, „Brüsszel” szidalmazása, az új jobboldali erők európai előretörésének szükségessége, Trump visszatérésének igenlése már a korábbi beszédekben is szerepelt.
Nagy Attila Tibor ugyanakkor úgy látja, érdemi elem volt, hogy a kormányfő megerősítette Gulyás Gergely miniszter pénteki kijelentését, miszerint a svéd–magyar tárgyalások megállapodásközelben vannak, vagyis hamarosan Magyarország feladja Svédország NATO-csatlakozásának a blokkolását, és közeleg a ratifikáció a magyar parlamentben. (NAPUNK)
