Negyven napja nem érkezett amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) Kínába, ami az elmúlt két év leghosszabb ilyen időszaka.
Ennek hátterében a Kína által bevezetett 15 százalékos vám áll, amely válaszlépésként született a Trump-kormányzat által újraélezett kereskedelmi konfliktusra.
Ilyen hosszú szünetre 2023 júniusa óta nem volt példa
– mutatnak rá a Bloomberg és a Kpler hajózási adatai. Ez a leállás az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus újabb jele, amelyet a Trump kormányzat vámpolitikája idézett elő. A helyzet maga nem újdonság, hiszen ugyanez a folyamat zajlott le az elnök előző ciklusában is, amikor szinte ugyanígy megállt az amerikai LNG importja Kínában.
The trade war threatens to decouple the world’s top LNG buyer and seller ⚠️
— Stephen Stapczynski (@SStapczynski) March 18, 2025
🇨🇳 China hasn’t imported LNG from the US for 40 days, the longest gap in almost two years
💰 Traders are diverting shipments elsewhere to avoid Beijing’s tariffs on the fuel (and make better profits) pic.twitter.com/qZvA8ujCau
Jelentős mennyiségről beszélünk, hiszen Trump első ciklusának végén újrainduló amerikai gáz kínai importja átlagosan havi 400 000 tonna környékén mozgott.
Az egész annak köszönhető, hogy a kínai vezetés válaszul az Egyesült Államok széleskörű vámintézkedéseire február 10-től 15 százalékos vámot vetett ki az amerikai LNG-importjára. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek az LNG-szállítmányok hosszú távú szerződéseken alapulnak, ezért a vállalt mennyiségeket mindenképp teljesíteni kell a jogi és elszámolási viták elkerülése érdekében.
Ezért a kínai cégek az amerikai szállítmányokat Európa felé irányítják át
- ami a kereskedők számára sokkal kifizetődőbb is, hiszen így nem terheli vám a nyersanyagot, ezzel pedig nagyobb profitot realizálhatnak.
Ennek örülhet az európai gázpiac is, hiszen ezzel lényegében egy igen jelentős többlet forrás jelent meg Európában. Ez a plusz mennyiség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az európai tőzsdén jegyzett földgáz ára a február 10-ei csúcsa óta (ami éppen egybeesik a 40 nappal) közel 30%-kal esett.

A holland tőzsdén (TTF) jegyzett földgáz határidős árjegyzése - február óta zuhanórepülésben.
A vámháborús helyzet azt is előidézte, hogy a kínai felek egyre óvatosabbak az amerikai beszállítókkal. Ehelyett a beszerzéseiket egyre inkább az ázsiai-csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet felé terelik. A China Resources Gas International vállalat például már megállapodott az ausztrál Woodside Energyvel, amely 2027-től kezdve 15 éven át szállít LNG-t Kínának. Ez az első hosszú távú megállapodás kínai és ausztrál vállalat között az elmúlt években, ami a Peking és Canberra közötti viszony enyhülésére utal.
Kína nem csak a beszállítói források diverzifikálásával, hanem belső termelésének növelésével is reagált a konfliktusra: az idei első két hónapban 3,7 százalékkal növelte a hazai földgázkitermelését. Emellett egyre inkább olcsóbb - bár sokszor jóval környezetszennyezőbb - alternatívákra támaszkodik, mint a szén vagy az Oroszországból szárazföldi vezetéken érkező gáz.
Utóbbi igen érdekes kérdés, hiszen az elmúlt időszakban a Portfolio is többször írt arról, hogy a háttérben körvonalazódni látszik egy amerikai-orosz energetikai alku (ami az orosz-ukrán fegyverszünet részét képezné).
Bár csak következtetni lehet a részletekre a megszólalásokból, úgy tűnik, hogy Amerika az orosz gazdaság ütőerét használná tárgyalási alkuként az egyeztetéseken. Nem meglepő, hiszen a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevétel Oroszország állami bevételeinek nagyjából egyharmadát adják. Az üzlet része (legalábbis Trump szándéka) lehet továbbá az is, hogy ezzel gyengítse a kínai-orosz kapcsolatokat. (Portfolio)