Nincs lezárva a kegyelmi ügy azon lelkészek szerint, akik Református Megújulás Konferenciát hirdettek január 29-ére.
A konferencia a tervek szerint egy hosszabb távú párbeszéd kezdete is lehet olyan problémákról, mint az egyház és a hatalom viszonya, a múltfeldolgozás – így például az ügynökkérdés. A konferenciának a zsinat elnökségi tanácsa lett a védnöke: ez a református egyház legfőbb vezető testülete, amelynek püspökként Balog Zoltán is máig tagja, csak az elnökségről mondott le a kegyelmi botrányt követően. Egyes kritikák szerint ez megkérdőjelezi a konferencia komolyságát, hiszen az elmúlt időszakban éppen az egyházvezetést érték kritikák, de a szervezők szerint maga az esemény létrejötte is jelzi, hogy sokan vannak az egyházon belül, akik szerint „hosszú ideje nem jó irányba megy” a református egyház, és a konferencia alulról jövő kezdeményezésként a református egyház demokratikus jellegét erősíti.
Református Megújulás Konferenciát tartanak szerdán Budapesten; a református egyházon belüli kezdeményezés olyan problémákkal foglalkozna – a program szerint szigorúan teológiai megközelítésben –, mint a kegyelem kérdése, az egyház és hatalom viszonya és az egyház megújulásának lehetőségei, „a párbeszéd és a közösségi részvétel előmozdítása”. Az eseményt szervező lelkészek célja bevallottan a kegyelmi botrány következményeinek feldolgozása is.
„A szervezés során világossá vált, hogy téves az a megállapítás, hogy a kegyelmi ügy le van zárva. Az érdeklődés mértéke, a jelentkezők száma, valamint a felmerülő kérdések azt mutatják, hogy ez a téma továbbra is élő és megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Egyházunk számára nemcsak az ügy konkrét vonatkozásai, hanem a mögötte húzódó teológiai és etikai dilemmák is hosszú távú feldolgozást igényelnek” – írták hétfői sajtóközleményükben a konferencia szervezői, Kodácsy Tamás, Pecsuk Ottó és Thoma László református lelkészek, akik hétfőn online sajtótájékoztatót is tartottak.
A konferencia fővédnöke a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa, ami azért is lehet érdekes, mert ebben a testületben püspökként továbbra is helyet foglal Balog Zoltán. A volt emberierőforrás-miniszter püspöki székéről nem, csak a zsinat lelkészi elnöki tisztségéről mondott le a kegyelmi ügy után, utódja ezen a poszton Steinbach József püspök lett. Kodácsy Tamás ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elmondta: eredetileg Steinbach Józsefet keresték meg, hogy felkérjék a konferencia fővédnökének, amit a zsinat lelkészi elnöke el is vállalt, később azonban úgy gondolták, hogy jobb, ha egy testület támogat egy ilyen kezdeményezést, mint ha csak Steinbach József viseli annak a terhét, hogy az egyház felé meg kell indokolnia, miért is van szükség egy ilyen rendezvényre. Kodácsy szerint Balog Zoltán is „fontosnak tartja, hogy ezzel a kérdéssel valamilyen módon foglalkozzanak” Pecsuk Ottó hozzátetette: szerint a testületi támogatás a zsinat elnöksége részéről annak a kifejeződése, hogy ez „nem egy szakadár konferencia, hanem az egyház része”. A szervezők elmondták: kaptak olyan kritikákat, hogy a konferenciát nem lehet komolyan venni, ha azt a zsinati elnökség védnöksége alatt tartják – vagyis az egyházvezetés számára nem feltétlenül kellemes témákról az egyházvezetés szárnyai alatt beszélnek – de elmondásuk szerint a zsinat elnöksége nem vezeti és nem szervezte ezt a konferenciát, az „jobbító szándékú, nyitott, egyházon belüli”, alulról jövő kezdeményezés.
Thoma László szerint a kegyelmi ügy okozta krízis máig, egy év után sincs lezárva, ami arra mutat, hogy ez a krízis nemcsak a kegyelmi ügyről szól, hanem „más működési megakadásokra” mutat rá. Ezért foglalkoznak a konferencián olyan kérdésekkel, amelyek nem közvetlenül a kegyelmi ügyről szólnak, hanem az egyház működésével kapcsolatosak, így az egyház és a hatalom viszonyával. A gazdagréti lelkipásztor arról ismert, hogy 2024 februárjában, egy igehirdetése során kifejtette, hogy Balog Zoltánnak a kegyelmi botrány kapcsán le kellett volna mondania püspöki pozíciójáról is, ezután nem folytathatta a munkát a Károli Gáspár Református Egyetemen, ahol félállásban volt adjunktus, határozott idejű szerződését azonban az egyetem nem hosszabbította meg – a lelkész elmondása szerint Balog Zoltán személyesen közölte vele: ez annak következménye volt, hogy lemondásra szólította fel őt.
– Levegőhöz szeretnénk jutni ebben a kérdésben, ez a rövid távú cél – mondta a kegyelmi ügyről Kodácsy Tamás. Hosszú távon szerinte olyan kérdések megtárgyalására is sort kellene majd keríteni az egyházban, mint például az egyház kommunikációs problémái, az intézményi függés és a múltfeltárás – ezek közé tartozik az ügynökkérdés. Emlékeztetett: ezek a kérdések már korábban is felvetődtek a református egyházon belül, de végül nem kerültek érdemben napirendre. Pecsuk Ottó azt tette hozzá: a református egyháznak van demokratikus jellege, de szerinte ezzel jó ideje nem élnek a szereplők az egyházon belül. – A képviseleti rendszert úgy gyakoroljuk, hogy megválasztjuk a képviselőinket, aztán mindenki hátralép. Nem nagyon vannak fórumai az egyházért aggódó, felelős embereknek, ahol elmondhatják, hogy a választott vezetőink olyan irányba viszik-e az egyházat, olyan megállapodásokat kötnek-e, amelyekkel egyetértünk – fogalmazott. Szerinte önmagában a konferencia léte is annak a jele, hogy „sokunk szerint nem jó irányba mentünk hosszú idő óta”.
Kodácsy Tamás szerint a kegyelmi ügy nyomán a gyülekezeti közösségek pontosan azokat a „kívülről jövő” embereket veszítik el, akik megtermékenyítenék az egyház gondolkodásmódját, reflexióra késztetnék a közösséget. „Egyre belterjesebbek leszünk” – fogalmazott a lelkész. Pecsuk Ottó arról is beszélt: a kegyelmi ügy „nem lett kibeszélve”, sőt „kvázi hírzárlat” volt, az egyház nem kommunikált, „senki nem nyilatkozott senkinek”. – Médiafogyasztóként is a retinámba égett a rémálomszerű kép, ahogy egyházi tisztviselők és lelkipásztorok menekülnek lehajtott fejjel az utcán, a mikrofonokkal őket üldöző újságírók elől. Ez bennem megrendülést okozott. Nem lehet olyan kérdés az egyházzal kapcsolatban, amire a valóság tagadása a válasz – mondta.
– A lelkipásztorok és a gyülekezeti tagok is azokat a médiumokat keresték információért, amelyeket az egyházvezetés szidott, mondván, hogy ezek az egyházat támadó, ellenséges médiumok. Paradox helyzet alakult ki, amit azóta sem oldottunk fel. Talán ez a konferencia lehetőséget ad arra, hogy beszélgessünk arról, mi történt velünk – mondta a lelkész, hozzátéve: azok a beszélgetések, amelyek eddig zajlottak a témában, „irányított beszélgetések” voltak, az érintett Balog Zoltán püspök vezetésével, és „az ő narratívája mentén” zajlottak. – Aki ebben az ügyben megszólalt, annak két lehetősége volt, vagy hűségnyilatkozatot tesz emellett a kommunikáció mellett, vagy bejelenti az egyet nem értését, de ennek sem volt csatornája. Egy krízishelyzetben nem lehetséges, hogy csak ilyen csatornák maradjanak nyitva a megbeszélésre. Remélem, hogy szabadon is tudunk erre az ügyre reflektálni – mondta Pecsuk Ottó. (Magyar Hang)