Tegnap meghallgattam végig Magyar Péter szekszárdi beszédét. (Elmentem volna „élőzni is”, de orvosnál voltam egy jó hírt meghallgatni, miszerint egészségem teljesen rendben van.)
Kalapot emelek a majd egy órás szinte mindent átfogó beszédében nyújtott teljesítményéért, a bátorságáért. Nem semmi nap, mint nap három-négy helyszínen órás lelkesítő beszédeket tartani.
Nem tudom milyen ember Magyar Péter, mint ahogy azt sem, milyen lenne miniszterelnöknek. A családi háttere, amennyit én tudok róla, arra enged következtetni, hogy okos, tisztességes emberekből áll, akiktől tisztességet tanulhatott.
Azt is feltételezem, hogy egy magasan jegyzett értelmiségi család elkényeztetett izgága fia lehetett, aki kihasználta az ölébe hullott lehetőségeit. Az esze meg van hozzá, hogy az őt ért trauma után belásson sok olyan dolgot, amit addig a politika nyújtotta kedvezményezettjeként észre sem vett. Azóta bejárta az országot és a rengeteg elesett ember, a lepusztult falvak rádöbbentették arra, hogy neki tennivalója van ebben az országban és tanácsadói, kommunikációs szakemberei igyekeznek megóvni a Fidesz karaktergyilkosaitól.
Aki ekkora teljesítményre képes, amit Ő produkált az elmúlt évben, aligha tudta volna bárki utánacsinálni.
Én már csak úgy éltem le az életem, hogy mindig ellenzéki voltam. A Kádár korban, az Antall kormány alatt és valljuk meg, szocialista, liberális kormányunkkal is volt sok bajom. Sok ál-szociáldemokrata, vagy liberális lovag akkor szerezte a közösség rovására vagyonát, elherdálva a nemzeti vagyon még maradt részét is.
Vitám volt még 1989-ben családon belül is, hogy Orbán Viktor jó lesz-e politikusnak, pártvezérnek. Az akkori pártszabályzat még úgy szólt, hogy 35 évesnél nem lehet idősebb pártelnöke a Fidesznek. Már akkor megjósoltam, hogy „Figyeljétek meg, még a 60 éves korában is Orbán fogja vezetni a Fiatal Demokratákat. Ez az ember nem fogja átadni senkinek a hatalmát, mert a szemében látom a sunyiságot,” de legvadabb álmomban sem gondoltam, gondoltuk, hogy így.
Ma egyetlen ember van, aki képes lehet megállítani, az pedig Magyar Péter.
Persze a nagy felfordulásba újra felkavarodik az állóvíz és sok „szemét” is a felszínre kerül. Az élet már csak ilyen. Viszont én az ó-ellenzéki arra szavazok, hogy legyen vége ennek a mindent lepusztító világnak és legyen újra EGY ország Magyarország, ahol jó élni, ahol remélhetőleg egy skandináv típusú jóléti társadalom épül, gyerekeink hazajönnek, falvainkban osztrák, svéd, holland, vagy német rendezettség, környezetvédelem és szelíd jólét uralkodik a jachtok, luxusrepülők, Ferrarik, gyémánttal kirakott „bevásárlószatyor” és Hatvanpuszta helyett. (Rácz Zoltán)