Államosítaná a szakrendelőket Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki egyetért azzal is, hogy 8 órára növelték az eddigi 6 órás munkaidőt.
A szakmai szövetség pontokba szedte a járvány utáni betegellátási problémákat, s míg az intézményvezetők a rendelőkből egyre fogyatkozó szakemberek miatt aggódtak, a finanszírozó az ellátott betegek számát ítélte kevésnek.
Egy nyári egészségpolitikai döntés, amely az addigi hatórás munkaidőt nyolc órára növelte, tovább tizedelheti a szakorvosok számát a rendelőkben. Ezért Tóth Tibor, a szakmai szövetség alelnöke azt kérte, hogy ne szüntessék meg a rendelőkben a jelenlegi 6 órás rendelési időt, és könnyítsenek a nyugdíjas orvosok visszafoglalkoztatásán. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint ha az államosítás eddig el is maradt, az önkormányzati választások után erre sor kerülhet. Jelezte azt is, hogy a kórházakhoz való szorosabb integrációnak sem örülnének a még önálló szakrendelők. Az utóbbival nehezülne az intézmények irányítása, működtetése, hiszen a napi döntések távolra kerülnének a problémáktól.
Ha rajtam múlna, lenne államosítás
– reagált Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, majd azzal folytatta: de a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig. Szerinte mindig előjön a centralizálás problémája, és az eddigi felmérések igazolták, hogy a fenntartó laikus, ami működési problémákhoz vezet. Így például egy-egy településen a járóbeteg ellátást az nem az ott élők igényeihez igazítják, hanem ahhoz, hogy éppen milyen ellátáshoz sikerült orvost vagy egyéb erőforrást szerezni. Ezért vannak most országszerte kis rendelőkben nagy költséggel üzemeltethető laborok. Ezeken a helyeken az országos átlag töredékét látják el, viszont őket tízszeres költséggel. Az államtitkár szerint nem igaz, hogy a helyhatóságok több tízmilliárdos forrással egészítették ki a járóbeteg rendelők támogatását. Adataik szerint 3 év statisztikája alapján ez az összeg 9-10 milliárd forint, és ennek nagy része a fővárosban történt.
A hat órás szakrendelői munka eltörlésével kapcsolatos jelzésre Takács Péter úgy reagált: „tessék tudomásul venni, hogy a magasabb fizetéshez magasabb elvárások társulnak.” Hozzátette: „Ma olyan magasak az orvosbérek, hogy meghaladják a nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát, ekkora luxust nem engedhet meg a költségvetés magának, hogy 6 órás munkáért 8 órás munkabért fizessen az orvosoknak.” Jelezte:
a jövőben nagyobb kontroll lesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről a szakrendelőkben.
– Még most is tíz százalékkal kevesebb beteget látnak el a szakrendelők, mint a járványt megelőző utolsó évben – kevesellte a járóbeteg ellátók teljesítményét Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki közölte azt is: pénz van, aki többet teljesít, annak ki tudják fizetni az ellátást. A főigazgató adatokkal is szembesítette a teremben ülőket, így például a vizsgálatok 16 százalékkal, a vérvételek 5 százalékkal, a kontrollok 20 százalékkal csökkentek. Az ultrahang kezelésekben 14 százalékos elmaradás van 2019-ben elvégzettekhez képest.
Az egyik legfontosabb kihívásnak a humánerőforrás problémák megoldását ítélte Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese, aki szerint legalább ennyire hangsúlyos „a nem megfelelő üzemméretű szakrendelők” helyzetének a rendezése. Mint mondta: az országban működő 374 szakrendelő 37 százaléka úgynevezett mikroszolgáltató, éves finanszírozásuk nem éri el a 6 millió forintot. A vidéki önkormányzatok által fenntartottak csupán a betegek 9,34 százalékát látják el.
A fórumon Szánti Istvánné, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg szakellátásért felelős vezetője ismertette felmérésüket. Eszerint a válaszoló 56 intézmény 46 százaléka vélte úgy, hogy romlott a rendelőbe érkezők ellátása. A szakdolgozók jellemzően egy rendelés alatt 30 beteget látnak el, és több mint felük elégedetlen a bérével, azzal együtt is, hogy most történt egy 18 százalékos emelés. A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy megkapta a teljes 18 százalékot, 14 százalékuk pedig kevesebbet kapott. A válaszadók többsége szerint kevesebben vannak, mint kellene. (Népszava)