Tucatnál is több szuperbaktérium létezik ma már a Földön, amelyekre nem vagy alig hatnak antibiotikumok, így potenciálisan halálos fenyegetést jelentenek mindannyiunkra.
A WHO a közelmúltban kénytelen volt bővíteni ezeknek a baktériumoknak a listáját, mert egyre több az antibiotikumoknak ellenálló kórokozó. Ennek elsődleges oka az antibiotikumok mértéktelen használata. Szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban. A 2021-es 80-ról 2023-ra ugyan 97-re nőtt a kísérleti fázisban lévő antibakteriális szerek száma, de kevés az innováció, ami azzal biztatna, hogy az orvosok képesek lesznek a jövőben kezelni a súlyos fertőzéseket.
Ha az antibiotikumok hatástalanná válnak, az orvosok gyakran tehetetlenek. Ezt drámaian illusztrálta az a 2017-ben világszerte ismertté vált eset, amikor egy nevadai nyugdíjas indiai útján a Klebsiella pneumoniae baktériummal fertőződött meg, és miután 26(!) antibiotikum egyike sem tudta megfékezni azok terjedését, az idős asszony végül belehalt a fertőzésbe. Ez a baktérium a felső légutakban és az ember emésztőrendszerében is megtalálható, a talajban, a vízben és a növényekben egyaránt előfordul, vagyis alapvetően nem jelent veszélyt. Sok törzse azonban szuperképességre tett szert, és ellenállóvá vált számos antibiotikummal szemben, ezt hívják multirezisztenciának. Az újszülöttek és az intenzív osztályokon kezelt betegek különösen veszélyeztetettek, ha ilyen baktériumokkal megfertőződnek.
Legfőbb ellenségeink
Az amerikai nő esete nem az egyetlen, számtalan ilyen és hasonló mutatja, menyire komoly fenyegetés az antibiotikum-rezisztencia.
Napjainkra tucatnál is több baktérium tett szert az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképessége, ezért egyre sürgetőbb, hogy legyenek a jelenleg ismert és használt gyógyszerek helyébe lépő új készítmények.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) először 2017-ben állította össze azoknak a baktériumoknak a listáját, amelyekre sürgősen új gyógyszereket kell kifejleszteni, a közelmúltban pedig kénytelen volt újabb kórokozókkal kibővíteni a jegyzéket. A WHO a szuperbaktériumokat kritikus, kiemelten, illetve közepesen veszélyes kategóriába sorolta.
A kritikus kategóriába tartozik például
- a döntően kórházi fertőzést okozó (tehát az egészséges emberekre ártalmatlan) Acinetobacter baumannii,
- a Pseudomonas aeruginosa, amely tüdőgyulladást, seb- és húgyúti fertőzést, rosszabb esetben szepszist (vérmérgezést) okozhat, valamint
- az enterobaktériumok csoportja. Ilyen a Klebsiella (ez okozta az amerikai nő halálát), vagy a hasmenéses járványoknál sokat emlegetett E. coli.
Kiemelten veszélyesnek nyilvánították a baktériumokkal szembeni ellenállóképességük miatt például
- az Enterococcus faeciumot (az enterococcusok gyakori okozói a műtét utáni seb-, húgyúti és véráram-fertőzéseknek)
- a Staphylococcus aureust, amely a vérbe kerülve keléseket, tályogokat, agyhártyagyulladást, sebfertőzést, tüdőgyulladást és vérmérgezést okozhat, valamint
- a Campylobactert, amely súlyos bélgyulladás okozója.
A harmadik, közepes kockázatot jelentő baktériumcsoportba tartozó kórokozók is kifejlesztettek már ellenállóképességet bizonyos antibiotikumokkal szemben, de még van olyan, amivel kezelhető az általuk okozott fertőzés. Ide tartozik egyebek mellett
- a Streptococcus pneumoniae, ez a szöveti fertőzéseket, valamint torok- és bőrbetegségeket, vagy például a skarlátot is okozó baktérium vagy
- a vérhasat okozó Shigella.
Kórokozók szuperképességekkel
Az EU-ban az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok évente több mint 35 ezer halálesetet okoznak. Ezek nagy része elkerülhető lenne, ha még szigorúbb szabályok vonatkoznának az antibiotikumok alkalmazására, és felhagynánk azok szükségtelen használatával. És nem is csupán, vagy elsősorban a humán gyógyászatban, ugyanis sokkal nagyobb probléma az antibiotikumhasználat elterjedése az egészséges állatok növekedésének ösztönzésére az állattartó gazdaságokban, illetve az élelmiszeriparban.
A WHO szerint az antibiotikumok túlzott alkalmazása ugyanolyan fenyegetést jelent, mint egy halálos megbetegedéseket okozó, nagy járvány kirobbanása.
Tény: már napjainkban is a szepszises (vérmérgezéses) esetek felét rezisztens baktériumok okozzák, és a helyzet az, hogy a világban átlagosan 2-3 percenként, de Magyarországon is negyedóránként meghal egy ember szepszisben.
Még nagyobb a baj, ha nemcsak a baktériumokat, hanem az összes olyan kórokozót számba vesszük, amelyek ellenállóképességet fejlesztettek ki gyógyszerekkel szemben. Világszerte évente 700 ezer ember, ebből csak az EU-ban 25 ezer hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt.
A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.
Új gyógyszerek kellenek
A modern orvoslás elképzelhetetlen hatékony gyógyszerek nélkül. Azzal, hogy egyre több kórokozó lesz képes kijátszani az ismert és széles körben használt orvosságokat, a jövőben akár egy banális tüdőgyulladás is végzetessé válhat, de a fertőzésveszély miatt akár a rákbetegek kezelése vagy a szervátültetések is ellehetetlenülnek.
A helyzet tovább romlik, ha nem fejlesztünk ki elég gyorsan új, innovatív gyógyszereket a legveszélyesebb és leghalálosabb baktériumok ellen
– mondta Yukiko Nakatani, a WHO antimikrobiális rezisztenciáért felelős főigazgató-helyettese.
A 2021-es 80-ról 2023-ra ugyan 97-re nőtt a kísérleti fázisban lévő antibakteriális szerek száma, de kevés az innováció, ami azzal biztatna, hogy az orvosok képesek lesznek a jövőben kezelni a súlyos fertőzéseket.
Az elmúlt hét évben 13 új antibiotikum kapott forgalomba hozatali engedélyt a világban, de ezek közül csak kettő számít valóban újdonságnak. Nagyon hiányoznak a gyermekeknél is használható orvosságok, illetve olyanok, amelyeket nemcsak kórházi körülmények között lehet alkalmazni – hívta fel a figyelmet a szakértő. (Portfolio)