A kormány hat hektár erdőt ad át a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy iskolát építsen. Várható, hogy ezzel megszűnik az egyik utolsó, nagyobb szegedi erdő, holott máshol is lehetne iskolát nyitni.
A kormány hat hektár erdőt ajándékoz a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy ott egy új, saját egyházi iskolát építsen. A terület eddig állami tulajdonban állt, és közvetlenül a katolikus egyházmegye sportcentruma mellett fekszik. A város önkormányzatánál attól tartanak, hogy az építkezés miatt teljesen ki fogják irtani az egyik utolsó, nagyobb méretű egybefüggő szegedi erdőt. Közben az új egyházi iskolát ki lehetne alakítani már meglévő épületekben is, sokkal kisebb költséggel, és a természet károsítása nélkül.
A Magyar Közlönyben jelent meg október közepén Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával az a határozat, amely szerint a kormány ingyen ad át a Szeged-Csanádi Egyházmegyének egy 60 ezer négyzetméteres területet Szegeden. Az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg az erdő művelési ágba tartozik ez a föld, ami azt jelenti, hogy a művelési ág hivatalos megváltoztatása nélkül ott semmi mást nem lehetne tenni, csak erdőgazdálkodást folytatni. A határozat azonban felszólítja az agrárminisztert, hogy
gondoskodjon az ingatlan termelésből való kivonásáról, csereerdősítésről, továbbá a művelésből való kivonás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
Mindez nyilván azt jelenti, hogy a területen ezután már nem lesz erdő. Ezzel összefüggésben a közlöny szerint a Pénzügyminisztériumnak arról kell gondoskodnia, hogy 103 millió forintot bocsásson az Agrárminisztérium rendelkezésére a fent idézett feladatra.
Erről az ingatlanátadásról, és a tervezett munkálatokról Szeged önkormányzata semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott, csak a Magyar Közlönyből értesült róla
– ezt válaszolta a Telex kérdésére Mihálik Edvin, Szeged környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó, Zöld Város Programért felelős tanácsnoka. Az önkormányzatnál úgy vélik, a közlöny „csereerdősítés” kifejezése azt jelenti, hogy a teljes, 6 hektáros területen ki fogják irtani a fákat.
Ez több szempontból is nagyon helytelen – magyarázta a Telex tudósítójának Mihálik. Az egykor árvízvédelmi célból épített körgát mellett fekvő zöld sáv az egyik utolsó, amely Szeged szélén erdőként egybefüggő, viszonylag nagyobb területen maradt meg. Mivel az önkormányzat eddig is kereste a helyet és a lehetőségeket a fásításra, Mihálik úgy véli:
a városban sehol sem lehet másik olyan földterületet találni, amelynek beültetésével pótolni lehetne a 6 hektáros erdőt.
Szegeden és körülötte az általános egészségvédelem, a klímaváltozás hatásainak enyhítése és a környezet védelme mellett amiatt is szükség van az erdőkre, mert a város levegője igen poros. A közlekedésből és a fűtésből származó szálló por mellett a város körüli mezőgazdasági területekről is nagy mennyiségű por kerül be a városba. Az egybefüggő növényzet viszont akadályozza a szálló por terjedését.
A szegedi önkormányzat tavaly februárban döntött új véderdők telepítésének hároméves programjáról, amivel a városi levegő minőségét akarják javítani.
A város 4 külön helyszínére tervezett erdőtelepítés összes területe mintegy 10 hektár lesz, ezen kívül fasorokat is ültetnek, és a parkokat is bővítik, ahol lehet. Ha közben váratlan módon mégis csökken 6 hektárral Szeged erdeinek területe, az önkormányzati fásítás kedvező hatásai elmaradhatnak a várttól, azaz kevésbé csökken a por mennyisége a szegedi levegőben.
A pénz nem is számít?
Mihálik Edvin szerint érthetetlen, miért kell erdőirtással, egy közművek nélküli területen iskolát építeni, és miért nem meglévő épületben alakítják ki az új egyházi oktatási intézményt, ami sokkal olcsóbb lenne, és nem járna természeti értékek rombolásával. Sőt van a városban üresen álló iskolaépület is, amit kisebb befektetéssel fel lehetne újítani. Mihálik Edvin szerint:
Ez olyan természetpusztítás, ami nem indokolható.
Az önkormányzat minden lehetséges jogi és minden politikai eszközt megragad annak érdekében, hogy az erdő megmaradjon – ígérte Mihálik Edvin, aki a Momentum Mozgalom elnökségi tagja. Pártja is tiltakozik az erdőirtás ellen.
Kérdés, a város önkormányzata mit tehet, hiszen a Magyar Közlöny szerint az új szegedi egyházi iskola megépítését
„nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják”.
Ez a minősítés azt jelenti, hogy a terv megvalósítását a lehető leggyorsabban intézik, és nem lehet érdemben beleszólni a beruházás menetébe.
További kérdés, minek kell éppen a város szélén felépíteni egy új iskolát, hiszen a hely lakott területektől viszonylag messzebb van, így kiesik a városi közlekedés főáramából. Emellett a terület közelében vasútvonal fekszik, emiatt oktatási intézménynek kevésbé megfelelő a környezet. Mindössze az magyarázhatja a hely kiválasztását, hogy az erdő közvetlenül a Szent Gellért Fórum, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2019 nyarán megnyílt, saját tulajdonú sportközpontja mellett van.
A nyolcezer néző befogadására alkalmas – a mérkőzések átlagos nézőszáma ezer-kétezer körüli – futballstadion megépítését korábban sokan bírálták, részben amiatt, mert állami támogatásból, azaz közpénzből létesült, és mintegy 14 milliárd forintba került. A létesítményei között van kápolna, teniszpályák, edzőtermek, fűtött szabadtéri pályák, továbbá a 10 hektáros területen ötvenszobás hotel és rendezvényközpont is áll. Ezt bővíthetik tovább az újabb ajándék 6 hektárral.
Az egyházmegyének már így is jó néhány oktatási intézménye van Szegeden és a város környékén lévő településeken, továbbá a városban évtizedek óta elismert színvonalú katolikus iskola is működik, igaz, másik fenntartó kezelésében.
Azt még nem lehet tudni, mennyibe kerül majd az új egyházi iskola és gimnázium megépítése, és ki fedezi a költségeket. A HVG 2020-as cikkének összesítése szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye addig legkevesebb 70 milliárd forint értékű vagyonra tett szert – nem csak Szegeden –, aminek nagy részét az államtól kapta ajándékba különféle ingatlanokkal, illetve beruházások révén. (Telex)
